Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Azt, hogy Magyarországon mely településből lehet város, és hogy milyen folyamat végén válik egy településből város, a hatályos törvények szerint két jogszabály szabályozza. Ez a két törvény: egyrészt az 1990. évi LXV. számú, önkormányzatokról szóló törvény, másrészt pedig az 1999. évi XLI. számú, a területszervezési eljárásról szóló törvény. A folyamat végén a belügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök dönt e kérdésről.

Ma Magyarországon 274 város van és 2871 község. Az a törvényjavaslat, amelynek tárgyalását most kezdi meg a parlament, amelyet Suchman Tamás és Farkas Imre képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, nem arról szól, hogy sok-e Magyarországon a városok száma, avagy kevés, nem arról szól, hogy a magyar településszerkezet így jó, ahogy van, vagy ezen törvény által változtatni kell.

Nos, ha nem erről szól, hogy sok a város vagy kevés a város, akkor miről is szól a módosító önálló indítványunk? Célunk az, hogy a jelenlegi szabályozás hibáit, pontatlanságait korrigáljuk. A jelenlegi szabályozás most már lassan tizenöt éve van érvényben, ez alatt az idő alatt egyértelművé váltak számunkra a törvény hibái, pontatlanságai.

A törvényjavaslatban, amelyet benyújtottunk, két konkrét érdemi módosítást javaslunk megváltoztatni. Az egyik: a jelenlegi szabályozás indokolatlan megkülönböztetést tesz települések között, mivel a jelenlegi szabályozás csak a nagyközségeknek engedélyezi a várossá nyilvánítás kezdeményezését, tehát kezdeményezési joga is csak a nagyközségeknek van.

Mi ezzel a baj? A baj az, hogy a nagyközségi címet az önkormányzati törvény és más jogszabályunk is nagyon szűk körben érinti, és csak annyit mond, hogy a nagyközségi címet viselheti az a település, amely a tanácsrendszerben ezt a címet megkapta, illetve azok a települések viselhették és viselhetik ma is a nagyközség címet, amely lakóinak száma meghaladta az ötezer főt.

Tizenöt év jelentős változásokat hozott, településeink között nagyon jelentős fejlődést értek el néhányan. Elmondható, hogy valamennyi településünk fejlődött, de ez a fejlődés nem volt egységes. Néhány, az 1980-as években kistelepülés mára nagyot lépett előre, komoly fejlődést ért el tizenöt év alatt. Természetesen van olyan az országban, hogy egy nyolcvanas években ötezer fölötti lakosú település ma már jóval kevesebb mint ötezer lakossal rendelkezik. Ebből a tényből azt gondoljuk, hogy egyértelműen következik, hogy ma már helytelen és hibás döntés az, hogy a várossá nyilvánítás kezdeményezési jogát törvényeink a nagyközségi címhez kötik.

(17.10)

Azt kezdeményezzük, hogy ahol a bevezetőben említett két jogszabály nagyközséget említ, ezekben a meghatározásokban a nagyközségi cím helyett most már, ettől kezdve község szerepeljen. Ez elméletileg azt jelenti, hogy mind a 2871 község kezdeményezhetné a községből várossá nyilvánítását.

De - és itt szeretném hangsúlyozni, és fölhívni a figyelmet arra - van egy másik sarkalatos pontja is az önálló indítványunknak, ez pedig a jelenleg hatályos szabályozásnak azt a hiányosságát szeretné korrigálni, hogy ma a törvény nem fogalmaz meg kritériumot, hogy mely településből lehet város, hanem ezt alacsonyabb szintű, tulajdonképpen egy BM-közlemény tartalmazza, amely az eljárás folyamán tulajdonképpen megfogalmazásra kerül, de nem törvényi szinten van meghatározva. Éppen ezért a másik korrekciónk a jogszabályokban ennek a problémának a kiküszöbölését tartalmazza. Ezért a beterjesztett javaslatunk szerint a területszervezési eljárásról szóló törvény 15. §-ába egy új (3) bekezdést javasolunk beiktatni, amely az alapvető feltételeket sorolja föl, hogy mely településekből lehet város. Ezek a felsorolások alapvető kritériumokat tartalmaznak. Ez az alapvető kritérium tulajdonképpen abban áll, hogy az átlagot meghaladó ellátottsági színvonalnak kell a településen lenni.

Belekerül a törvénybe például az, hogy legyen az is szempont a várossá nyilvánításánál, ami eddig nem volt benne, hogy milyen a település közigazgatási múltja. Nagyon sok településünk van ma, amely a korábbi években volt város már, az elmúlt századokban valamikor volt város, volt városi rangja, de a közigazgatás átszervezése és egyéb átalakítása során ma csak községi rangot visel. Azt gondoljuk, hogy a múlt is egy olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni a meglévő intézményi, közszolgáltatási ellátási feladatok mellett annak a szempontnak a vizsgálatánál, hogy megfelel-e a városi kritériumnak az adott település. Azt gondoljuk, hogy e két probléma - amely nagyon szorosan összefügg - megoldása nem jelenti azt, hogy ezentúl minden község majd kezdeményezi a várossá nyilvánítását.

Megkérdezhetik képviselőtársaim, hogy készült-e hatásvizsgálat. Azt gondoljuk, hogy pénzügyi vizsgálatot az adott településen kell elvégezni, hogy hogyan tudják az adott települést működtetni jobban, akkor, ha községként működik, vagy pedig ha városként működik. A költségvetési törvényben sok helyen van különbség téve a községek és a városok között. Ma Magyarországon - mint ahogy a bevezetőben említettem - 2871 község van, ebből 167 a nagyközség. Tehát ma csak 167 nagyközségnek van meg a joga, hogy kezdeményezze a várossá nyilvánítását.

Azt is meg kell vizsgálni egy önálló törvényjavaslatnál, hogy az önkormányzati érdekképviseletek, a szövetségek hogyan állnak a beterjesztett törvényjavaslathoz. Két szövetség véleményét ismerjük, mind a két szövetség támogatja, egyértelműen támogatja azt a részt, hogy a nagyközség helyett a község megfogalmazás kerüljön bele. Néhány apró pontosítást javasoltak beletenni, illetve néhány részkérdésben fogalmaztak meg eltérő véleményt is, de a nagyközség-község váltáson kívül az alapellátást meghaladó szint megfogalmazást mind a két szövetség támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt kérem önöktől, hogy alaposan tanulmányozzák a törvényjavaslatot, és mivel kétharmados törvényről, az önkormányzati törvény módosításáról van szó, ezért nagyon kérem az ellenzéket is, hogy támogassa a beterjesztett javaslatunkat. Meggyőződésem, hogy szolgálja a beterjesztett indítványunk valamennyi magyar település érdekét és egy európai térszerkezet kialakítását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)