Felszólalás adatai

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! Előterjesztő képviselőtársam nevében is szeretném megköszönni önöknek a munkának ebben a szakaszában, hogy nagyon érdemi és nagyon alapos vitán esett át ez a módosító javaslatunk, amelynek az előzményéhez azért azt tudni kell, hogy mi magunk is tisztában vagyunk s voltunk azzal, hogy az egyik legérzékenyebb tétele a költségvetésnek és a társadalmi ellátásunknak a nyugdíjrendszer, és bizony ehhez a nyugdíjrendszerhez hozzányúlni hihetetlen nagy elszántságot és alapos körültekintést kell hogy mutasson, nem könnyű dolog. Mi mégis megtettük, amivel azért nem arattunk osztatlan elismerést, ezt mi éreztük és tudjuk. Ami mégis motivált bennünket, az az, ahogy Iván professzor úr, képviselőtársam említette, hogy 1996-ban egy olyan mélyreható, nagy társadalmi változás keletkezett azáltal, hogy hozzá kellett nyúlnunk a nyugdíjtörvényhez, amely aztán egymás után generálta a problémákat; a problémákat, kedves képviselőtársaim, mert nagyon jól tudjuk és érezzük, hogy ma Magyarországon az úgynevezett nyugdíjkorcentrum, tehát hogy mikor vonulnak nyugdíjba az állampolgárok, lényegesen alatta van annak, amit az európai átlag mutat. Tehát kétségtelen, hogy olyan intézkedéseket kellett tenni az átmeneti időszak ellenére is, amelyek megemelik ezt a nyugdíjkorcentrumot, hiszen egyre tovább élünk, egyre tovább, egyre hosszabb ideig vagyunk részesei a nyugdíjlehetőségnek, kapunk nyugdíjat, és nem mindegy, hogy ez a nyugdíj csak ma van, tíz év múlva is lesz, de nekünk arra is törekednünk kell, hogy 20-30-50 év múlva is biztonságban legyen a nyugdíjas. Ezért aztán többféle intézkedésre kényszerült a törvényalkotó, amikor 2006-tól folyamatosan kétszer módosította úgy a nyugdíjtörvényt, hogy meghozta azokat a fékeket, a mi véleményünk szerint helyesen, amelyek arra indíttatják az embereket, az állampolgárokat, hogy a lehető legtovább igyekezzenek megmaradni azokon a munkahelyeken, amelyek adottak és megvannak, és minél kevesebben éljenek ennek az előrehozott nyugdíjnak a lehetőségével.

De azt is tudjuk, kedves képviselőtársaim, hogy nemcsak az megy előrehozott nyugdíjba, akinek úri kedve így diktálja, hanem sajnos bizony sokszor annak is igénybe kell vennie ezt az előrehozott nyugdíjat, akit a körülményei kényszerítenek erre. És akkor vetődött fel bennünk, hogy miután további két intézkedés is történt, hogy ezt az előrehozott nyugdíjba vonulást megpróbáljuk egy kicsit fékezni, vajon helyénvaló-e, hogy megtartsuk ezt a keresetkorlátot. És mi arra a következtetésre jutottunk, hogy ismerve a jogrendszer teljes összefüggését, ismerve a nyugdíjtörvény minden vonatkozását, igen, talán eljött az ideje, megérett az idő arra, hogy ezt a bizonyos keresetkorlátot felszabadítsuk. És amikor benyújtottuk képviselőtársammal ezt az indítványt, az azt célozta, hogy mindazoknak a tekintetében, akik még nem töltötték be a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, hanem ennek előtte elmentek nyugdíjba, legyen szabad annyit dolgozni, amennyit tudnak és amennyit képesek, hiszen majd amikor betöltik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, ez a lehetőség továbbra is nyitva van. Tehát végül is erre az átmeneti időszakra gondoltuk ezt, és ebben minket az Állami Számvevőszék vizsgálata is megerősített, hogy próbáljuk meg ezt a korlátot eltörölni. De a helyénvaló vita kapcsán bizony nagyon sok érv felvetődött ellene és mellette is, és bizony nem sikerült a többséget megszereznünk ahhoz a javaslathoz, hogy teljesen tekintsünk el ettől a korláttól.

A benyújtott módosító javaslatok azt célozzák, hogy vonjunk meg egy határt, és ez a határ azért 2008. január 1-je, mert akik ezt megelőzően vették igénybe az előrehozott nyugdíjat, még nem tudhatták, hogy lesz majd egy olyan korlátozás, amely ebben a minimálbérben határozza meg a lehetőségeiket, ellenben akik ezt követően éltek vagy kellett élniük ezzel a lehetőséggel, ők már ennek tudatában voltak. Ezért aztán benyújtásra került a mi eredeti indítványunkhoz ez a módosító javaslat, de ahogy elnéztem - megnéztem a gépen -, bizony ehhez még több módosító indítvány is érkezett, amelyekről a képviselő úr is említést tett itt.

Azt tudom mondani, kedves képviselőtársaim, hogy minden olyan törekvést és minden olyan szavazást, amely arra irányul, hogy a lehető legkisebb gondot okozzuk az előrehozott nyugdíjban lévőknek, hogy a lehető legnagyobb teret adjuk annak, hogy ha van valakinek munkája és lehetősége, akkor szerezzen munkajövedelmet is, én megköszönöm előterjesztő képviselőtársam nevében is. És kérem, hogy az indítványt a megfelelő módosító javaslatokkal együtt fogadják el, fogadjuk el, hogy ez januártól életbe léphessen.

Köszönöm munkájukat s megtisztelő figyelmüket, elnök asszony. (Dr. Dragon Pál tapsol.)