Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az általános vita első napján elhangzott vezérszónoki hozzászólásokból megállapítható, hogy valamennyi párt, valamennyi frakció egyetért a Btk. módosításának céljaival, nevezetesen: a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékony és szigorú fellépéssel, az áldozatok érdekeinek fokozott védelmével és a szankciórendszer megújításával is. Véleménykülönbség tehát nem az intézkedések céljával és irányával kapcsolatban merült fel, inkább azok mértékével összefüggésben.

Engedjék meg, hogy néhány, az általános vitában korábban elhangzott felvetésre reagáljak. Bárándy Gergely képviselőtársam, aki nemcsak most szólt hozzá, hanem vezérszónokként is elmondta az MSZP álláspontját a törvényjavaslattal kapcsolatban, jelezte, hogy a törvényjavaslat egyes olyan szigorításait, amelyek nem az erőszakos többszörös visszaesőket érintik, túlzónak tartja. Véleményét ezután módosító javaslatok formájában is megerősítette. Szerinte a próbára bocsátásból nem kellene valamennyi visszaesőt kizárni, továbbá nincs szükség valamennyi többszörös visszaeső vonatkozásában megvonni a szabadságvesztés felfüggesztésének kedvezményét.

A kormány álláspontja szerint, bár elsősorban a legveszélyesebb erőszakos bűnismétlőkkel szemben kell határozottan fellépni, szükséges azonban a sorozatosan nem csupán erőszakos bűncselekményt elkövetőkkel szemben is szigorú és határozott büntetőjogi válaszokat adni.

Répássy Róbert képviselő úr a Fidesz részéről éppen ellenkezőjét mondta, mint Bárándy képviselőtársam, vagyis ő kevésnek tartja a törvényjavaslat szigorításait. Álláspontja szerint az lenne igazán elrettentő büntetés, ha a harmadik erőszakos bűncselekmény után nem lenne mérlegelése a bírónak, és kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztést kellene kiszabnia. Többször kifejtettük, hogy az úgynevezett "három csapás" elvét nem tartjuk a magyar jogrendbe beilleszthetőnek, nem tartjuk alkotmányosnak, ez ugyanis felszámolja a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési lehetőségét.

Engedjék meg, hogy kiemeljek még egy pontot Répássy képviselő úr beszédéből. Ő abszurdnak nevezte a jogos védelem kapcsán a kitérési kötelezettség megszüntetésére vonatkozó szabályt. Ezzel kapcsolatban felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy nem pusztán annak van jelentősége, hogy tudja-e az áldozat, hogy védekezhet-e, hanem annak is, hogy ha védekezett, és ezáltal sérülést okozott a támadójának, akkor utólag ezért börtönbe zárják-e, vagy jogos védelem címén felmentik. Arról van ugyanis szó, hogy bár a törvény nem tartalmaz ilyen előírást, a bírói jogalkalmazás mégis kialakított egy olyan gyakorlatot, amely szerint a megtámadott köteles kitérni például a felmenője, a testvére, a házastársa vagy az élettársa részéről érkező támadás elől, ha a kitérés lehetséges és veszélymentes. A kormány álláspontja szerint ez a bírói gyakorlat helytelen, ezért kívánjuk ezt a jogértelmezési lehetőséget a törvényben kizárni.

Rubovszky György képviselőtársam a KDNP képviselőcsoportja részéről nem fejtette ki részletesen, hogy miért nem kívánja támogatni a törvényjavaslatot, csupán a háromlépcsős hatálybalépéssel kapcsolatban fogalmazta meg ellenérzéseit. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném jelezni, hogy három főbb témakör köré csoportosulnak a törvényjavaslat szabályai, és ezek kívánják meg a többlépcsős hatálybalépést.

(18.40)

Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka jelezte, hogy alapvetően nem tudnak egyetérteni a hivatalos személy elleni erőszak cselekményének súlyosabb büntetésével, ugyanakkor szeretném jelezni azt, hogy Balog Zoltán képviselő úr pont a másik oldalról közelíti meg ugyanezt a kérdést, és a hivatalos személy elleni erőszak tényállásának szigorításával párhuzamosan módosítani kell a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállását is. Ebből is látható, hogy a kérdésnek több megoldása lehetséges. Úgy gondolom, hogy erről érdemes tárgyalni majd akár a bizottságokban, akár a részletes vita során, és ennek megfelelően alakíthatja ki a kormány a végleges álláspontját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom tehát, hogy nincsenek feloldhatatlan ellentétek a törvényjavaslat vonatkozásában. Bízom abban, hogy olyan megoldásokat találhatunk, hogy minél több képviselő támogatni tudja majd ezt a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)