Felszólalás adatai

Ami a 23. ajánlási pontot illeti, ebben a gazdasági bizottság, illetve, mint tudjuk, a kormány illetékes apparátusa a Magyar Nemzeti Bank elnökét javasolja felhatalmazni arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélkezelési panaszok formájára vonatkozó szabályokat. Ezzel a javaslattal nekem elvi és gyakorlati problémáim vannak. Az elvi problémám az, hogy tudjuk jól, hogy a hatályos nemzeti banki törvény egy óriási hatáskörrel rendelkező szervezetet hozott létre, miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét integrálta a Magyar Nemzeti Bankba, és létrejött némi túlzással mondva, vagy talán nem is túlzással mondva, az állam az államban szervezet, hatalmas hatáskörrel a Magyar Nemzeti Bank. Én ennek az igen nehezen ellenőrizhető - pontosabban: nem nagyon ellenőrzött - szervezetnek a hatáskörét tovább bővíteni ezzel a rendeletalkotási joggal elvileg nem tartom helyesnek, aggályosnak tartom.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőtársaimat, nem először teszem, de talán utoljára, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről szóló éves jelentést, beszámolót tíz év óta nem hajlandó az Országgyűlés a napirendjére venni. Ez ugyan nem a rendeletalkotás problémája, de olyan fajsúlyos kérdéseket a Magyar Nemzeti Banknak kezelnie kell, most éppen az árfolyamproblémát, még ha nincs is árfolyamcélja a magyar monetáris politikának, pontosabban a Nemzeti Banknak.

A dolog lényege, hogy olyan fontos, ennél sokkal fontosabb feladatok állnak a Nemzeti Bank elnöke előtt és a Nemzeti Bank apparátusa előtt, hogy ezt a fontos feladatot még megtoldani ilyen rendeletalkotási joggal szerintem elvileg nem támogatható, különösképpen, ha meggondoljuk, és ez már inkább a gyakorlati része a problémának, kell egy időt adni egy ilyen hatalmas apparátusnak ahhoz, hogy az új funkcióját, a felügyeletet és a vele integrált PSZÁF-apparátust úgymond olyan helyzetbe hozza, hogy jól tudják ellátni a feladatukat. Tehát én azt gondolom, hogy jó helyen van a miniszternél ez a hatáskör, mármint a rendeletalkotási jog, fölösleges ezzel a Magyar Nemzeti Bank elnökét terhelni. Ez tehát a 23. ajánlási ponttal kapcsolatos véleményem.

Ami pedig a 42. ajánlási pontot illeti, itt arról van szó, hogy a gazdasági bizottság azt javasolja, hogy egy új melléklettel egészüljön ki a törvényjavaslat, amely melléklet tartalmazza azokat az ingatlanokat, illetve azokat a kijelölt vagyonkezelőket, amely vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat kezelik. Ezek sportklubok, sportegyesületek. Nekem tartalmilag nincs ezzel kifogásom, hiszen nem vagyok oly mértékig jártas ebben a témakörben, hogy tudniillik mely sportegyesületek lesznek jogosultak arra, hogy ilyen vagyonkezelő tevékenységet végezzenek kibővített formában, új ingatlanokra is kiterjedjen ez a tevékenységük.

(12.50)

Azonban nem látom az előterjesztőnél, a gazdasági bizottságnál azt, hogy miként történik most már majd ezeknek a vagyonkezelőknek a pénzügyi ellenőrzése, ki és milyen gyakorisággal, milyen szakmai tartalommal fogja ezeket a klubokat, ezeknek a kluboknak a vagyonkezelését ellenőrizni. Az Állami Számvevőszék jogosítványai, feladatai között ilyen direkt feladat nincs előírva. Ezek után kérdés, hogy hogyan kívánja a kormány megoldani ezek vagyonkezelési tevékenységének az ellenőrzését. Ezért ezt a kérdést kapcsolódó indítvány formájában lehetne a helyére tenni, hiszen itt arról van szó, hogy ezt valamilyen módon még korrigálni kellene vagy lehetne. Enélkül is salátajelleget kapott ez a törvényjavaslat, de ha már salátajelleget kapott, akkor most már legyen még egy salátalevéllel több benne, és tegyük oda azt az ellenőrző szervezetet, amelyik jogosult lesz ezt a kibővült vagyoni kört felelősséggel ellenőrizni, és azt is, hogy kinek jelent az ellenőrző szerv. Ezt meg kellene jelölni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)