Készült: 2024.09.24.08:21:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

186. ülésnap (2012.05.08.), 395. felszólalás
Felszólaló Berényi László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:56


Felszólalások:  Előző  395  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BERÉNYI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz vezérszónokaként szeretném kifejteni azon álláspontomat, hogy a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépés céljaival alapvetően egyetértek. Az eszközzel kapcsolatban azonban nem tudok teljesen azonosulni az előterjesztővel.

De beszéljünk először is a célokról! Vitathatatlan tény, hogy 2010-től kezdődően szélsőjobboldali csoportok immáron parlamenti támogatással is rendelkeznek, vagy ha úgy tetszik, egy parlamenti párt olcsó politikai haszonszerzés reményében nem riad vissza a rasszista, gyűlöletkeltő beszédektől, cselekedetektől, és ehhez akár szélsőséges csoportok, egyesületek támogatását is igénybe veszi, ahogyan ezt Gyöngyöspatán is láthattuk.

Fontos azonban leszögezni, hogy a szabályok, különösen a jogszabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak, nálunk ugyanis nem szabad, hogy a kettős mérce érvényesüljön. Szélsőséges kijelentések ugyanis nem csak egy politikai párttól várhatóak, aki ezt állítja, az ugyanolyan előítélettel él, mint akitől várja, hogy tartózkodjon azoktól. Zuschlag János esete bizonyította, hogy antiszemita kijelentésekkel a szocialista táborban is találkozni lehet.

A cél tehát világos: a közélet nem lehet terepe közösségek elleni nemtelen támadásoknak, meg kell tisztítani a politikát a szélsőséges, uszító jellegű retorikától.

Annak, hogy közösségekről beszélek, két oka van. Egyrészről a gyűlöletet felfogásom szerint nem kisebbség-többség relációban kell értelmezni. Közösség lehet egy Magyarországon élő nemzetiség, egy vallási közösség vagy akár egy szexuális orientáció alapján meghatározható csoport. Az ellenük irányuló magatartásformákat a közösség számarányára való tekintet nélkül kell megítélnünk, hiszen a gyűlölet akár egy úgymond többségi csoport felé is irányulhat.

A másik, az előzőnél talán fontosabb érvem, amikor közösségekről beszélek, az maga az Országgyűlésről szóló, nemrég elfogadott 2012. évi XXXVI. törvény 73. §-a, amely kimondja a korábbi szabályozástól eltérően, hogy a mentelmi jog nem terjed ki a közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, valamint a nemzetiszocialista, kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekményekre. Ezen bűncselekmények elkövetése esetén büntetőeljárás lefolytatására van lehetőség, amelynek eredményeképpen az elkövető országgyűlési képviselő akár szabadságvesztéssel is sújtható.

Megjegyzem, hogy ez esetben a képviselő a mandátumát is elveszti, amelynél nagyobb szankció egy politikus esetén talán elképzelhetetlen.

Továbbá felhívnám a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az új országgyűlési törvény az ülést vezető elnök fegyelmi jogkörét is megnyugtatóan rendezi. A többi rendelkezés mellett azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülésvezető elnök rendre utasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(23.10)

Továbbá felhívnám elsősorban szocialista képviselőtársaim figyelmét, hogy az Országgyűlésnek van egy mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága, amely többek között dönt a pénzbírság kiszabásáról szóló javaslatról a renitens képviselővel szemben.

Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy az utalt és említett esetekben nem etikai kérdésről van szó, hanem bűncselekményről, amelyekkel szembeni fellépés elől az új országgyűlési törvény értelmében a mentelmi jog mögé már nem lehet bújni. Állításaimat alátámasztja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást folytatnak a "Tiszaeszlár 130 éve" felszólalás ügyében.

Tisztelt Országgyűlés! A határozati javaslat 2. pontjával kapcsolatban leszögezném, hogy valóban nagyon fontos a párbeszéd a társadalom minden csoportjával, amit nem árt nyomatékosítani akár egy országgyűlési határozat formájában. Azonban megjegyezném, hogy a szélsőségek elleni legjobb politika a felzárkózás stratégiája. Ennek ügyében a kormány lényegesen többet tesz egyszerű párbeszédnél. A gyermekjólét, az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás, a szemléletformálás mind-mind olyan elemei a felzárkózási stratégiának, amelyekben ha sikereket érünk el, akkor az az össztársadalom sikere lesz, és Magyarország pedig nyertese lesz a folyamatnak.

A küzdelemnek egyetlen vesztesei lehetnek, mégpedig a szélsőséges elemek.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  395  Következő    Ülésnap adatai