Felszólalás adatai

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bányászatról szóló 1993. évi törvény módosításáról szóló T/3659. számú törvényjavaslat tárgyalását és átfogó módosítását több tényező is indokolja: eleget kell tennünk az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettségeinknek; szükséges átvezetni a földtani és bányászati szakigazgatást érintő legutóbbi változtatásokat; szükséges módosítani a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos szabályozást; a jogbiztonság növelése érdekében szükséges felülvizsgálni az engedélyezésre vonatkozó szabályozást, valamint megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a föld méhében rejlő, a jelenlegi feltételekkel nem gazdaságosan kitermelhető erőforrásokat hogyan lehet vonzóvá tenni és a kitermelést ösztönözni. Ebben a felsorolásban szándékosan a végére hagytam a törvényjavaslatnak talán a legfontosabb, a bányajáradék mértékének a megemelésére vonatkozó rendelkezéseit.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatnak a pontosító, jogharmonizáló rendelkezéseivel kapcsolatban lényegesebb vita lesz, mint a bányajáradék mértékének a megemelésére vonatkozó rendelkezések kapcsán. Ezért az előbbiekkel kapcsolatban nem kívánom megismételni az előterjesztői expozéban elhangzottakat, az utóbbival kapcsolatban azonban nézzük meg, képviselőtársaim, miben is áll a bányajáradék emelése.

A törvényjavaslat 12-ről 30 százalékra emeli a kőolaj és a földgáz kitermelt mennyisége után fizetendő bányajáradékot. Ennek oka a törvényjavaslat indoklása szerint a kőolajárak és természetesen a földgázárak várakozáson felüli, tartósan magas árszintjének a kialakulása. A bányajáradék nem emelkedik, 12 százalék marad a nagy mélységű, 4 ezer méternél mélyebb, nem konvencionális eljárással kitermelt földgáz, így például a Makói-árokban található földgáz, valamint a magas inertgáztartalmú földgáz esetében.

A törvényjavaslat e rendelkezéseivel kapcsolatban annyi máris látszik, hogy az ágazati szereplők egyhangúlag elutasítják a rendelkezésnek ebben a formában való bevezetését. A gazdasági és informatikai bizottsági ülésen ellenzéki képviselőtársaimnak is kifogásuk volt a rendelkezések ellen. Úgy gondolom, hogy a bányajáradék mértékének megemelésével kapcsolatban több szempontot szükséges végiggondolnunk és megvizsgálnunk: a bányajáradék célját, a hazai természeti energiaforrások kiaknázásának szükségességét és ezeknek a gazdaságra gyakorolt hatását, valamint a világban bekövetkezett egyéb, a kőolaj árának az emelkedésével kapcsolatos változásokat.

A bányajáradék célja teljesen egyértelmű: a központi költségvetés bevételeinek a növelése. Úgy gondolom, hogy teljesen érthető törekvése az államnak, hogy a föld méhében, állami tulajdonban lévő kincsek kitermelésével tulajdonjogot szerző vállalkozó megfelelő mértékű járadékban részesítse a költségvetést. Így volt ez már egészen a középkortól kezdődően. Úgy gondolom, hogy az állami vagyonnak minősülő természeti kincseknek a bányavállalkozó részére történő tulajdonba adását ellenzéki képviselőtársaim is helytelenítenék, és mi sem szeretnénk ezt tenni. Véleményem szerint akkor járunk el helyesen, ha a bányavállalkozó által kitermelt szénhidrogénekből eredő nagyobb haszonból az állam is nagyobb mértékben részesedik. Látnunk kell, hogy a Magyarországon beruházó vállalatok az üzleti terveiket a legpesszimistább változatban is 50 dolláros olajárral tervezték, azaz egyetlen vállalkozás sem számolt 70 dollár feletti kőolajárral. A bányajáradék mértékének emelésével az állam és közvetve a lakosság is nagyobb mértékben kíván részesedni a nagyobb mértékű bányavállalkozói haszonból.

A kőolaj árának emelkedése miatt a bányavállalkozók bevétele az 50 dolláros olajárhoz képest 70 dolláros árszintnél 17,6 dollárral nő, míg az állami bevétel mindössze 2,4 dollárral. A törvényjavaslat által bevezetni tervezett 30 százalékos mérték mellett a vállalkozásoknak még így is több bevétele lesz a 70 dolláros olajárszintnél, mint 50 dolláros olajár mellett a 12 százalékos bányajáradék-mérték alkalmazásának az esetében. Fiskális oldalról tehát véleményem szerint teljesen logikus a bevételt növelő szabályozási módosítás bevezetésének az igénye.

A bányajáradék mértékének megemelésével kapcsolatban ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a hazai kitermelés esetenként gazdaságtalanná válhat a kismértékű előfordulások és a csökkenő készletek miatt, Magyarországnak pedig az is érdeke, hogy a föld mélyében lévő energiaforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek kitermelésre és felhasználásra. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni azt is, hogy a kitermelések elmaradásának milyen gazdasági következményei lehetnek a bányajáradékbevétel-kieséstől kezdve a munkahelyteremtés elmaradásáig. A megoldást itt is meg kell találnunk, képviselőtársaim, a törvényjavaslat tárgyalásának a során. Úgy gondolom, nem járható út, hogy a bányajáradék mértéke változatlan maradjon, azonban olyan szabályozást kell kialakítanunk, amely összességében is a magyar gazdaság érdekeit szolgálja közép- és hosszú távon is.

Mindezek alapján a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslatot alapvetően jó és támogatandó törvényjavaslatnak tartja, amelynek szakmai színvonalán egyértelműen érződik az alapos előkészítő munka.

(10.20)

A tárgyalás során ugyanakkor megfogalmazódhatnak olyan módosító javaslatok, amelyek még inkább elősegíthetik a kormány szabályozási szándékait. Ilyen lehet például a bányajáradék mértékével kapcsolatos módosítás vagy a magas inertgáztartalmú gázok kitermelését jobban ösztönző módosító javaslat. Úgy gondoljuk továbbá, hogy szükséges megalkotni a bányatörvény módosítása során a rekultiváció elvégzésére vonatkozó megfelelő szabályozást is.

Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy konstruktív észrevételeikkel gazdagítsák, javaslataikkal segítsék elő a magyar gazdaság érdekeit szolgáló szabályozás kialakítását és elfogadását.

Megerősítem azt a véleményt, amelyet Göndör képviselő úr mondott, hogy kérünk legalább egy hét halasztást, hogy a megfelelő szakmai egyeztetést a Bányászati Hivatallal és különböző társaságokkal még mértékadóbban és még nagyobb mélységben tudjuk elvégezni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)