Felszólalás adatai

A szocialista közigazgatási szemlélet régiótípusban gondolkodott, tehát nem az állampolgárhoz közelebb vitte a megoldásokat, lásd ügysegéd vagy járás, hanem régiós gondolkodás volt. Erre az IDEA munkacsoport 41 millió forintért komoly tanulmányokat készített annak idején a korábbi szocialista kormányok idején. A bürokrácia jelentősen elharapódzott, a feladatmegosztásban pedig párhuzamosságok voltak egymás mellett. A finanszírozásról már Tarnai Richárd képviselőtársunk beszélt, hogy miközben egyébként a jegyzőt tettük az államigazgatás központjába a települési önkormányzatoknál, ezenközben a finanszírozást nem megfelelő módon eszközölte az állam, az önkormányzatoknak többek között működési hitelt azért is kellett felvenniük, hogy az állam feladatait el tudják látni, de nem volt hozzá elég saját bevételük és állami támogatásuk, ezért kellett a hitel eszközéhez nyúlniuk. Ilyenekről már nem is beszélek, hogy a közszolgálati életpálya kialakítása csak ígéret maradt, és jó néhány korrupciós ügy is sajnos terhelte az akkori közigazgatást.

A második Orbán-kormány kiemelt célja a helyi és a területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti megújítása volt, struktúrájának átláthatóbbá tétele, hatékonyságának növelése és az alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrehozatala. Gondoljunk a területi közigazgatás létrehozására, ahol külön önálló ágazati szakigazgatási szervek voltak, mindnél volt informatikus, pénzügyes, személyi ügyes, és még sorolhatnám. Az egyesítéssel vagy az integrációval ezek száma a felére csökkent, ez 100 milliós nagyságrendű éves megtakarítást jelentett adott esetben.

Gyakorlatilag a törvény célja egyébként az, hogy a közigazgatási rendszer átfogó, a közjót szolgáló átalakításából az következzék, hogy az állam kifelé a lehető legegyszerűbb, befelé pedig a leghatékonyabb legyen. Ennek része volt a közigazgatási hivatalok létrehozatala még 2010. szeptember 1-jén. Tudjuk a szocialista kormányok trükközését, hogy a kétharmados törvényt hogyan kell felessel módosítani, és azután nem volt hosszú ideig törvényességi felügyelet. Akkor létrejöttek január 1-jével a kormányablakok 2011-ben és velük együtt a kormányhivatalok, 2012. január 1-jével a megyei védelmi bizottságok kerültek a kormányhivatalok mellé és az intézményfenntartó központok, és január 1-jétől ez évtől a járások kialakulása. Itt értünk el a legújabb törvénymódosításhoz, ami a kormányablakok - mint az integráció utolsó befejező momentuma -, és ehhez szükséges a törvények kiigazítása, hogy egyszerűbb, ügyfélbarát legyen, és a tényleges tapasztalatokhoz igazodjon, amiről már többen is beszéltek az elmúlt időszakban.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A sokak szerint közigazgatási salátatörvény - ezt a szót nem szeretem - a kormányablakok működésének a közigazgatási eljárási törvényben, illetve néhány anyagi jogi törvényben való feltételeit kívánja biztosítani. Tudjuk azt, hogy a jogszabály az első lépés ahhoz, hogy az informatikai és a fizikai kialakítás megtörténjen, és működjön ez a rendszer. Ennek már vannak a közelmúltban kialakított példái, és valóban megcélozta a kormány a 300 kormányablak kialakítását. Ennek több jogszabályi javaslata van, amiről az államtitkár asszony beszélt már az expozéjában, többen is említették, én is csak szeretném megerősíteni, hogy a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásról szóló törvényben az eljáró hatóság között feltüntetésre kerül a kormányablak is, tehát megadjuk a lehetőséget a bejelentésre az illetéktörvény módosításával, és az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül is lehetőség lesz majd az illetéket megfizetni. Ehhez én majd tennék még kiegészítést, további lehetőséget is.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával az eljárási szabályokat egyszerűsítő, illetve szűkítő lehetőséget... - eddig úgymond rokonság címen boldog-boldogtalan illeték nélkül vihette el a legtöbb tulajdoni lapot. Ennek most lesz egy szűkített változata, illetve akinél a tulajdoni lap valamilyen formában érintett, például tulajdonos, akkor a térképmásolatnál, a tulajdoni lapnál ők is értesülhetnek erről.

Ami fontos egyébként a finanszírozás oldaláról - az imént szóltam a közigazgatási állami feladatok finanszírozásáról -, az igazgatási, szolgáltatási díjak a fővárosi és a megyei kormányhivatalok bevételei lesznek, ez ennek a szektornak a lehetőségeit bővíti. Az állam versenyképessége, hogy milyen a közigazgatás, ez is egy fontos elem, ezért is került sor az átalakításra, hogy akár a közép-kelet-európai régiókkal vagy az uniós tagországokkal ebben a szegmensben is legyünk versenyképesek, és ehhez a gyakorlati tapasztalatokat tettük hozzá. A nemzetközi jogsegélyszabály módosításával gyorsabbá válik a nemzetközi jogsegély kérése, az EGT-tagországok esetében vélelmezni kell a viszonosság fennállását. A harmadik országok, illetve az EGT-n kívüli országok esetében megmarad a korábbi szabályozás.

A Ket.-et szükséges kiegészíteni az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályok esetén. Például a hivatalból eljáró hatóságnak a hatáskörhiány esetében, ha ezt megállapítja az elején, akkor nincs helye a későbbiekben áttételnek, tehát a felesleges eljárásoknak. Az adminisztratív terhek csökkentésénél a kormányablakoknál intézhető ügyek esetében elegendő, mint ahogy már mondtam a korábbi felszólalásomban, egy példányban benyújtani, és a hivatalok között zajlik az ügyintézés, nekik kötelezően egy napon belül kell továbbítani az iratpéldányokat.

A hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok is jelentősen módosulnak. Fontos adatot, tényt igazol a rendszer, és ezt adott esetben a jegyzőtől is lehet kérni. Itt a jogszabály egyértelmű hatásköri szabályokat teremt a feladatellátás szükségességét illetően.

(17.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyintézési határidők rövidítése esetében azt gondolom, hogy előrelépésről számolhatunk be, erről beszélt államtitkár asszony is. Ez pedig az ügyfélbarát ügyintézést segíti. Az összeférhetetlenségi szabályokról már többen szóltak. Egy általános jogelv van a parlamentben, amely szerint a képviselői összeférhetetlenséget minden szempontból egységesíteni kell. Így a jelenlegi járási hivatalvezetők közül, azt hiszem, talán 13 ilyen képviselőtársunk van, lehet, hogy hét, mondja itt Fülöp István képviselőtársunk is, akkor én ezt rosszul tudtam, ez a "lex hetek"-re vonatkozó szabály lesz, de velük szemben is megteremti az összeférhetetlenség feltételeit, magyarul, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők.

Sokan szóltak már, és én különösen bővíteni nem akarom az ezzel kapcsolatos mondandómat, hogy a bűncselekmény áldozatát ne terheljék további költségek. Az okmányokat általában sokan a pénztárcában tartják, vagy a táskájukban tartják, és akkor táskával együtt viszik az okmányokat is. És ezekért utána sorba kell állni, el kell menni, ki kell váltani, és még illetéket is fizetni kell, noha erről a bűncselekmény áldozata igazán nem tehet. Ezek nem nagy költségek, de mégis költségek, tehát a vétlent ne sújtsuk ezzel is. Ebben illetékmentes lesz a személyazonosító igazolvány, illetve a lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Egy nagy rész az elektronikus anyakönyvvel összefüggő módosítások. Nem véletlen, hogy Péterfalvi Attila is jelen van, mert nyilván a törvényből őt ez érinti és érdekli leginkább. Itt a szolgáltató közigazgatás követelményét, illetve az információs önrendelkezési jog védelmével összefüggő alapjogi követelményeket kell összeegyeztetni. A törvény ezt próbálja úgy összhangba hozni, hogy a rendszer még hatékonyabb legyen, és ezeknek a feltételeknek megfeleljen. Itt jó néhány feltételt ír elő a törvény, és garanciális lehetőséget is biztosít abban, hogy az adatfeldolgozással megbízható szervek vagy személyek körét korlátozza, illetve megvan, hogy kiket zárhat ki a törvény ebből az eljárásból, pont a garanciális szabályok miatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány apró, talán inkább technikainak minősülő módosító gondolatom lenne a törvényhez. Itt mindjárt az 1. §-ában el kell gondolkodni arról, hogy valójában a házipénztár - bocsánat, pontosabban ez a 2. § b) alpontjához tartozik - egy lehetőséget jelent itt a járási hivataloknál, ez is az ügyfélbarát kiszolgáláshoz tartozik, azonban a házipénztárnak komoly, szigorú feltételei vannak. Akik megteremtették, már tudják; akár a pénzzel való bánás, a pénznek az őrzése, a külön helyiség, ez költségekkel jár annak, aki ezt be szeretné vezetni. Viszont ez esetben az ügyfélbarát ügyintézéshez ez segítséget nyújt. Nyilván ez költséges eljárás lesz, különösen a 20 óráig tartó nyitva tartás esetében.

Az 1. §, amit az imént akartam mondani: a jelenlegi okmányirodai szakrendszerek átutalással történő fizetést nem tesznek lehetővé. Nem rögzíthető az ilyen módon történő befizetés. Többször keresnek meg bennünket, hogy átutalással szeretnének fizetni. Ennek informatikai feltételei vannak, végig kell gondolni, hogy ebben az informatikai rendszerben miként lehetne ezt a lehetőséget megjeleníteni. Ez is bővítené az ügyfélbarát közigazgatást.

Az anyakönyvi törvénynél a 11. § (1) bekezdésében meghatározza, hogy a külföldi lakóhelyre vonatkozó adatokat át kell vezetni a nyilvántartáson. Ennek ugye, csak jogtechnikai indokai vannak, a javasolt (3) bekezdés ugyanezen szöveggel szerepel, azzal az eltéréssel, hogy a g) pontot, míg a jelenleg hatályos (2) bekezdés az f) pontot tartalmazza. Ezt a normaszöveget szerintem nem kell két külön helyen megjeleníteni.

A 3. § (9) bekezdésében foglalt kiegészítő 29/B. § átfogalmazása célszerű lenne, nyelvtanilag egyszerűbbé, érthetőbbé válna a szöveg.

Tisztelt Képviselőtársak! A személyiadat- és lakcím-nyilvántartásról szóló törvény esetében volt egy márciusi módosítás. Ebben az esetben a polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerinti járási hivatalnál kell bejelenteni. A jelenleg hatályos törvény 26. § (3) bekezdése szerint a polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél személyesen vagy elektronikus kapcsolatok után be kell jelenteni. Ezzel megszűnt a külföldön letelepedni nem szándékozó polgárnak az a lehetősége, hogy a különböző okokból huzamosabb ideig történő külföldi tartózkodását bejelenthesse, amivel azóta gyakran kívánnak élni a polgárok. Ezt megfontolásra javaslom.

A névváltozással kapcsolatos 16. § módosításának indoka, hogy az anyakönyvi eljárásról szóló törvény a Közlönyben való megjelenéskor még nem tartalmazott (6) bekezdést. A jelenlegi állapot szerint július 1. napján való hatálybalépéssel tartalmaz (6)-(7) bekezdéseket, ezek jogtechnikai ügyek, ezeket majd célszerű összehozni.

Tekintettel arra, hogy lassan lejár a felszólalási időm, érdemes még néhány ilyen apró jogszabályhellyel kapcsolatos ...

ELNÖK: Kéri képviselő úr, hogy egy perccel meghosszabbítsam?

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem, be tudom fejezni, ezeket módosító indítványként, illetve a tárcával való egyeztetéssel be fogom tudni nyújtani. Nem untatom önöket, ezek inkább jogszabályhelyi paragrafus és bekezdések módosulását jelentené, nem igazán érdemi javaslatok. Úgyhogy tisztelettel megköszönöm mindenki figyelmét ezen hosszú felszólalás keretében.

Ez egy rendkívül fontos törvény, a jövőt célozza meg, erre figyelemmel kérem mindenki támogatását a benyújtott törvényjavaslathoz. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)