Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Most már lassan a vita 26. órájában, mert lassan véget ér a mai nap, de végighallgatva mind a kormánypárti, mind az ellenzéki felszólalásokat, azt mondom, hogy egy nagyon-nagyon jó vita alakult ki több témában, és bár harmadikként szerettem volna beszélni az idegen nyelvi stratégiáról, de Bartos Mónika képviselőtársam arra sarkallt, hogy most először beszéljek erről, mert nagyon fontosnak tartom, és úgy gondolom, hogy a két nap során ma került ez elő igazán egy olyan felszólalásban, amely előhozta ezt az idegennyelv-tanulást, amely egyébként a korábban bejelentett idegen nyelvi stratégiának az egyik fontos pontja. De azért egy másik, ehhez kapcsolódó témára szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig a 2020-tól bevezetendő olyan intézkedés, amely a középiskolásoknál B2-es nyelvvizsgához köti az egyetemi felvételit, tehát már az egyetemre való belépésnek a feltétele lesz ennek a nyelvvizsgának a megléte, és emiatt gondolom azt, hogy kicsit megkésett ez az intézkedés, mert ez jövőre fog elindulni.

Egy másik hátrányát is látom, ha ez hátrányként egyáltalán megfogalmazható, hogy ezzel a lépéssel gyakorlatilag az is előfordulhat akár, hogy a gyermekek, a fiatalok az egyetemi továbbtanulásukat is majd külföldön fogják elvégezni, és ezzel esetleg majd családot is kint fognak már alapítani, és így tovább gyűrűzik az elvándorlás esélye ezeknél a fiataloknál. Természetesen nagyon fontos, hogy idegen nyelven beszéljenek. Az én két gyermekem is már csak idegen nyelven néz filmeket és sorozatokat, és valóban nagyon fontos az idegen nyelv tudása. Azonban nem mindenkinek adatik meg, hogy már 2020 szeptemberére megszerezze ezt a B2-es nyelvvizsgát, úgyhogy erre szerettem volna felhívni a figyelmet, mert nagyon kevés szó esett erről. Ugyan már volt róla szó, hogy esetleg ezt eltolják, de megtudtuk a kormány álláspontját, az EMMI álláspontját, hogy volt sok-sok év a felkészülésre, a fiatalok miért nem kezdtek el időben nyelvet tanulni, és itt lesznek a következmények. Csak amikor majd több tízezer fiatal fog kiesni a felsőoktatásból, akkor annak a következményeivel a kormánynak nyilván számolnia kell, mind az egyetemisták és a középiskolások vonatkozásában.

A másik téma, amelyet szintén már többen érintettek, és én is a költségvetési törvény megalapozó vitájában már elmondtam, az az önkormányzatokat érintő rész. Szűcs Lajos képviselőtársam most pont felhozta a közfoglalkoztatottak számának a csökkenését, és ennek az önkormányzatokra való hatását szeretném elmondani, ugyanis több önkormányzat ruházott be a közfoglalkoztatással kapcsolatosan több tíz milliós beruházásra, és most már lassan nincs, aki dolgozzon ezekkel a gépekkel. Ugyanis több polgármester is panaszkodik, hogy sajnos a közfoglalkoztatásban már nem tudnak foglalkoztatni, hiszen elmentek az elsődleges munkaerőpiacra, aminek nagyon örülni kell, de most önkormányzati vonatkozásban szeretném megvilágítani ezt a kérdést. Ottmaradtak ezek a beruházások a szántóföldeken, akár a bodzatermesztésben, több ilyen növénytermesztés is volt, viszont már nincs, aki ezeket leszedje, ugyanis piaci alapon az önkormányzatok már nem tudnak foglalkoztatni, és ezek a beruházások gyakorlatilag ottmaradnak. Tehát nagyon örülünk neki, hogy a közfoglalkoztatottak egy része eljutott az elsődleges munkaerőpiacra  nem kérdés, ez volt ennek a programnak a célja, tehát látszik, hogy ez megvalósult , de önkormányzatok ott állnak, hogy nem tudják ezeket a beruházásokat most már használni. És ez az a probléma, amire mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, mert lássuk be, hogy az önkormányzatok az önerejükből, az adóbevételeikből ezt nem tudják finanszírozni.

És még egy kérdés, ugyanígy az önkormányzatokkal kapcsolatosan, ami egyébként kapcsolódna az adótörvény vitájában elmondottakhoz is, ez pedig a közművezeték-adónak a megléte, egyáltalán a létjogosultsága. Ugyanis az látható most, hogy a víziközmű-szolgáltatás a mai napig az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata, úgy, hogy egyébként ezeknek a vezetékeknek nagy része, sőt mondhatnám, az egésze az elmúlt években az állam tulajdonába került. Tehát az önkormányzatok tulajdonosként most már nem járnak el, de az Mötv.-ben egyébként bent maradt ez mint kötelezően ellátandó feladat.

És hogy mi köze ennek a közművezeték-adóhoz? Nyilván az, hogy ezek a vállalatok, amelyek ezeket a közműveket üzemeltetik, a víziközmű-hálózatok üzemeltetői, befizetik ezt a nem is kevés összeget   a 2020-as költségvetésben megnéztem, 54 milliárd forintot terveznek közművezeték-adóra, nyilván ebben a gáz is meg minden benne van, de most beszéljünk csak a víziközmű-hálózat üzemeltetéséről , ők befizetik ezt az adót, így a karbantartásoktól, a felújításoktól, vagy akár mondhatjuk azt, hogy az ott dolgozó munkavállalóktól megy el ez az adóteher és ez az összeg, amelyet egyébként ezekre a célokra is tudnának fordítani.

És azért is problematikus, mert az önkormányzatok azért megkapják a jelzést a lakosságtól, ha a közművezeték-rendszerben valamilyen hiba történik, és akkor az önkormányzatok… Ugyan tudom már, hogy nincsenek a tulajdonukban ezek a közművezeték-hálózatok, de a jogszabályban mégis ottmaradt, és ugyanígy ott maradt a hulladékgazdálkodás is mint kötelezően ellátandó feladat, úgy, hogy persze az NHKV Zrt. végzi a munkáját úgy, ahogy végzi, néha több kívánnivalót hagy maga után az a munka, amit a hulladékgazdálkodás területén láthatunk. És akkor az önkormányzatnak mit kell tenni? Be kell nyúlni a zsebébe.

És most visszautalnék egy olyan szóra, ami szerintem nem hangzott el a két nap alatt  elnézést, ha elhangzott és nem figyeltem , ez pedig a rezsicsökkentés. Sok-sok évvel ezelőtt a Fidesz-kormány részéről, ha jól emlékszem, a 2010-es kampány volt a rezsicsökkentés kampánya… (Jelzésre:)  vagy a ’14-es, elnézést, rosszul emlékeztem. Tehát pontosan itt, ezeknél, például a víziközmű-hálózatnál vagy pedig akár a hulladékgazdálkodás területén láthatjuk, hogy befagyasztották azokon az árakon ezeket a díjakat. Tehát valóban, a lakosság egy spórolást tapasztalhatott a számláján abban a nagyon színes keretben, de mi történik? Mivel ezeket a munkálatokat, ezeket a felújításokat már nem lehet azokból az összegekből elvégezni, előfordulhat, hogy ezeknél a cégeknél bizony-bizony a dolgozók bérfelzárkóztatása nem tud megvalósulni, és így ott maradnak ezek a cégek munkavállalók nélkül, mint ahogy sok-sok ágazat.

És akkor át is kanyarodnék a következő témára, ez pedig a Balaton, mert ott is munkaerőhiánnyal küszködik mindenki, a vendéglátósok munkaerőhiánnyal küszködnek. Nem egy esetben tapasztaljuk, amikor sétálunk lent a Balaton-parton, lassan több táblát találunk, hogy felszolgálót, szakácsot, pizzafutárt keresünk, felveszünk, mint magát az étlapot, amit egyébként kínálnak ezek a vendéglátóegységek. Tehát látható az a munkaerőhiány, amely a Balatonon is megvalósult, mert bizony-bizony nem tudnak versenyképes jövedelmet biztosítani a szolgáltatók a munkavállalóknak.

És amíg régebben azért előfordult, hogy csak télen mentek ki a síparadicsomokba dolgozni ezek a vendéglátóipari szakemberek, már nem jönnek vissza a nyári szezonra se, és így bizony családi vállalkozások, több éve működő családi vállalkozások zárhatják be majd a kaput, amit azért nem szeretnék, mert annál finomabb étel nincs, mint amelyik háziasan készül.

Én bízom benne, hogy lesz majd ebben elmozdulás, de ebben a költségvetésben azért nem nagyon látjuk ennek a nyomait, hogy arra csábítanák ezeket a kinti dolgozókat, hogy visszajöjjenek, és itt, Magyarországon dolgozzanak, és nyújtsák azokat a szolgáltatásokat, amire itthon képeztük ki őket.

(19.20)

Ezek a szakemberek itthon, a magyar oktatási rendszerben szerezték meg középfokú vagy felsőfokú végzettségüket, és ezeket jelenleg ott kint hasznosítják. Igen, jövedelmük egy részét hazahozzák, mert szétszakadtak a családok, a gyermekek és anyukák itthon vannak, az apuka kint dolgozik; hazahozzák ezt a jövedelmet, valóban, ennek nagy része itthon kerül elköltésre, de annak a szaktudásnak, amit kivittek magukkal, annak itt Magyarországon, hazánkban lenne a legjobb helye.

Én bízom abban, amit az adótörvények vitájában elmondtam: a pozitív elmozdulások az adótörvények egyszerűsítésével  akkor végre lehetnének olyan változások is, amelyek a kint dolgozó vagy itthon nem megfizetett munkavállalóknak perspektívát nyújtanak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)