Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Én nagyon rég, jó sok órával ezelőtt, a vezérszónoki körben szólaltam fel, és azóta elég sok minden ülepedett itt a gondolatok közül, és nagyon sok mindenre szeretnék reflektálni, de legfőképp arra szeretnék választ adni  és ez egy viszonylag szakmaibb és szárazabb hozzászólás lesz , hogy miként is áll a nemzetközi szabályozás, hogyha már arra olyan sokszor hivatkoztunk.Mindenképpen érdemes áttekinteni a nemzetközi szabályozásból és azok közül azt a 34 európai, illetve 5 Európán kívüli országot, amelyek között egyrészt potenciális uniós jelöltek, tehát unióstag-jelöltek is vannak, amelyeknek a gyakorlatára ma már többször több mindenki felhívta a figyelmet.

Szerintem érdemes egyből azzal kezdeni, hogy milyen az Európai Uniónál, az Európai Parlamentben a szabályozás. Az Európai Parlamentről tudjuk, hogy egy kamarája van, amelynek létszáma  ez 2016-os adat, ebben nyilván változások fognak bekövetkezni  751 fő. Az Európai Parlament eljárási szabályzata, az a dokumentum, amely szabályozza a képviselők felszólalását és az ehhez kapcsolódó fegyelmi jogkört, ez a szabályzat 11. cikkében rögzíti a legáltalánosabb magatartási szabályt, ez azt rögzíti: a képviselők magatartását a kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, az Európai Unió alapvető dokumentumaiban meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, meg kell őrizni a parlament méltóságát, és nem akadályozhatja a parlamenti munka zökkenőmentességét, sem pedig a nyugalmat a parlament épületében. Majd a 10. pont folytatja: a magatartási kódexet  tehát ott van egy magatartási kódex, itt ugye többen mondták, hogy egyfajta magatartási kódexet azért tető alá hozhatnánk, tehát a 10. pont azt mondja ,  valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az elnökség határozata állapítja meg.

A szabályzat megkülönbözteti egymástól a vizuális jellegű megnyilvánulásokat, amelyek abban az esetben tolerálhatók, ha nem sértőek és/vagy becsületsértőek, észszerű határok között maradnak, és nem teremtenek konfliktusokat. A bárminemű parlamenti tevékenységnek a megzavarásától tartózkodni kell.

Az Európai Parlamentben az elnök biztosítja a szabályzat betartását és a rendfenntartást. A karzat rendjét a teremőrök biztosítják, minden tetszésnyilvánító vagy helytelenítést kifejező személyt haladéktalanul kivezetnek. És itt van egy fontos rész: a magatartási szabályok megszegése esetén alkalmazandó azonnali intézkedések a következők lehetnek: az elnök az ülés megfelelő menetét akadályozó vagy a 11. cikk vonatkozó rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsító képviselőt rendreutasíthatja; ismételt rendzavarás esetén az elnök a képviselőt ismét rendreutasíthatja, és a rendreutasítás ténye bekerül az ülés jegyzőkönyvébe; további vagy folytatódó rendzavarás esetén az elnök megvonhatja a rendzavarótól a szót, és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja.

Különösen súlyos rendbontás esetén az elnök második rendreutasítás nélkül is folyamodhat ez utóbbi intézkedéshez. A fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök és szükség esetén a parlamenti biztonsági szolgálat segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik. Ha a rendzavarás a parlamenti viták folyatását veszélyezteti, az elnök a rend helyreállítása érdekében egy meghatározott időre félbeszakítja vagy felfüggeszti az ülést. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyhatja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, az ülést az elnök hívja újra össze. Ez a 165. cikkben található.

A szankciók tekintetében az Európai Parlament a következőket különbözteti meg. (Derültség az ellenzék soraiban.) Rendkívül súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka megzavarása esetén, amely sérti a 11. cikkben foglalt meghatározott elveket, az elnök az érintett képviselő meghallgatását követően a szankciót megállapító, indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet a plenáris ülésen való bejelentés előtt közöl az érintett képviselővel és azon szervek, bizottságok és küldöttségek elnökeivel, amelynek a képviselő tagja. A magatartási forma értékelésekor annak súlyossága mellett ez a szabályzat mellékelt iránymutatások alapján veszi figyelembe, tehát a magatartási forma értékelésekor annak súlyossága mellett figyelembe veszi, hogy egyszeri vagy visszatérő, vagy pedig állandó jellegű jogsértésről vane szó. (Sic!) A megállapított szankció a következő intézkedések közül egyet vagy akár többet foglalhat magába, ez lehet a megrovás, a napidíj megvonása 2-10 nap időtartamra, ideiglenes felfüggesztése a plenáris ülésen való szavazási jog sérelme nélkül egymást követő 2-10 napig terjedő időtartamra, ideiglenes felfüggesztés a parlament összes tevékenységében vagy annak egy részében való részvételtől, a 21. cikknek megfelelően javasolt előterjesztés az elnökök értekezlete számára, amely a képviselő egy vagy több, a parlamentben betöltött megbízatásának felfüggesztésére és megrovására irányul.

Fontos tisztázni a fellebbezési lehetőséget is az Európai Parlamentben, ha már itt a nemzetközi gyakorlat szóba került: a szankcióval sújtott képviselő két héten belül belső fellebbezést nyújthat be az elnökséghez, a fellebbezés a szankciót felfüggeszti. Az elnökség legkésőbb négy héttel a fellebbezés benyújtása után a megállapított szankciót megsemmisítheti, jóváhagyhatja vagy enyhítheti az érintett képviselő rendelkezésére álló külső jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül. Ha az elnökség a megállapított határidőn belül nem határoz, a szankciót semmisnek kell tekinteni.

Egy kicsivel közelebbre tekintsünk a nemzetközi és környező európai gyakorlatban, vizsgáljuk meg az osztrák példát! (Derültség az ellenzék soraiban.) Az osztrák parlamentben két kamara működik, a Nationalrat és a Bundesrat. Az előbbi, az alsóház vagy a korábbi alsóház 183 fővel, míg a felsőház 61 fővel működik.

Ha az alsóház szabályaira pillantunk, azt látjuk, hogy az alsóház szabályának 11. cikke szerint a képviselők kötelesek megjelenni a plenáris, valamint a bizottsági üléseken. Amennyiben a képviselő nem tud megjelenni egy vagy több egymást követő ülésen, úgy erről értesítenie kell az elnökséget még az első ülés kezdete előtt. A házelnök az ülés kezdetén felolvassa a távollévők nevét, ezt jegyzőkönyvben is rögzítik.

Ha a képviselő harminc napot meghaladóan nem tud megjelenni az üléseken, erről írásban kell értesítenie a házelnököt. Ha a távolmaradás oka nem betegség, az elnök tájékoztatja az ülés résztvevőit a távolmaradás okáról. Ha a képviselőknek kétségeik vannak a távolmaradás valós okát illetően, vita nélkül dönthetnek arról, hogy felszólítjáke a hiányzó képviselőt az üléseken való azonnali megjelenésre. Amennyiben indokolt ok nélkül marad távol a képviselő, a Ház az alkotmánybírósághoz fordulhat annak eldöntése végett, hogy a képviselőt megfosszáke a mandátumától, vagy nem.

A házszabály szerint, ha a képviselő a felszólalása során eltér a tárgytól  ugye, ez már nem a súlyosabb szankciók közé, hanem inkább a napirendi pontok tárgyalásánál alkalmazható fegyelmi szankciókhoz, illetve ülésvezetési intézkedésekhez tartozik, tehát a házszabály szerint, ha a képviselő a felszólalása során eltér a tárgytól , a házelnök felszólíthatja, hogy a tárgynál maradjon. A harmadik megintés után az elnök megvonhatja a szót. Ha a képviselőt egymást követően több alkalommal is rendre kellett utasítani, az elnök dönthet úgy, hogy a képviselő nem vehet részt az ülés további menetében. Ha egy képviselő megszegi a felszólalásra vonatkozó szabályokat, az illemet/etikát sértő módon viselkedik, sértő vagy illetlen kifejezés használ, azt a házelnök rendreutasíthatja. Ha az ülésen való részvételre feljogosított más személy nem tartja be a felszólalásra vonatkozó szabályokat, az elnök rendreutasíthatja, félbeszakíthatja, megvonhatja tőle a szót  ezt a házszabály 101-106. cikkei tartalmazzák. Amennyiben az elnök rendzavarást észlel, extrém esetben, akár a karzatról a rendzavaró eltávolítását rendelheti el. Pénzbüntetést vagy tiszteletdíj-csökkentést mint fegyelmi szankciót nem alkalmaznak az osztrák alsóházban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt még érdemes tudni (Derültség az ellenzék soraiban.), hogy a felsőházi házszabály megjelenésére vonatkozóan is fontos elemek vannak, így távollét esetén annak indoklására ugyanolyan kötelezettséget írnak elő, mint az alsóháznál. Ugye, itt van egy folyamat, amelyben meg lehet győződni az ebben az esetben a felsőházi képviselőknek, hogy valóse az indoka a kimentésnek, illetve a távolmaradásnak, betegségnek, amely egyébként a képviselőnek az azonnali ülésre való behívását is jelenti. Itt is hasonlóan, amennyiben a képviselő a felszólításnak nem tesz eleget, úgy harminc napon belül akár megfoszthatják a képviselői mandátumától, ebben az esetben szintén alkotmánybírósági döntés szükséges.

(5.40)

A felsőház szabályai a felszólalások szabályozása tekintetében megegyeznek az alsóházéval, azzal az eltéréssel, hogy az elnök az ülés végén vagy a következő ülés elején is megintheti a felszólalása során szabálytalanul eljáró képviselőt. Bármely, az ülésen részvételi jogosultsággal rendelkező személy kérheti az elnököt, hogy intse meg vagy figyelmeztesse a felszólalót, hogy ne térjen el a tárgytól. Ez egy különösen érdekes dolog annak fényében, hogy itt az osztrák felsőházban bárki kérheti az elnököt, hogy intsen meg valakit a felszólalás közben; hazánkban ez az ülésvezetés bírálatát jelentené azonnal. Itt ebben az esetben még egy pluszlehetőség van, hogy ők maguk is kérhetik, hogy fontolja meg a felsőházi ülést vezető személy a képviselőt.

A belga parlamentre rátérve, és talán ez most még belefér az időbe, a belga parlamentben szintén két kamara működik, az alsóház 150 fős, a felsőház 60 fős, tehát egy hozzávetőleg velünk azonos méretű tömeggel kell dolgozni, bár az alsóház lényegében kisebb. Az alsóház a házszabály 42. cikk (5) pontja értelmében név szerinti szavazás esetén, ha a képviselő igazolatlanul hiányzik, juttatásai 10-60 százalékát vonhatják meg. A szankció alkalmazása és a megvont összeg annak függvényében alakul, hogy a képviselő a név szerinti szavazások minimum 20 százalékáról vagy több mint feléről hiányzik.

Nyilván itt elegánsan hallgat a gyűjtés a két kézzel való szavazásról. Talán Belgiumban sem vezették be még ezt az egyébként párját ritkító szabályozást, miszerint a hiányzók helyett akár képviseletében dupla kézfeltartással is szavazhatnak a képviselők. De például a belga szabályozás sem tesz meg olyat, illetve tesz lehetővé olyat, hogy valakinek a szavazati jogát átdelegálják másra, és valaki kétszer szavazzon, egyszer saját maga jogán, másik esetben pedig egy másik személy okán. Nyilván látszik, hogy a magyar szabályozás új utakat keres, csak nem tudjuk, hogy ezek az utak nyugatra vagy adott esetben a türk államok felé vezetnek.

Maradjunk Belgium alsóházánál! A házszabály 46. cikke értelmében, ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök meginti. Ha a képviselő kétszeri megintés után is eltér a tárgytól, az elnök megvonja tőle a szót az ülés hátralévő részére nézve. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a képviselő két figyelmeztetést követően is önmagát ismétli.

A házelnök minden rendzavaró személyt megint. Ha egy ülés során az elnök kétszer is meginti ugyanazt a képviselőt, egyben a felszólalás jogát is megvonja tőle az ülés hátralévő részére. A képviselő nem adhat magyarázatot a rendzavaró viselkedésre az ülés végéig, kivéve, ha az elnök másképp dönt. Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, nagyon gyakori, hogy megadja a magyarázatadási okot a nemzetközi összehasonlítás, itt az elkövetkezendő országok tárgyalásánál sorra fogunk találni példát arra, hogy miként ad magyarázati jogot a képviselőnek. Ez például Magyarországon is rendkívül fontos lenne, hogy ne csak ügyrendiben lehessen egy rendzavarásra okot adni, hanem egy tényleges számonkérésként lehessen megkérdezni, hogy mi volt a rendzavarás oka. Talán érdemes lenne ezen majd elgondolkozni.

Tehát ahol tartottunk: a magyarázatadási oknál. Amennyiben a képviselőtől kétszeri megintés eredményeként megvonták a felszólalás jogát, azt visszaszerezheti, ha írásbeli kérelmet nyújt be az elnökhöz, melyben kinyilvánítja, hogy megbánta az elnökkel szemben tanúsított tiszteletlen viselkedését és rendbontó magatartását.

Amennyiben súlyosan rendbontó egy képviselő, a jegyzőkönyvben rögzített megrovás kiszabásáról, illetve a parlament épületeiből való átmeneti kizárásáról az elnök javaslatára a ház határoz. Kizárásról döntő határozat esetén a képviselőnek el kell hagynia a házat, annak időbeli hatálya alatt a képviselő nem vehet részt a ház munkájában. A képviselő adhat magyarázatot korábbi viselkedésére maximum 10 percben, ezt követően pedig a ház szavaz. Amennyiben a kizárt képviselő nem hagyja el a házat a kizáró határozat meghozatalát követően, az ülést felfüggesztik vagy megszakítják.

Ami még igen lényeges, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a képviselők megszegik a parlamenti munka során fennálló titoktartási kötelezettségüket, szintén elveszíthetik a tagságukat a parlament azon szervezetében, amelynek munkájára vonatkozóan megszegték ezen kötelezettségüket. A képviselő az adott szervezetben nem helyettesíthető, így ilyen esetekben a képviselői járandóság 20 százalékát is elveszíthetik három hónapos időtartamra. Ami viszont sehol nincs benne, azok a nagyon hosszú, extrém kitiltások és a rendkívül nagy büntetések, és szintén nem korlátozza a belga alsóház, sem a felsőház a képviselők hozzászólásának lehetőségét.

Ez a pár példa, az Európai Parlament, az osztrák parlament, illetve a belga parlament működése is jól alátámasztja, hogy mennyivel szélesebb és tágabb az a nemzetközi gyakorlat, mint amit a Fidesz választott. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.  Közbeszólások ugyanott, köztük: Így van!)