Felszólalás adatai
| 115. ülésnap (2011.10.03.), 60. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Cséfalvay Zoltán |
| Beosztás | Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:57 |
Felszólalások: Előző 60 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én azzal kezdeném, amivel talán egyet lehetne érteni itt ebben a parlamentben. Én úgy gondolom, hogy Magyarország számára egy új munkaügyi szabályozásra van szükség, olyan munkaügyi szabályozásra, amely növeli a gazdaság versenyképességét, olyan munkaügyi szabályozásra, amely csökkenti a foglalkoztatásra rakódó adminisztrációt. Sokkal rugalmasabbá kell tenni a foglalkoztatás viszonyait, olyanná, amely igazodik a munkaerőpiac valós világához. Hadd utaljak itt a Világbank felmérésére, amely a foglalkoztatottság rugalmassága szempontjából vizsgálja a különböző országokat. Ebben a tekintetben Magyarország a 84. helyen áll, vagyis 83 országban lehet rugalmasabban szabályozni a munkaerőpiacot.
Én úgy gondolom, hogy olyan munkaerő-piaci szabályozás kell, ami elősegíti a foglalkoztatás bővítését - ez mindannyiunk közös érdeke, munkaadónak, munkavállalónak, mindenkinek -, és olyan kell, amely védi a munkavállalókat, mindenekelőtt - hozzátenném - szűkíti a szürkegazdaság lehetőségeit. A valóban kiszolgáltatott munkavállaló az, aki zsebben, szürkén kapja a fizetését.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ha mindezzel egyetértettünk, akkor jutunk el az apró részletkérdésekig, a részletek tisztázásához, és éppen ezért az új munka törvénykönyvével kapcsolatban jelen pillanatban társadalmi egyeztetés folyik, hogy mindezek az elvek valóban maradéktalanul érvényesüljenek.
Nos, tisztelt képviselő úr, ami a konkrét kérdését érinti, vagyis a műszakpótlékot, szeretném megnyugtatni, hogy az új munka törvénykönyve továbbra is megtartja a műszakpótlék intézményét, az éjszakai munkavégzésért járó pótlék továbbra is megmarad.
Tehát ahogy említettem, a javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét azzal, hogy az indokolatlan pótlékokat felülvizsgálja. A felülvizsgálati körbe tartozik például a délutáni pótlék vagy például, hogy a hatályos munka törvénykönyve többlet műszakpótlékot biztosít a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottaknak, holott ez nem a munkaidő-beosztást, hanem a munkáltató működési rendjét érintő kategória, amely önmagában a munkavállaló váltóműszakos foglalkoztatását nem érinti.
Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy változatlan: a többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót, ha a beosztás szerinti napi munkarendje kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor műszakpótlék illeti meg. Azt is rögzíteni szükséges, hogy a bérpótlékok tekintetében általános szabályként mondja ki a javaslat: a bérpótlék a munkavállalót rendes munkabéren felül illeti meg azzal, hogy lehetővé tennénk, a bérpótlékot is magába foglaló alapbérben vagy havi átalányban is meg lehessen állapodni. Emellett változatlan, hogy műszakpótlékot ágazati jogszabály is megállapíthat.
Én úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy ezek az intézkedések nem azt a fajta megnyugtatást szolgálják, mint amit ön kért itt számon, ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy Magyarországon egy rugalmas, hatékony munkaerőpiac jöjjön létre, amely lehetővé teszi azt, hogy Magyarország kilábaljon abból a foglalkoztatási helyzetből, amiben van. Csak egy számot említenék: a magyarországi foglalkoztatási ráta jelen pillanatban 56 százalék, az uniós átlag 65 százalék. Ahhoz, hogy erről az 56 százalékról az uniós átlagot elérjük, 600 ezer munkahelyre van szükség Magyarországon, és ehhez mindenképpen szükséges a munka törvénykönyvének átalakítása.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)
Felszólalások: Előző 60 Következő Ülésnap adatai