Felszólalás adatai

Ha megnézzük a Wikipédia szócikkét, a cigánybűnözés szócikket, akkor az úgy kezdődik, hogy a cigánybűnözés egy jelentős, sűrítő szóösszetétel, és valóban nagyon hosszú elemzése, kifejtése van ezek után a Wikipédián is, ott még nem került betiltásra ez a kifejezés. Többek közt azt is olvashatjuk ott, hogy egy 2008 nyarán készült reprezentatív felmérés szerint a magyarok 91 százaléka szerint a cigánybűnözés igenis létezik, ezt pedig nem akárki mérte fel, nem akármelyik intézet, hanem a Fidesz fiókintézményeként működő Nézőpont Intézet 2008. augusztus 27-ei bejegyzésére linkel a Wikipédia, amely azóta érdekes módon eltűnt, letörölte a Nézőpont Intézet, de megtalálható ez például a kuruc.info hírportálon, még ha itt az ülésteremben le is van tiltva a legolvasottabb jobboldali hírportál. Ennek a nyoma, a saját fideszes felmérés nyoma, miszerint a társadalom 91 százaléka szerint ez létezik, ez megtalálható. Szintúgy azt gondolom, mindannyiuk előtt ismert lehet, hogy Lakatos Attila borsodi cigányvajda is kijelentette, hogy igenis van cigánybűnözés, ráadásul ezt a miskolci rendőrkapitány hasonló beismerésével kapcsolatban tette.

Érdemes még felismernünk, felelevenítenünk a Legfelsőbb Bíróság 2010-es országgyűlési választások kampánycsendje előtti utolsó előtti napon hozott döntését, amely szerint le kellett volna adnia a kampány során a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak a Jobbiknak a cigánybűnözést is említő kampányhirdetését. A Legfelsőbb Bíróság ezzel helybenhagyta az Országos Választási Bizottság döntését, tehát minden illetékes testület elítélte a közmédiumok e cenzúrázó jogsértéseit, amelyek mellesleg azóta is következmények nélkül maradhattak, sőt Such György akkori rádióelnök azóta Kövér László elvtársa jóvoltából sajnos a parlament főigazgatójává válhatott, s ekképp most például itt folytathatja országgyűlési cenzúráját, most éppen a kuruc.infóval szemben.

Érdemes szembenézni azzal, hogy ennek a szónak a használata a Médiatanács 2012-es jelentésének vitájában volt, amikor arra emlékeztettem, hogy a kereskedelmi híradókban, idézve a Médiatanács jelentését, a kereskedelmi híradókban, amelyek inkább a botrányokra voltak vevők, ott úgy fogalmaztak, hogy a romák prezentációs aránya 59,4 százaléka volt a bármilyen kisebbségben szereplők számára allokált megjelenéseknek. Hát kellően arisztokratikusan fogalmaztak, ezt próbáltam én lefordítani köznyelvre, ami napirenden szerepelt a Médiatanács jelentésében, miszerint a bulvárhíradók szintjére süllyedt kereskedelmi híradásokban a kisebbségekről szóló híradások 60 százaléka lényegében a cigánybűnözésről szólt, még ha ezt így nem is mondták akkor ki. Tehát azt gondolom, abszolút odatartozó volt.

Ha már az Országgyűlés leggyakrabban megbírságolt képviselőjeként felszólalhatok, akkor el kell hogy mondjam, hogy a szájzárbírság ellenére a jövőben sem fogom a polkorrekt elvárásoknak megfelelően megélhetési bűnözésnek nevezni a cigánybűnözést, romának a cigányt vagy melegnek a homoszexuálist. Nem fogom felszabadítónak nevezni a megszállókat, ellenforradalomnak a forradalmat, rendszerváltásnak a módszerváltást. Nem fogom missziónak nevezni honvédeink idegen földekre küldését vagy nemzeti konzultációnak a kormánypropagandát és adatgyűjtést. És apropó, ismeretlen tettesnek sem fogom nevezni például Kubatov Gábort vagy nemzeti együttműködésnek javaslataink rendszeres, olvasatlan leszavazását. Nem fogom honatyának nevezni a hazaáruló mamelukokat...

ELNÖK: Képviselő úr, megkérem, hogy arról beszéljen, amiről önök most határozathozatalt kértek, és ebbe ne keverjen bele mást. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt a mikrofont el tudjam némítani, mert már megtettem volna. (Zaj.)

NOVÁK ELŐD (Jobbik): ...hogy arról van most szó, hogy a társadalom egyik legégetőbb problémájáról lehet-e beszélni. Ennek kapcsán, azt gondolom, elmondhatjuk azt, hogy például nem akarjuk szenvedélyes igazságbeszédnek nevezni a balatonőszödi lelepleződést, miként nem akarjuk a nemzeti összetartozás ünnepének sem nevezni a magyarság legnagyobb gyásznapját, a szétszakítottság emléknapját. Azt gondolom, hosszasan sorolhatnánk még azokat a példákat, amelyek alátámasztják azt, hogy igenis, ki kell mondani a problémákat (Moraj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) nem lehet szőnyeg alá söpörni, mert mi, jobbikosok ilyenek vagyunk. Ilyenek vagyunk, mi jobbikosok, kimondjuk és megoldjuk a problémákat, mert ez a küldetésünk, hogy kimondjuk és megoldjuk. (Zaj.)

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)