Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. számú törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. T/7233. számon az előterjesztést, T/7233/4. számon a bizottsági ajánlást kapták meg. A törvényjavaslathoz két módosító javaslat érkezett, ezekre külön-külön megnyílik a részletes vita. A vitaszerkezetről nem kell így határoznunk.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. pontjára. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Én magam sem ragaszkodom hozzá, ezért lezárom a vita ezen szakaszát.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 2. pontjára. Ki kíván hozászólni? (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm szépen. Akkor lezárom a vita ezen szakaszát is és a vita egészét is.

Zárszót kíván mondani Fónagy János államtitkár úr, aki nemcsak a most elhangzott, hanem a korábban elhangzott megjegyzésekre is reflektál minden bizonnyal. Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azért kértem szót elsősorban, hogy megköszönjem képviselőtársaimnak az általános és részletes vitában elhangzott, illetve az elnök úr által is említett módosító javaslatokban megfogalmazott észrevételeket.

Az általános vitában elhangzott néhány olyan kérdés, amely meggyőződésem szerint meghaladja a vízi közlekedés szabályainak kérdéskörét, ezért engedjék meg, hogy néhány mondatban reagáljak rá. A hajózási bírsággal kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat egyrészt a vízi közlekedésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit módosítja, másrészt a külön törvényben szabályozott közlekedésbiztonsági szervezet eljárása során kiszabható bírságok mértékét csökkenti.

Közlekedésbiztonsági szerv a balesetek megelőzése érdekében végzi a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát, gyűjti, elemzi a közlekedési balesetekkel és az egyéb közlekedési eseményekkel kapcsolatos információkat, biztonsági ajánlásokat dolgoz ki. A közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálata során az érintetteknek együtt kell működniük a hatósággal, a balesetet, az eseményt be kell jelenteni, a szakmai vizsgálat lefolytatásához szükséges tájékoztatást meg kell adni, a bizonyítékokat rendelkezésre kell bocsátani. Aki ezeket a kötelezettségeket megsérti, bírsággal sújtható. A hatályos törvény valamennyi közlekedési ágazat tekintetében egységesen határozza meg a bírsághatárt, magánszemély esetén 1 millió forintot, gazdálkodó szervezet esetén 20 millió forintot.

A módosítás a hajózási területet illetően speciális bírsághatárt vezet be, amely lényegesen alacsonyabb, magánszemély esetében 50 ezer forint, gazdálkodó szervezet esetében maximum 200 ezer forint. Ezek tehát nem hajózási bírságok, hanem a közlekedésbiztonsági szervezet eljárásában kiszabható eljárási bírságok. A törvényjavaslat továbbá módosítja a víziközlekedési törvényben szereplő hajózási bírságra vonatkozó általános rendelkezéseket is. A hajózási bírságra vonatkozó törvényi rendelkezések lényegüket tekintve nem térnek el a hatályos szabályozástól. Az új rendelkezésként bevezetni kívánt, számszerűsített felső bírsághatár, azaz az 1 millió forint a jogbiztonságot garantálja, a bírságolás mérlegelési szempontjainak meghatározásával pedig az arányos szankcionálás feltételeit teremtjük meg törvényi szinten.

Az általános szintű szabályozás nem igényel előzetes hatásvizsgálatot. Hatásvizsgálatot a hajózási bírságokról szóló kormányrendelet folyamatban lévő előkészítése kapcsán végez a szakterület, ami a szaktárca honlapján a tervezett közigazgatási egyeztetésnek kezdetétől megtekinthető és véleményezhető. A törvényjavaslatban szereplő miniszteri rendeletek végrehajtására felhatalmazó, 25 pontból álló szakasz kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy ez a módosítás pusztán arra irányul, hogy a felhatalmazó rendelkezéseket számozzuk a korábbi betűjeles felsorolás helyett. Szó sincs tehát arról, hogy a kormányzatnak tartozása van a miniszteri rendeletek megalkotását illetően.

Az általános vita során elhangzott hozzászólások egy része a környezeti károk megelőzése érdekében biztosított hatósági eszközök és jogosítványok megerősítését kérték. Kiemelem, hogy a hajózásra vonatkozó szabályozásban különös jelentőséggel bír a környezetvédelmi garanciák felállítása. A kihirdetett nemzetközi egyezmények, hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény, az úgynevezett bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló egyezmény, és a további környezetvédelmi tárgyú irányelveket átültető végrehajtási rendeletek garantálják a kereskedelmi hajózás minőségének javítását és a hajók által okozott szennyezések megelőzését. A törvényjavaslattal bevezetni kívánt biztosítási tárgyú rendelkezés tehát csak egy eleme a környezeti károk elhárítását is célzó szabályozásának.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egypár szót szóljak a beérkezett módosító javaslatokról is. Mint elnök úr is említette, összesen két módosító érkezett a törvényjavaslathoz.

Bödecs Barna képviselő úr arra tett javaslatot, hogy a hajózási bírság felső határa 1 millió forint helyett 10 millió forint legyen. Hangsúlyozni szeretném, hogy a hajózásbiztonságot veszélyeztető jogszabálysértésnek nem egyedüli következménye a bírságolás. A hajózási hatóság a hajózásra alkalmatlanság esetén az úszó létesítmény üzemeltetését korlátozza vagy megtiltja, elrendelheti áruszállítás esetén az áru kirakását, személyszállítás esetén a személyek kiszállítását.

Ezek a jogkövetkezmények szintén jelentős gazdasági hátrányt eredményeznek, így a bírság és a hatósági intézkedésekből következő további hátrányok mellett nem szükséges a bírsághatár további emelése. Megjegyzem, hogy a törvényjavaslat rendelkezései szerint a hajózási bírság ugyanazon cselekményért ismételten is kiszabható, ha a kötelezett a jogsértő tevékenységgel nem hagy fel, vagy ha a jogsértő állapotot nem szünteti meg.

Köztudott, hogy a hajózási tevékenység jelentős költségráfordítás és kockázati tényezők mellett folytatható, gazdaságosságának kiszámíthatóságát nehezíti, hogy a hajózási tevékenység folytatása nagymértékben függ a hajózhatósági viszonyok változásaitól. A terület jövedelmezőségi jellemzőjére tekintettel a jogalkotói szándék nem irányul a magasabb bírságösszeg bevezetésére, így a kormány nem vitatva a javító szándékot, nem támogatja ezt a módosító javaslatot.

Dr. Kiss Sándor pontosítási célú módosító javaslatát a kormány támogatja, mivel az országba belépő vagy az országból kilépő úszó létesítmények esetén nem konjuktív feltétel az árufuvarozásra, valamint a személyszállításra jogosító engedély megléte.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A javaslat általános és részletes vitájában való közreműködésüket és a módosító javaslatokat köszönöm, kérem, hogy a zárószavazás során a javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   293-321   321-322   323-361      Ülésnap adatai