Felszólalás adatai

DR. SCHVARCZ TIBOR, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottsági ülésen kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Én most a többségi véleményt ismertetem.

Bizottságunk mintegy jó órás vita után 12 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot, amit az ülésen az egészségügy sajátos helyzetét figyelembe véve vitattunk meg.

Elhangzott a bizottság ülésén, hogy az Európai Unióban a legtöbb elismert diploma az egészségügyben van, és az új felsőoktatási törvénynek azt a célt kell szolgálnia, hogy ezeknek az elismertsége a továbbiakban is megmaradjon. Ezért sokáig vita volt arról, hogy az egészségügyben milyen módon alkalmazható vagy nem alkalmazható a bolognai folyamat, s az is elhangzott, hogy vannak olyan országok, amelyek eltértek ettől a folyamattól, és nem alkalmazzák az egészségügy területén az úgynevezett bolognai képzési modellt. Nálunk a korábban lezajlott integrációknak vannak pozitív és kevésbé pozitív tapasztalatai. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem akkreditációjával jelenleg ugyan nincs gond, de a vidéki centrumokkal ellentétben a Semmelweis Egyetemen nem jött létre centrum, és a testnevelés-tudományi kar esetleges kiválásával újabb akkreditációs problémák jelentkezhetnek.

A másik: nagyon fontos az egészségügyi képzésben az is, hogy a gyakorlóhelyek is akkreditáltak legyenek, hiszen a gyakorlóhelyeken kell a hallgatóknak megszerezniük azokat a készségeket, azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyek fontosak ahhoz, hogy a későbbiek során jól tudjanak gyógyítani.

Más probléma is felmerült. Mint már korábban is említettük, a bizottság számos alkalommal foglalkozott a képzési, a létszámbeli és a továbbképzési problémákkal. Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy emeljék meg a képzésben részt vevő hallgatók számát, különösen az orvostudományi karokon. Elhangzott a bizottság ülésén, hogy ez megtörtént, s most a tárca által kért létszám került beiskolázásra. Ez azért is fontos, mert kilenc-tíz év múlva lesznek hadra fogható szakorvosok azok, akik most kerülnek beiskolázásra. Ez a szakorvosképzés és a szakma elöregedése szempontjából rendkívül fontos. Másrészt pedig az elismert diplomák miatt nagyon sokan gondolkoznak azon, hogy külföldön vállaljanak munkát.

Számos ország megszüntette az orvosképzést, és inkább külföldről hoz szakorvosokat. Ez tapasztalható már magyar vonatkozásban a skandináv országokban is, ahol már több magyar szakember is dolgozik. A diplomák jó színvonalát és a képzés magas színvonalát bizonyítja az, hogy megnőtt a külföldi képzés iránti kereslet a budapesti, a debreceni és a pécsi egyetemek vonatkozásában egyaránt, s már elindult a német nyelvű képzés is ezeken az egyetemeken.

(12.50)

Az egész egészségügyi problematikát a törvény két szakasza, a 141. és a 142. § képviseli. A bizottsági ülésen elmondtuk, hogy ebben a két paragrafusban gyakorlatilag megoldódni látszanak azok a problémák, amelyek eddig felmerültek ezzel a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatosan.

Szóba került még a vita során, hogy volt rá tapasztalat, illetve van rá példa, hogy a főiskolák és az egyetem vonatkozásában az egészségügyben is megoldható bizonyos szakmák esetében az, hogy a képzés bizonyos szakasza leváljon az alapképzésről, és vagy menedzseri, vagy gazdasági végzettséget kapjanak az itt tanuló diákok, vagy esetleg más területen, diagnosztikában, laboratóriumban, képalkotó diagnosztikában az orvosi munkánál alacsonyabb szintű munkát végezhetnek, de ennek a kimunkálása még várat magára.

A törvényjavaslat vitája kapcsán örömmel töltötte el a bizottság minden tagját a megemelt létszám és az, hogy a törvényalkotó most már a helyén kezeli a klinikák kérdését, és a képzésnek szerves része az, hogy az oktatóhelyek is bekerültek az akkreditációs folyamatba. Ezért a bizottságunk 12 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)