Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megalapozott-e a költségvetés vagy sem? Ha a kormány számításait az ellenzék úgy tekinti, hogy az nem megalapozott, hiszen jövőre 1000 milliárdos eltérés lehet, akkor ajánlom mindenki figyelmébe a Költségvetési Tanács és az ÁSZ véleményét. A tanács és az ÁSZ véleménye mellett ajánlom mindenkinek figyelmébe az Európai Bizottság május 3-án meg­jelent előrejelzését, amelyben 2017-re 2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol.

Természetesen lehetnek olyan folyamatok, ame­lye­ket sem a kormány, sem az ÁSZ, sem a Költ­ség­vetési Tanács, sem az Európai Bizottság, sem az OECD, senki nem lát előre. (Z. Kárpát Dániel: Igen, pont erről beszélünk.) Éppen ezért tervez a költségvetés jövő évben is 200 milliárd forintnál na­gyobb tartalékokkal. És amint azt Kovács Árpád el­nök úr az expozéjában elmondta, ez a tartalék ki tudja védeni azokat a negatív hatásokat, amelyek egy esetleges alacsonyabb növekedésből vagy állam­adós­ság­nál egy többletköltségből fakadnának. Azt gon­dolom, a korábbi tervezés pont azt a célt szolgálja, hogy a stabilitást, kiszámíthatóságot erősítse, és ezt a célt az előző évi gyakorlat, azt gondolom, hogy visszaigazolta.

Ami az államadósság alakulását illeti, képviselő úr pontosan tudja, hogy mind reálgazdasági, mind pénzpiaci szempontból egy adott ország adósságának megítélésekor a GDP-arányos, vagyis a gazdaság telje­sítőképességéhez mért adósság szintje az elsőd­legesen figyelt mutató. Ebben a mutatóban 2011 óta egy-két európai uniós ország mellett Magyarország volt képes arra, hogy évről évre csökkenjen a GDP-arányos államadósság mértéke. A 2017-es költ­ség­ve­tés úgy tesz javaslatot adócsökkentésekre, szociális, egész­ség­ügyi, oktatási területen többletkiadások biz­to­sítására, hogy mellette az államadósság csökkenni tud.

És végül engedjék meg, hogy arra emlé­kez­tes­sem önöket, hogy természetesen ezt lehet kritizálni és lehet alternatív javaslatokat benyújtani, de ha már a 2016-os költségvetést említettem, akkor hadd mondjam el, hogy számításaink szerint a tavalyi évben a Jobbik képviselőcsoportja által benyújtott javaslatok elfogadása esetén a hiány és ezáltal az államadósság 776,4 milliárd forinttal növekedett volna. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.)

Azt gondolom tehát, hogy ha államadósságról beszélünk és a költségvetés folyamatairól beszélünk, akkor célszerű megnézni azt, hogy a kormány mellett a különböző frakciók milyen javaslatokat fogal­maz­nak meg, és úgy látom, hogy e tekintetben a Jobbik tavalyi javaslatai nem az államadósság csökkenését, hanem növekedését célozták volna. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok sora­i­ban.)