Készült: 2024.09.20.13:29:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2016.05.11.), 166. felszólalás
Felszólaló Bánki Erik (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:54


Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elsősorban a jövő évi költségvetés magyar gazdaságot érintő vonatkozásairól beszéljek a mostani hozzászólásomban. Azt mondhatom önöknek, hogy a mögöttünk hagyott időszak, a 2010 és 2016 közötti időszak talán legfontosabb eredménye volt az, hogy mindamellett, hogy Magyarországot megmentettük a pénzügyi-gazdasági válságtól, egy összeomló költségvetést sikerült stabilizálni, Európa szégyenpadjáról tudtuk felállítani Magyarországot, ahova 2004. május 1-je, tehát a csatlakozásunk kezdete óta a szocialista kormányok alatt kényszerült, amellett tartósan növekedő pályára tudtuk állítani a magyar gazdaságot. Rengeteg kritikusunk volt az elmúlt időszakban, az Európai Bizottság, az IMF és egyéb nemzetközi szervezetek, azonban mára már ők is belátták, hogy a magyar gazdasági modell működik, a magyar gazdaság tartósan jó teljesítményre képes.

Nagyon nagy eredménynek tekinthető, hogy ebben az évben sikerült megszabadulnunk az IMF-hitel terheitől, és az Európai Bizottságtól felvett hitelt is utolsó fillérig visszafizettük, így a jövő évi költségvetésben az adósságszolgálat soron jóval kevesebb költséggel kell gazdálkodnunk. Ez pedig azt jelenti, hogy az ezen a soron megszerzett több mint 100 milliárdos megtakarítást a magyar gazdaság további fejlesztésére, illetve a magyar családok életszínvonalának növelésére tudjuk fordítani.

Engedjék meg, hogy néhány konkrétumot is felsoroljak a jövő évi költségvetésben. Nagyon nagy sikernek tartom, hogy sikerült tovább vinnünk az áfacsökkentési programot, amelyet ebben az évben kezdtünk meg. Emlékeznek még képviselőtársaim is, hogy a kormány javaslatára a magyar parlament elfogadta a sertéstőkehús áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentését. Az elmúlt időszak igazolta azt, hogy nemcsak a hús fogyasztásának a mértéke nőtt meg, hanem jelentősen sikerült visszaszorítani, talán mondhatom, lassan megszüntetni a feketegazdaságot ezen a téren. Tehát arra számítunk, hogy a folytatásban, 2017-ben további alapvető élelmiszerek áfacsökkentésével, amilyen a baromfihús, a tej és a tojás, ugyancsak a lakossági fogyasztást fogjuk tudni növelni, illetve tovább visszaszorítjuk a feketegazdaságot e termékek forgalmazásának területén.

Azt gondoljuk, hogy jelentős könnyebbséget hoz a hazai turizmus számára a vendéglátás áfájának 27 százalékról 18 százalékra való csökkentése. A magyar vendéglátás, a gasztronómia a hazai turizmus egyik húzóága. Hadd gratuláljak innen, a széksorok közül Széll Tamásnak és csapatának, akik a Bocuse d’Or európai versenyét megnyerték, méghozzá kimagasló fölénnyel! (Taps.) Azt hiszem, a tapsot megérdemlik. Ez egy váratlan siker, hiszen az előzetes esélylatolgatások abszolút skandináv sikerben gondolkodtak. Nemcsak Norvégiát sikerült megelőznünk vagy éppen Dániát, hanem olyan gasztronómiai nagyhatalmakat utasítottunk magunk mögé, mint Franciaország vagy éppen Olaszország. Úgyhogy azt hiszem, ez nemcsak egy kifejezetten magas szintű elismerés a magyar gasztronómia számára, hanem egy olyan marketinglehetőség is, amely a későbbiekben tovább növeli majd a hozzánk látogató külföldi, illetve a belföldön utazó hazai vendégek forgalmát.

Az internetről szóló nemzeti konzultáció eredmé­nyei azt mutatták, hogy a magyar családok kifejezet­ten azt kérték a magyar kormánytól, hogy az in­ter­netszolgáltatást terhelő 27 százalékos általános for­galmi adó szintjét is csökkentsük. Nagyon örülök annak a javaslatnak, amelyet a kormány megtett, hi­szen ezzel is azt bizonyította, hogy odafigyel az embe­rek szavára, és az a politika, amelyet mi folytatunk, kifejezetten az emberekkel való kapcsolattartás­ra épít. Ennek egyik újabb fontos jele, hogy az in­ter­net­szol­gál­tatások áfakulcsát is csökkentjük 27 százalékról 18 százalékra a következő évben. Ezzel szeretnénk elérni, és jelentős lépést szeretnénk tenni abban az irányban, hogy valamennyi magyar háztartásban széles sávú internetelérést tudjunk biztosítani.

2016-ban 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke. Ezt megtartja a javaslat a következő évben is. Ez azt jelenti, hogy egy átlagjövedelemmel rendelkező család éves árbevétele mintegy 60 ezer forinttal fog nőni a 2016. évhez képest. Azt gondoljuk, hogy ez az adócsökkentési politika, amelyet a kormány a korábbi években már elhatározott, 2017-ben is láthatóan tovább fog működni. Ennek köszönhetően nemcsak megtartjuk a korábbi sikereket, hanem újabb komoly lépéseket fogunk megtenni. Nem lehet elégszer említeni a családi adókedvezmények rendszerének kiemelkedő szintjét.

Azt gondoljuk, hogy a magyar családtámogatási rendszer Európa legnagyobb vonalú családtámogatási rendszere, amely a legnagyobb mértékben támogatja a gyermekvállaló családokat. Szükség is van erre, tisztelt hölgyeim és uraim, hiszen ha a demográfiai előrejelzéseket nézzük, lesújtó adatokat láthatunk. Azt látjuk, hogy ha nem sikerül megfordítani tartósan azt a tendenciát, amely a magyar társadalom elmúlt években vagy évtizedekben történő fogyását mutatja, akkor 15-20 éven belül akár 2,5-3 millió fővel is csökkenhet Magyarország lakossága, annak pedig beláthatatlan következményei lennének többek között a nyugdíjrendszer fenntartását illetően. Éppen ezért támogatom, és nagyon örülök annak, hogy a következő évben újabb családi adókedvezményekről számolhatunk be.

2019-re ugyanis, tisztelt hölgyeim és uraim, fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról tehát 20 ezer forintra fog nőni az adókedvezmény mértéke, amelyet igénybe vehetnek a munkavállalók. Az emelés részeként 2017-ben gyermekenként először 15 ezer forintra fog nőni az adókedvezmény összege. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy az elsőházasok adókedvezménye ezentúl a gyermek születése esetén is két évig fog járni. Emellett fontos még megjegyezni a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének lehetőségét is, amely nemcsak ebben az évben, hanem 2017-ben is a családok rendelkezésére áll. A 3 vagy több gyermeket nevelő szülők, illetve az azt vállaló szülők 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak új lakás építéséhez vagy éppen vásárlásához.

Az egy- és kétgyermekes családok támogatása is fontos a magyar kormány és a Fidesz számára. Éppen ezért ők 600 ezer és 2 millió 600 ezer forint közötti összegű támogatást kaphatnak majd új otthon teremtése esetén. Az otthonteremtést segíti továbbá az új lakások építésére vonatkozó áfa­csök­kentés is, amelynek mértéke az idei évi változásokhoz hasonlóan jövőre is 5 százalék lesz a korábbi 27 százalékhoz képest. A kormány ezen felül támogatja a lakáscélú megtakarításokat is a nemzeti otthonteremtési közösségek segítségével.

A gazdaság fehéredése érdekében is határozott lépéseket láthatunk a 2017-es költségvetésben, amelynek külön örülünk. Ne felejtsük el, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az EKÁER rendszer bevezetése, illetve az online pénztárgépek használatának kiterjesztése a 2015. évben 550 milliárd forint többletbevételt jelentett a magyar gazdaság számára. Azzal kalkulál a kormány nagyon helyesen, hogy 2017-ben tovább szeretné bővíteni az online pénztárgépek használatának területét. Ennek köszönhetően pedig újabb tízmilliárd forintok áramolhatnak majd az államkasszába.

Beszéljünk néhány szót, tisztelt hölgyeim és uraim, az uniós támogatások felhasználásának lehetőségéről, hiszen ezek is hozzátartoznak a magyar gazdaság fejlesztéséhez, a hazai vállalkozások versenyképességének javításához. A 2014 és 2020 közötti időszakban elérhető mintegy 12 ezer milliárd forintnyi keretösszegű fejlesztési támogatások 60 százalékát kifejezetten gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, a kis- és középvállalkozói szektor erősítésére kívánja felhasználni a kormány. Ez egy nagyon jelentős változás a korábbi, a szocialista kormányok által előkészített fejlesztési ciklushoz képest, hiszen akkor a kkv-szektornak juttatott támogatások, a versenyképességre fordítható források nagyságrendje nem érte el a 20 százalékot sem.

Mivel elkötelezettek vagyunk a 2014-es és 2020 közötti időszak uniós forrásai elköltésének felgyorsítására, szeretné elérni a magyar kormány nagyon helyesen, hogy 2018-ig a rendelkezésre álló fejlesztési források döntő része lekötésre kerüljön, ezért abban gondolkodunk, és abban támogatjuk a kormányt, hogy a 2014-020-as ciklus forrásfelhasználása a mostani lezárt időszakhoz képest vagy annak megfelelően elérje a 100 százalékos felhasználás mértékét. Nagyon sok könnyítést tesz a 2017-es időszakra vonatkozóan is az uniós források felhasználása tekintetében a magyar kormány, amelyet támogatunk. Ilyen például a nagyvállalatokon kívüli ked­vez­ményezetti kör esetében az előleg lehívásának a lehetősége, 50 százalékra emelkedik, az igénybe vehető maximum mértéke pedig 300 millió forintról 1 milliárd forintra nő.

(23.10)

Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy azok a tőkehiányos magyar vállalkozások, amelyek eddig azért sem tudtak elindulni az uniós fejlesztési tendereken, mert egyszerűen nem volt meg az előfinanszírozáshoz szükséges forrásuk, illetve nem rendelkeztek olyan hitelkerettel, ami ezt megoldhatta volna, most ezt az akadályt a kormány intézkedése elhárítja előlük, és lehetőségük nyílik arra, hogy bekapcsolódjanak ebbe a jelentős folyamatba.

A jövő évi költségvetés egyik nagy nyertese lesz a turizmus területe. Egy olyan szektorról beszélünk, tisztelt hölgyeim és uraim, amely olyan területeken jelent munkahelyteremtési lehetőséget az országban, ahol más, például iparfejlesztési tevékenységgel ezt a munkahelyteremtési programot nem lehetne megvalósítani. Évről évre jelentősen nőtt a turizmus teljesítménye. A tavalyi év egy hihetetlenül kiugró siker volt, hiszen a legfrissebb adataink szerint a szálláshelyek vendégeinek száma megközelítette a 600 ezret, amely 11,3 százalékos növekedést jelent, az eltöltött vendégéjszakáé pedig meghaladta a 1 millió 345 ezret, ami azt jelenti, hogy itt 11,6 százalékos növekedést regisztrálhattunk. A szállásdíjbevételek terén is 10 százalék fölötti, konkrétan 14 százalékos növekedést regisztráltunk, így azt mondom, azt mondjuk, hogy a 2008-as válság óta a legnagyobb eredményt mutatta a turizmus. Ehhez képest ez a változás, ez a fejlődés 2016-ban sem állt meg, és reményeink szerint a jövő évi költségvetés keretei alapján ez a növekedés 2017-ben is folytatódni fog.

Miért gondolom ezt, tisztelt hölgyeim és uraim? Azért gondolom ezt, mert a turisztikai célelőirányzat összege, amely 2014-ben még csupán 2,88 milliárd forintot tett ki, 2015-ben már közel 5 milliárd forintot jelentett, 2016-ban 5,37 milliárd forint volt, ez a jövő évben ennél is 600 millió forinttal többet fog kitenni, azaz közel 6 milliárd forint jut majd turizmusmarketing célokra. Ez bölcs gondolat a kormány részéről, hiszen nem elégszik meg a meglévő eredményekkel, nem elégszik meg azzal, hogy a régió legjobban teljesítő szektora a hazai turizmus, bölcsen abban az időszakban is növeli a marketingkiadásokat, amikor egyébként a turizmus teljesítménye az egekben jár.

Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ha ez a program tovább így tud alakulni, akkor azzal a várakozással, amelyet még 2010-ben határozott el a kormány, miszerint a 10 év alatt létrehozandó egymillió új munkahely legalább egyharmadát a turizmus teljesíti, időarányosan tökéletesen jól állunk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy ha a 2017-es költségvetési időszakra vonatkozó célok teljesülnek ‑ márpedig az a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás, amelyet az elmúlt hat évben a magyar kormány mutatott, azt vetíti elő, hogy ebben 2017-ben sem lesz változás ‑, akkor a magyar gazdaság teljesítménye a várakozás szerinti 3,4 százalék vagy azt meghaladó mértékű lehet, mindeközben a költségvetési hiány pedig 2,4 százalék körül alakul. Tehát egy fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán tud maradni, ami azt fogja jelenteni, hogy új munkahelyek jönnek létre, hogy a magyar vállalkozások erősödnek, hogy a versenyképességük javul, összességében pedig a magyar emberek még jobban fognak élni, minden család tehet előre egy újabb lépést a saját boldogulása terén. Azt gondolom, ennél többet egy költségvetéstől senki sem várhat. Én azt kérem minden képviselőtársamtól, hogy támogassa a költségvetési törvény elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai