Felszólalás adatai

DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, egy nagyon fontos gondolkodásmód és egy nagyon fontos tétele a szociális ellátásunknak és gondoskodásunknak mintha nem jelenne meg ebben a módosító javaslatban, ez pedig a jól ismert megelőzés egyik formája, az, hogy Magyarországon számos elhanyagoltsági probléma van, és magárahagyottsági probléma van, amiért ezek az emberek nem kerülhetnek látóközelségbe, és nem kerülnek fókuszába annak, hogy egyáltalán tudjunk velük mit kezdeni. Ez egyelőre hiányzik ebből. Én azt hiszem, hogy erre külön kell figyelmet fordítanunk, mert éppen az idősödő, időskorú embereknek ez a bizonyos magárahagyottsága, elhanyagoltsága óriási problémát jelent a világon mindenütt, de itt, Magyarországon erre külön kell figyelni.

Biztos, hogy a felelősség kérdése és a kötelesség kérdése összekapaszkodik, és nem lehet elválasztani. A miniszter asszony azt mondta, hogy közfelelősség szinten tárgyalta ezt a témát. Én azt hiszem, hozzá kell tenni azonnal a közfelelősséghez a közkötelezettséget. Kötelezettségek nélkül a közfelelősség elszáll. Az olyan lesz, mint egy luftballon, nem tudjuk megragadni, hogy akkor hol mit értünk a közfelelősség és az egyedfelelősség alatt.

A másik az úgynevezett gondoskodásnak az a formája, amelyik csökkenti az utánfutó-szervizelés úgynevezett szükségét, mert mi általában abban a hibában vagyunk ma is még egészségügyi ellátórendszereinkben, szociális ellátórendszereinkben, sok mindenben, hogy utánfutó-szervizelést biztosítunk, amikor már a baj bekövetkezett, akkor annak megfelelően valamit teszünk kényszerítően, kényszerítőkkel és kényszeredetten. Ezt mindenképpen szeretném, ha megelőzhetnénk. Azt kell elérnünk, hogy ne utánfutó-szervizelés, hanem egy gondoskodó, törődő, felkutató, helyremenő gondoskodásunk legyen, és a szociális ellátórendszerünket ezzel tudjuk igazán majd korszerűsíteni, de ezt megint csak egy újabb törvény szerkezetén belül.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)