Felszólalás adatai

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt öt hónapban - közel hat hónapban - az ország elindult a válságból kivezető úton. Közgazdászok mondják, hogy gyengült a világgazdasági válság szorítása, bár közgazdászok vitatkoznak azon, hogy "W" vagy "V" lefolyású lesz a válság, és az abból kivezető út is. Azt gondolom, majd ez jó néhány év múlva fog meglátszódni, amikor a világ gazdasága valamilyen módon helyreáll.

Azt gondolom, most egy olyan témáról kell szólnom, ami a biztonság kérdése, és a költségvetésben erre a célra, erre a feladatra biztosított pénz. Nagyon röviden szeretnék azért a közbiztonság kérdésére is kitérni, bár ebben a kérdésben Gál Zoltán képviselőtársam fog alaposabb hozzászólásban a parlament számára a költségvetés kapcsán a vitában részt venni.

A biztonságnak tulajdonképpen rengeteg összefüggése van, beszélhetünk jogbiztonságról, a munkahely biztonságáról, és sorolhatnám szépen sorban ezeket, de talán a két legfontosabb: az egyik a közbiztonság kérdése, a másik pedig az ország biztonsága.

Sajnos, azt kell mondani, hogy a válság megmutatta azt is, hogy az emberek életében mennyire fontos a közbiztonság, és mivel Magyarországon rendnek kell lennie, ezért a költségvetésnek azokat a szerveket is támogatni kell - és örömmel mondhatom, hogy pozitív értelemben a megkülönböztetettek között van -, amelyek ennek a tevékenységnek a felelősei, mindenekelőtt a rendőrség anyagi és szervezeti helyzetének a javítása érdekében.

Az a célunk, hogy a rendőrség közelebb legyen az emberekhez, és e cél érdekében hangzott el Bajnai miniszterelnök szájából mintegy egy hónappal ezelőtt az a bizonyos közbiztonsági csomag, amely az emberek számára a nagyobb rendet, nagyobb biztonságot fogja megteremteni, és a költségvetés ehhez is a szükséges feltételeket, ha nem is túlzottan nagy mértékben, de elégséges mértékben biztosítja.

Az emberek ugyanis szóvá teszik, hogy az a statisztika, amit kapunk, látunk, nem egy esetben a bűnüldözés, a rendőrség munkájával összefüggésben, az persze nyilván a valóságot mutatja, de az emberek biztonságérzete másképp működik, mint a statisztika. Hiába növekedett például a személygépjármű-lopások felderítése, ha valakinek eltulajdonítják a gépkocsiját, nyilvánvalóan másként érzi azt, hogy jelentős számban nőttek ezek a felderítések.

Azt gondolom tehát, hogy amikor a közbiztonságról beszélünk, akkor ez a költségvetés pluszt ad. Nem ad annyit, amennyi feltétlenül elvárható lenne abban az értelemben, hogy az emberek igényeit minden tekintetben kielégítse, de annyival többet ad, hogy egy bizonyos közbiztonsági helyzet javulása - megítélésem szerint - a következő évben érezhető lesz.

Szeretnék néhány szót szólni az ország biztonságáról is. Ez az a terület, ami - azt gondolom - a mai vitában eddig nem nagyon hangzott el, és a mai vitának a néha vehemens, esetenként azt gondolom, bizonyos határokat is túllépő túlkiabálása vagy az egymással szembeni viták között ez talán békés téma lesz, abban az értelemben, hogy azt gondolom, a parlamenti patkóban ülő frakciók tagjai ebben a kérdésben - legalábbis bizonyos kérdésekben, bizonyos tekintetben - konszenzusra tudnak jutni.

A Honvédelmi Minisztérium a törvényjavaslat szerint támogatási előirányzatként 262 milliárd 411 millió forint kiadási összeggel szerepel, ami azt jelenti, hogy kiegészítve a fejezeti költségvetés hadfelszerelés-fejlesztési program címén nem zárolt, de elkülönített összegével, ez az összeg megfelel annak a nagyságrendnek, ami a 2009. évben a tervek között szerepelt. Természetesen ez a hadfelszerelés-fejlesztési program, ami mintegy 29,1 milliárd forintot jelent, akkor költhető el, ha a költségvetés központi bevételi előirányzatai teljesülnek, vagy olyan arányban használhatók fel, költhetők el, amilyen arányban ezek a bevételi előirányzatok teljesülnek. Amennyiben e forrás felhasználása a Honvédelmi Minisztérium számára lehetővé válik, a kiadási főösszeg eléri a GDP 1,17 százalékát, és így a gazdasági válság ellenére tartható a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított arányának ez évi, vagyis előző évi szintje is.

Itt szeretnék egy pillanatra megállni. Bizonyára a képviselőtársaim tájékozottak abban a kérdésben, hogy a NATO-országok körében kialakult egy olyan rend, elv, szokás, megegyezés, ami az egyes országok GDP-arányos költségvetését határozza meg mint elvárást a katonai kiadások tekintetében. A Magyar Köztársaság ezzel az 1,17 százalékkal természetesen nem a nagyhatalmak között van, nyilván az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország - és sorolhatnék még néhány országot - sokkal többet költ katonai kiadásra. De nem szégyenkezhetünk ebben a tekintetben, hiszen a velünk azonos nagyságrendű NATO-tagországok között előkelő helyet foglalunk el, és nemcsak a GDP-arányos katonai kiadások tekintetében, hanem azokban a feladatvállalásokban is, amit a NATO-nál a nemzetközi feladatok tekintetében a Magyar Köztársaság elvállalt.

De hogy senkinek ne legyen illúziója, más NATO-tagországoknál is csökkennek a katonai kiadások, hiszen minden ország, amelyik most kezdi csinálni a költségvetését, azokhoz a kiadásokhoz nyúl hozzá, amelyek elsősorban nem a munkahelymegtartás, a gazdaságfejlesztés tekintetében meghatározók. Természetesen itt viszont egy nagyon-nagyon mértéktartó csökkentést fognak végezni ezek az országok megítélésem szerint, hiszen a NATO-n belüli feladatvállalás egy-egy esztendőben történő megakasztása visszavethet olyan katonai programokat, amelyeknek aztán biztonságpolitikai szempontból az elkövetkezendő esztendőkben nagy jelentősége van.

Ebben a tekintetben a magyar költségvetés is, a honvédelmi költségvetés is - azt gondolom - helyesen tervezett, amikor nem nyúl hozzá például a Gripen-program költségvetési részéhez, amelyben 2010-ben mintegy 25 milliárd forintot kell a már rendszerben lévő repülőgépek kifizetéseként a gyártó cégnek elküldeni.

(18.40)

Ez az összeg nagyságrendben megfelel az ez évi ilyen jellegű kiadásoknak is, és mint mondottam, nem akasztja meg a Gripen-programot, abban az értelemben nem, hogy lehetővé teszi a repülőgépek pótalkatrész-beszerzését, és a fegyverzetek beszerzésére is megfelelő forrásokat fog biztosítani.

A honvédelmi kiadások tekintetében külön kell szólni a nemzetközi feladatvállalásokról. Önök nyilván jól tudják, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a NATO felé tett egy kötelezettséget, egy vállalást - és ezt a parlament megerősítette -, hogy mintegy ezer fővel veszünk részt különböző nemzetközi feladatok ellátásában.

Meg kell mondani, hogy ez nem egy kis feladat a Magyar Honvédség számára, abban az értelemben, hogy természetesen idehaza készenlétben kell állni azokra a feladatokra, amelyek a honvédelem számára az ország védelmével kapcsolatban megfogalmazódtak és a parlament által határozatban is megszülettek, másrészt pedig nagy távolságra vannak ezek a fiúk nagyrészt - például az Afganisztánban szolgálók -, ami azt jelenti, hogy nem jelent kis költséget az ő ellátásuk, szállításuk, az itthoni kapcsolattartásuk, és főleg az a biztonság, amelyet a társadalom, a közvélemény elvár, hogy a hadsereg, az ott szolgálatot teljesítő magyarok számára biztosítani tudjon.

Nem kell mondanom, hogy különleges speciális eszközöket kell beszerezni, ezek költsége nem alacsony. Nem kell mondanom, hogy a kint szolgáló katonák részére a javadalmazásukat úgy kell biztosítani, hogy ne csak erkölcsileg érezzék a felelősséget, hanem azt is érezzék, hogy anyagi megbecsülésben részesülnek, és természetesen azt sem kell mondanom, hogy az a táborhely, amelyet számukra ki kell alakítani és működtetni az idegen környezetben, az időjárásilag eltérő környezetben, nem egy kis költséget jelent.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a Magyar Köztársaság a honvédelmi költségvetés keretében biztosítja azokat a feladatokat, amelyeket el kell látni idehaza és külföldön, lehetővé teszi bizonyos fejlesztések végrehajtását - mint említettem, ilyen a Gripen-program -, de mondanám, hogy folytatódik a gépjárműprogram is, bár szerényebb körülmények között, mert ha valahol faragni kell költségekből, akkor bizonyos fejlesztéseknél itt valószínűleg ez bekövetkezik. Folytatódik a csapatrádió-program, folytatódik az informatikával foglalkozó program; tehát alapvetően ezek a kérdések rendezettek, ebből a költségvetésből is.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a költségvetést általában fogadják el, és javaslom, ajánlom, kérem, hogy ezen belül a honvédelmi költségvetést is támogassák, hogy abban a mértékben és abban a megfogalmazásban, ahogy a költségvetési törvénybe bekerült, a következő évben az ország javára lehessen felhasználni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)