Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő esztendő nemzetünk számára nemcsak az ezredküszöb átlépését jelenti, hanem államalapító királyunkra és nagy művére történő emlékezésünket is. Szent István intelmeiben máig is sokat idézett módon figyelmezteti fiát, Szent Imre herceget a Magyarországon letelepült kisebbségek értékeire, a hazát gazdagító voltára. Ezek az intelmek soha nem kopnak el. Ezer esztendő után méltatlan utódokként magunknak is számot kell adnunk arról, hogy a ma Magyarországán egy korszakhatárhoz közeledve vajon hogyan gazdálkodunk nagy elődeink örökségével. Ezt célozza a mostani beszámoló is, amelyhez kérem szíves figyelmüket.

(15.10)

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglalt kötelezettsége alapján kétévente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a hazai kisebbségek helyzetéről. A tisztelt Ház elé terjesztett beszámolóval a magyar kormány 1994 óta másodízben ad átfogó képet az Országgyűlés számára a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről.

A beszámoló az 1997. február-1999. február közötti kétéves időszakot fogja át. Látható tehát, hogy a beszámolási időszak első, mégpedig nagyobbik része az előző kormány hivatali idejére esik, míg nyolc hónap már a jelenlegi kormány működése alatt telt el. A beszámolót azonban úgy készítettük el, hogy a vizsgált időszakot nem szabdaltuk ketté, és nem ragadtuk ki a lezajlott eseményeket a történelmi folytonosságból, hiszen a kisebbségeket érintő folyamatok jól kitapintható, lényegében a kormányváltásoktól független tendenciákat mutatnak.

Tisztelt Ház! A kormányprogram egyértelműen rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban államalkotó tényezőkként élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára a kormány az alkotmány szellemében kívánja biztosítani az önazonosságuk és kulturális hagyományaik megőrzéséhez szükséges jogokat. Felfogásunkban a hazai kisebbségek a többség erejét, kultúráját gazdagító, vele sorsközösségben élő népcsoportokként jelennek meg, amelyek ugyanakkor a közös erényekért, a hibákért és a jövőért a többséggel együtt felelősséget viselnek.

Tisztelt Ház! Megállapíthatjuk, hogy a beszámolóban rögzített eredmények elsősorban a kisebbségpolitika konszenzusos jellegéből fakadó folytonosság eredményei, a jelentkező problémák pedig a kisebbségi törvény hatálybalépése óta eltelt hat esztendő során, illetve a kisebbségi önkormányzati rendszer kialakulása óta eltelt négy év alatt fokozatosan mutatkoztak meg.

A beszámoló alapvető célja, hogy pontos adatokkal alátámasztott, átfogó képet adjon a hazai kisebbség népmozgalmi, nyelvi, kulturális és szociális helyzetével kapcsolatos tendenciákról. Ügyeltünk arra, hogy a változásokat ne függetlenítsük az általános hazai társadalmi, gazdasági, politikai változásoktól, illetve azoktól a meghatározó európai folyamatoktól, amelyek lényegesen érintik országunk nemzetközi kapcsolatrendszerét s ezen keresztül a hazai kisebbségeket is.

A beszámoló megállapításaiban messzemenően támaszkodik kormányzati részjelentésekre, szakértői elemzésekre, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolóira és különösen a kisebbségek véleményére. Mindemellett pedig a beszámoló elkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg.

Tisztelt Ház! Mint már említettem, az önök előtt fekvő jelentés előkészítésébe bevontuk a kisebbségek országos önkormányzatait. Ennek során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy előzetesen megfelelő tájékoztatást kapjunk az országos kisebbségi önkormányzatoktól, illetve hogy az előterjesztés-tervezetről kikérjük az érintettek véleményét. Ezáltal az országos kisebbségi önkormányzatok kiemelt lehetőséget kaptak a jelentésre vonatkozó észrevételeik és javaslataik megtételére.

A beszámolási időszakban a kisebbségi ügyet érintően több fontos esemény történt. 1998 nyarán a kormányváltás és az ennek következtében végrehajtott igazgatási struktúraváltás eredményeként a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete a korábbinál magasabb szintre, az igazságügyi miniszterhez került. 1998 őszén kisebbségi önkormányzati választásokra került sor, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a többségi társadalom tagjai és a kisebbségekhez tartozó polgárok egyre szélesebb körben igénylik a kisebbségi önkormányzati rendszer nyújtotta előnyöket.

A beszámolási időszak félidejében lépett hatályba az Európa Tanács két kisebbségvédelmi egyezménye, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Mindkét egyezmény megerősíti a kisebbségi érdekérvényesítés mechanizmusát, és széles kereteket biztosít a kisebbségi jogok számára.

A kormány ez év elején elfogadta és benyújtotta az Európa Tanácshoz e két egyezmény végrehajtására vonatkozó országjelentéseket. A jelentések helyszíni ellenőrzésére rövidesen sor kerül. Annyi azonban már most is leszögezhető, hogy a két egyezmény hazai jogunkba emelése nem adott többletfeladatot a magyar kormányok számára, elsősorban az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény, illetve a kapcsolódó jogszabályok által biztosított kisebbségi jogok európai átlagot magasan meghaladó szintje miatt.

Kiemelkedő jelentőségűnek érzem, hogy a parlamenti pártok közös akaratával sikerült megoldanunk a hazai románság önkormányzatának megalakulása körül kialakult szerencsétlen helyzetet, és így ez év október 2-án végül megalakulhatott a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata.

Tisztelt Ház! Külön kell szólnunk a cigányság helyzetéről, mivel ez a kisebbség a legnagyobb létszámú az országban, és helyzete sok tekintetben eltér a többi hazai nemzeti kisebbség helyzetétől. Gondjaik nem elsősorban kulturális és nyelvi eredetűek, hanem esetükben hatványozottan merülnek fel szociális, foglalkoztatási, szakképzési és oktatási problémák. Ez a súlyos társadalmi kérdés összehangolt, komplex megoldásokat, átfogó intézkedéseket igényel.

Más hátrányos helyzetű csoportokhoz hasonlóan, a romák esetében is a megfelelő életkörülmények megteremtése össztársadalmi érdek és feladat. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a cigányok integrációja, életkörülményeik megváltozása csak hosszabb távú, évtizedes erőfeszítések eredményeként valósulhat meg, amelyhez az Európai Unió támogatására is szükség van.

Hazánk uniós csatlakozása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű, hogy megtörtént az 1997-es középtávú roma intézkedéscsomag felülvizsgálata, megszületett az új középtávú program, és működik a program végrehajtását koordinálni hivatott cigányügyi tárcaközi bizottság. Jelenleg a 2000. évre vonatkozó, szaktárcákat érintő akciótervek összeállítása folyik, és megkezdtük a hosszú távú stratégia kidolgozását is.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló a tényleges állapotok hiteles ábrázolására törekszik, bemutatja az eredményeket, de a fennálló gondokat is elemzi annak érdekében, hogy a jövő kisebbségpolitikai feladatainak meghatározását elősegítse.

Nem szabad elkendőzni azt, hogy az előző beszámolási időszak óta sem sikerült néhány probléma orvoslása. Az érintettek többsége egyetértésének hiányában sajnos nem kerülhetett olyan törvényi koncepció a kormány asztalára, amelynek alapján megvalósulhatna a magyarországi kisebbségek parlamenti képviselete. Nem született meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek az a módosítása sem, amely a kisebbségi önkormányzatok mindennapi munkáját megkönnyítené. Biztató azonban, hogy a munka az Országgyűlés illetékes bizottságában elkezdődött, és a kormányzati, illetve kisebbségi szakértők bevonásával ütemesen folyik.

Tisztelt Ház! Örömmel elmondhatom, hogy a kormány által 1999. június 1-jén elfogadott kétéves beszámoló iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik hazai és nemzetközi fórumokon. (Köhög.) Elnézést kérek! (Csige József: A cigaretta!) A beszámoló módszeres terjesztése biztosítani tudja a hazai kisebbségek helyzetében történt változásokról, a kormányzat tevékenységéről, az előttünk álló kisebbségpolitikai feladatokról szóló információk eljuttatását az érintettekhez.

Ez elősegíti a kisebbségekkel való szakszerű foglalkozást, akárcsak a közvélemény tájékoztatását annak érdekében, hogy a hazánkban élő kisebbségekről a közügyek iránt érdeklődő polgárok is minél teljesebb információkhoz juthassanak.

Ennek érdekében a beszámolót, több más fontos, kiegészítő információval együtt, könyv alakban is közzétettük. A reményeink szerinti országgyűlési elfogadást követően szándékunkban áll az anyag angol nyelvű megjelentetése is.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

(15.20)