Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Úgy gondolom, jó kis vitája volt a törvényjavaslatnak.

Először is szeretnék azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy most Böhönye-ügyről van szó vagy nem. Tény, hogy a parlamentben hangzott el ezzel kapcsolatban kérdés, válasz is. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy Farkas Imre képviselőtársammal egy ehhez nagyon hasonló, 90 százalékban ezzel megegyező törvényjavaslatot terjesztettünk a tisztelt Ház elé 2000 decemberében. Mi tehát ellenzéki korunkban is úgy gondoltuk ezt a kérdést, mint kormánypárti korunkban. Az eltelt két év arról győzött meg bennünket, hogy akkor is jól gondoltuk, és az, hogy most elhangzott itt a parlamentben ilyen kérdés, azt bizonyította, hogy igazunk volt már 2000-ben is, amikor kezdeményeztük a vonatkozó törvények megváltoztatását.

Megyei szövetségekről kérdezett Kovács bizottsági elnök úr; a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok Szövetsége. Ebből a kettőből, úgy gondolom, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének a véleménye nagyon fontos. A többi szövetséghez is eljutott az anyag a Belügyminisztérium jóvoltából. Sajnálatos, hogy nem nyilatkoztak, és a bizottsági tárgyalásra is megkapták a szövetségek a meghívót, a múlt héten tárgyaltuk, és oda sem jöttek el. Nagy valószínűséggel azért nem - feltételezem -, mert nem tiltakoztak ez ellen a javaslat ellen. Egyébként nem is lenne értelme, mert ez szerintem az ő érdeküket szolgálja.

Az is elhangzott, hogy jó lenne összefogóan tárgyalni ezeket a dolgokat. Képviselőtársaim, úgy látom, esélye csak annak van, hogy szeletelve egy kérdéskört oldjunk meg a kétharmados törvénnyel, mert egy probléma megoldására talán megtaláljuk a jó megoldást, és tudják támogatni. Ha már két-három dolgot összekötünk, sokkal nehezebb a megegyezés.

Lezsák képviselő úr hozzászólásában is kiterjesztette a kérdéskört. Azt gondolom, hogy a finanszírozási rendszert mint olyat tényleg meg kell vizsgálni. Végeztünk számítást: én az önkormányzati költségvetéssel szoktam foglalkozni, és ma is azt mondom, hogy az utóbbi évek finanszírozásában, ha egy kétezer körüli lakosságszámú településből város lenne, olyan településből, ahol szja-kiegészítés van, akkor rosszabbul járnának a finanszírozás szempontjából. Tehát minden településnél ki lehet számolni, hogy pénzügyileg jobban járnak vagy nem járnak jobban, ha várossá válnak.

Azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy nem elhanyagolható szempont ez a finanszírozási kérdés. De az ellen tiltakozom, hogy ez a javaslat feszültségeket vinne a települések közé. Meggyőződésem, hogy ha egy adott településen a település lakossága, a képviselő-testület elhatározza azt, hogy a településből várost csinál, az nagyon komoly és nagyon jó cél, ha ennek meg tudják teremteni a feltételeit. Hosszú évek munkája van benne, tudom, jó néhány közelmúltban várossá lett településen élőknek, a képviselő-testületnek, a polgármesternek, az ottani civil szervezeteknek, hogy várossá tudtak lenni. Ez kimondottan jó az országnak, jó az ott élő embereknek, hogy összefognak egy cél érdekében, és azt megvalósítják.

(18.00)

És akkor itt térek rá Kosztolányi képviselő úr hozzászólására. Amit a képviselő úr hiányol, amit kér, képviselő úr, az van a törvényjavaslatban. A jelenlegi szabály szerint az az 5000 lakos fölötti négy település, amelyeket ön hiányolt, jelenleg lehetnének városok. Az ez alattiak nem lehetnek, és mint ahogy Kovács bizottsági elnök úr elmondta, ha nem változtatunk a törvényi szinten, akkor tulajdonképpen azokból a településekből, amelyek a tanácsrendszerből nem örökölték meg a nagyközségi címet, és nem érték el az 5000 lakost, a történelem végéig nem lehetne város. Ez nem normális helyzet, képviselőtársaim!

Az az indok, hogy négy településről szól a törvényjavaslat, épp fordítva van - ennek a négynek jelenleg is biztosítja ezt a jogszabály -, de a többi, amelyek érdekében, Kosztolányi úr, ön szólt, van itt benne, hogyha jól megnézi. Én tudom, hogy nehéz az önálló indítványból kikeresni, mert nincs mellette a jelenlegi szabályozás, de higgyen nekem, hogy erről van szó. Mert ugye az önkormányzati törvény 108. §-a szabályozza a nagyközségi cím használatát. A képviselő-testületnek engedélyezi a nagyközségi cím használatát abban az esetben, ha a település lakosságának száma 5000 fölött van, illetve ha a nagyközségi címet a tanácsrendszerben is használhatta a település. Tehát azokról van szó most, amelyek 5000 lakos alattiak - sokan vannak -, és ma Magyarországon sok olyan város van, ahol 5000 alatt van a lakosságszám. Úgyhogy, képviselő úr, amely települések érdekében szólt, higgye el, hogy ez az önálló indítvány azon települések érdekében készült.

Elmondta a képviselő úr, hogy milyen mostohán bánnak a pénzügyekkel. Képviselő úr, ezt sokszor megbeszéltük már itt, hogy ma az önkormányzatok 65 százalékkal több pénzt kaptak, mint 2001-ben kaptak, az Orbán-kormány idején. (Dr. Kovács Zoltán: Meg 80 százalékkal több feladatot!) Nyithatunk vitát arról, hogy most ez sok vagy kevés - Kovács bizottsági elnök úr mondja itt, hogy mennyi a feladat hozzá. Hála istennek, sok feladatot bevállalnak az önkormányzatok, és meg tudják oldani. (Dr. Kovács Zoltán: Németh Zsolt el szokta mondani, hogy a gyereknek mennyi zsebpénzt adott…)

Engedjék meg, itt még az óvodabezárást is emlegetik. Képviselő urak, pontosan tudják, mert a bizottsági ülésen szó volt róla, hogy ezek a kistelepülések épp most kaptak egy nagy segítséget: 9 milliárd forint került a térségi együttműködésekben szereplő kistelepülések között szétosztásra, amellyel biztosítani lehet, hogy ne kelljen bezárni az óvodát vagy az iskolát, hanem tudják továbbra is működtetni, ott is, ahol aránylag kevesebb a gyereklétszám, de ha összefognak, és tagintézmény lesz a helyi óvoda, tagintézmény lesz a helyi iskola, akkor nem kell bezárni, hanem tovább lehet működtetni.

Én köszönöm azokat a hozzászólásokat, amelyekben támogatták az indítványt. A módosító indítványokat alaposan meg fogjuk nézni. Elképzelhetőnek tartom, hogy beleírjunk, de Németh Zsolttal értek egyet, hogy egy olyan szabályt kell hozni, ami hosszú távra jó, tehát egy példálózásos felsorolást. És csak hadd mondjam el, hogy ez a példálózásos felsorolás, ami most bekerül a törvénybe, a jelenlegi gyakorlatban is működik, tehát eszerint történik a felterjesztés elkészítése a köztársasági elnök úrnak.

Képviselőtársaim, köszönöm a vitában elhangzottakat. Várjuk a módosító indítványokat, és azt kérem, hogy ne az legyen a szempont, hogy miért nem jó ez a javaslat, hanem próbáljunk úgy dönteni, hogy az a települések érdekeit szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)