Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tényként leszögezhetjük, hogy az elmúlt tizenöt évben 108 várossal gyarapodott a városhálózat. Tény az is, hogy a városokban él az ország lakosságának 65 százaléka, ismereteim szerint 274 városban a 3187 önkormányzatból. Az is tény, hogy a várossá válást szabályozó rendszer mára idejét haladott, idejétmúlt, nem kiforrott rendszer. Az a bizottság, amely előkészíti a várossá válási döntéseket, sokszor jogos aggodalmának ad hangot akkor, amikor a szabályok felpuhulásáról, a várossá válás erodálódásáról beszél.

S az is tény, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy legutóbb a parlamentben, a 200. ülésnapon a 169-172. felszólalásokban az azonnali kérdések idején Szászfalvi László arról beszélt, hogy Böhönye község polgárainak miként lehetne földrajzi, közlekedési helyzete és egyéb infrastrukturális fejlettsége alapján várossá alakulnia, noha - nem nagyközség - ebből ki van zárva. Juhász Gábor akkor jelen lévő államtitkár úr azt válaszolta, hogy ezt nemcsak Szászfalvi László, hanem Suchman Tamás is akarja. S lám-lám itt van előttünk az előterjesztés, amit - minő csoda! - Suchman Tamás, Jauernik István és egy harmadik képviselőtársuk írt alá. Az azonnali kérdésre adott válaszban egyértelmű kormányzati támogatásnak még nem lehettünk tanúi, most viszont Juhász államtitkár úr már arról beszélt, hogy a kormány támogatja ezt. Ha a kormány érzi azt a problémát, hogy meg kell változtatni a várossá nyilvánítás feltételeit, akkor tessék mondani, miért nem kormányzati előterjesztésként jön be ez ide a parlamentbe akkor, amikor nincs elég törvényjavaslat előttünk, ugyanis a Belügyminisztérium, amely ennek az ügynek az ura - hogy így mondjam -, a saját kormányzati apparátusával vélhetően egy egzaktabb előterjesztést tudna tenni. Módosító javaslatokkal nyilván minden előterjesztés, minden képviselői önálló indítvány korrigálható és kiigazítható, még akkor is, ha ezt három képviselő terjesztette be.

A várossá válásnak valóban akadálya, hogy csak nagyközség válhat várossá, de amikor ezt a kritériumot még a tanácsrendszerben megfogalmazták, a nagyközséggé válásnak is voltak feltételei. Ha csak erről az oldalról nézzük, akkor a “községö szóval módosítandó jelenlegi törvényjavaslat-szöveg felpuhítását jelenti a korábbi szabályozásnak, viszont az is igaz, ha a “nagyközségö szó bent marad a törvény szövegében, akkor azokból a községekből, amelyek nem váltak nagyközséggé 1990 előtt, az elkövetkezendő időszakban nem lehet város.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat - amely részben az Ötv.-t, részben a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi LXI. törvényt kívánja módosítani - a következő kritériumokkal bővíti az eddigi feltételrendszert. Egyrészt a településhálózatban a fejlődés fő jellemzői - történeti, társadalmi értékei, hagyományai - mellett a közigazgatási múltját is be kívánja hozni az eljárás során a feltételrendszerbe. Arra utalt Jauernik képviselő úr, hogy van olyan község, amely korábban városi rangban volt, ma viszont ismét község. A közigazgatási múlt tehát predesztinálhatja a várossá válás folyamatát. Akkor felteszem a kérdést, hogy miért nem támogatták annak idején azt az előterjesztést, amit - ha jól emlékszem - Latorcai János és még tízegynéhány képviselő hozott be a parlamentbe, hogy megyei jogú várossá válhassanak azok a települések, amelyek korábban megyei városok vagy megyei jogú városok voltak, de a történelem folyamán egyszerű várossá degradálódtak.

Összességében azt szeretném elmondani, hogy az előterjesztés nem teljes körű. Nem hallottuk, hogy melyik önkormányzati szövetségek támogatták, a barátiak vagy a nem barátiak. Például a Faluszövetség vagy a Kisvárosok Érdekszövetsége támogatta-e ezt az előterjesztést?

(17.30)

Úgy gondolom, hogy komplexen kellene kezelni a rendszert a megyei jogú városi címtől egészen a várossá válásig, egy törvényjavaslatban ezt az egész kérdéskört szabályozva, talán taxatív felsoroláson kívül olyan jellegű feltételrendszer kialakításával, amely segíti ezeknek a községeknek a helyzetét. Mert ne felejtsük el, hogy ezek közül a községek közül nagyon sokan, ha nem felelnek meg a feltételrendszernek, akkor is kérelmezni fogják a várossá válást. És azok a civil szervezetek, amelyekre egyébként ki szeretnék terjeszteni, mint ahogy Pál Tibor elmondta az imént, a várossá nyilvánítás jogát, adott esetben ott, helyben keletkeznek majd az önkormányzat és a civil szervezetek között is feszültségek. Mert sokszor a civil szervezetek lelkesedésből vagy nem mindig józan megfontolásból, a feltételek ismeretének hiányában fogják majd javasolni egy-egy község várossá nyilvánítását, adott esetben politikai célból is. És ha az önkormányzat netán ezt nem támogatja, akkor ott helyben keletkeznek feszültségek, még akkor is, ha a döntés végső soron az önkormányzat kezében van.

Ezt meg kellene gondolni. De igazából azt szeretném itt a tisztelt képviselőtársak figyelmébe ajánlani, hogy ezt az egész kérdéskört kiforrottan, nem egy részelemét kiragadva kellene ismételten szabályozni. Mi nem mondjuk azt, hogy nem vagyunk partnerek ebben, de az egész kérdéskör megérne egy hosszabb, az önkormányzati szövetségekkel együtt egy kiérlelt vitát, jó előkészítést, és azt követően lehetne itt az általános vitát a parlamentben az egész kérdéskörről, a várossá nyilvánításról lefolytatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)