Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2019. június 4-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/6351. számú, valamint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló T/6349. számú törvényjavaslatokat. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelezett aziránt, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket és továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság. Számos intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv. Az akcióterv a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy lehetőség szerint olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amivel a gazdasági növekedés fenntartható.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat tartalmazza a gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett adóintézkedéseket, így a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőleg-feltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését. Javasoljuk továbbá, hogy a fejlesztésiadó-kedvezmény ne csak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő 50-100 millió forintos értékhatárnál is járjon ez az adókedvezmény. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a családvédelmi akciótervben foglalt négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-kedvezményének a szabályait.

(10.30)

Ezen szabályokon túlmenően számos egyszerűsítő, az adózókat terhelő adminisztrációs kötelezettséget mérséklő javaslatokat is magában foglal.

Tisztelt Országgyűlés! A második törvényjavaslat, mint ahogy azt a címe is mutatja, elsősorban a Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges módosításokat tartalmazza. Tekintsük tehát át, hogy az egyes törvényjavaslatokat érintően milyen tartalmú módosításokról kéri a kormány az Országgyűlés döntését!

A személyi jövedelemadózásban a javaslat a családvédelmi akciótervben meghirdetett intézkedés végrehajtásaként új adóalap-kedvezmény bevezetését kezdeményezi. A javasolt szabályozás alapján azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és a gyermekeket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig, életük végéig mentesülnek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól a munkával szerzett jövedelmeik után.

De nemcsak a munkabér számít munkával szerzett jövedelemnek, hanem például a megbízási díjak, az egyéni vállalkozók vállalkozói kivétje vagy az őstermelők jövedelmei is. Kedvezményre jogosító jövedelem a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz vagy a munkanélküli-ellátás is, amelyek egyébként szintén adóköteles jövedelmek. A kedvezmény bevezetését a kormány 2020. január 1-jétől javasolja.

Tisztelt Képviselők! Az őstermelők szociális hozzájárulási adójával kapcsolatos adminisztráció terhei is csökkennek a törvényjavaslatban foglaltak alapján. Így figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására is, a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítási időszak kerül meghatározásra a szociális hozzájárulási adó kapcsán. Negyedéves adóelőleget az éves bevallási kötelezettség mellett csak a biztosított mezőgazdasági őstermelő és a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátást választó kistermelő fizet a minimálbér vagy a vállalt összeg tárgynegyedévi összege után.

A kormány adózási eszközökkel is elő kívánja segíteni, hogy a nemzetközi sportszervezetek központi irodái Magyarországra hozzák tevékenységüket. Ezért egyrészt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai 2020-tól úgy módosulnak, hogy ezen szervezetek Magyarországon dolgozó munkavállalói is választhatják az ekho szerinti adózást, vagyis jövedelmük minimálbért meghaladó része után 15 százalékos mértékű ekhót fizethetnek. A minimálbérnek megfelelő összeg ugyanakkor az általános szabályok szerint viseli a közterheket.

Másrészt mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a kiemelt nemzetközi sportrendezvények, minősített események megrendezésével összefüggésben feladatot ellátó személyeknek kifizetett, juttatott jövedelmek, továbbá a nemzetközi sportszövetség által a sportdiplomácia keretében adott juttatások.

Továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét az inflációnak megfelelően ki kell igazítani, így a járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 forintról 7710 forintra változik, vagyis napi 250 forintról 257 forintra. A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után az állam által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke szintén 7710 forintra változik.

Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvényjavaslat, összhangban a gazdaságvédelmi akciótervvel, tartalmazza a szálláshely-szolgáltatást terhelő áfakulcs 5 százalékra történő csökkentését. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának csökkentésével az Európai Unió országai közül hazánk alkalmazza 2020-tól a második legalacsonyabb adómértéket erre a szolgáltatásra. Ennél alacsonyabb csak Luxemburgban figyelhető meg, ott mindössze 3 százalék az adókulcs. Ezzel függ össze, hogy ugyanezen szolgáltatásra 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás kerül bevezetésre. Az ebből a közteherből származó forrás az ágazatban marad, és dedikáltan a turizmust szolgálja.

A jövedéki törvényt érintő módosítások közül kiemelendő a dohánytermékeket érintő változás, amelynek értelmében az uniós adóminimum elérése érdekében 2020-tól 2021. január 1-jéig fokozatosan, három lépcsőben emelkednek a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedékiadó-mértékei.

Az adóminimum nem teljesítése miatt az Európai Bizottság 2019. január 25-én hivatalos felszólítás megküldésével egy egyösszegű adóemelés kikényszerítése érdekében kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, azonban hazánk továbbra is kitart az adóminimum fokozatos, több lépcsőben történő elérése mellett.

A helyi adózásban tovább folytatódik az adóadminisztráció csökkentése. Egy, már elfogadott módosítás alapján 2019 júliusától az iparűzésiadó-alanyok székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságok az állami adóhatóságtól megkapják mindazon adatokat, amelyeket a NAV tart nyilván az adóalany bejelentkezésekor. 2020. január 1-jétől e jogintézmény bővül tovább. Egyfelől azon adatok is eljutnak az adóalany telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz is, ha a telephely címét az adóalany az állami adóhatósághoz bejelentette. Másfelől, nemcsak a bejelentkezéskor megadott adatokat, hanem az ezen adatokban bekövetkező változást is továbbítja az állami adóhatóság az adóalany székhelye, telephelye, telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságokhoz. A harmadik eleme az egyszerűsítésnek az, hogy az iparűzésiadó-alany a NAV-nál bejelentheti az iparűzésiadó-ügyben az önkormányzati adóhatóságnál eljáró képviselőjét, és az állami adóhatóság ezt az információt is eljuttatja az érintett önkormányzati adóhatóságokhoz. Ezen változások által az iparűzésiadó-ügyek intézése lényegesen egyszerűbbé válik.

A reklámadó mértéke 2010. július 1-jétől 2022. december 31-éig időlegesen nulla százalék lesz. A módosítás az érintett adóalanyok versenyképességét növeli, és azt várjuk tőle, hogy segíti a hirdetési piac további bővülését.

Tisztelt Országgyűlés! A társaságiadó-törvényt érintően a módosítási javaslatok egyszerűsítik az adóadminisztrációt, a vállalkozások beruházási hajlandóságának ösztönzését szolgálják, és emellett a kifejezetten sikeresnek mondható új jogintézményre, a csoportos társaságiadó-alanyiságra vonatkozó rendelkezéseket teszik még versenyképesebbé.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként már a 2019-es adóévtől megszűnik a kötelező adóelőleg-kiegészítési, azaz a feltöltési kötelezettség a társasági adóban. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen módosításra sor kerül az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában is.

A kormány várakozása az, hogy a három intézkedés együttesen már 2019-től jelentősen csökkenteni fogja az adóadminisztrációra fordított időt a vállalkozásoknál. Fontos hangsúlyozni, hogy a sport- és filmtámogatást a változás nem fogja kedvezőtlenül érinteni, ugyanis adózói döntés alapján a feltöltés önkéntesen teljesíthető lesz, és ezzel összefüggésben adófelajánlással is lehet élni a 2019-es adóévben.

A törvényjavaslat szerint a fejlesztésiadó-kedvezmény kis- és középvállalkozási jogcímének beruházási értékhatára több lépcsőben fog változni a következő években. A módosítási javaslatnak köszönhetően 2022-től kezdődően a kisvállalkozások már 50 millió forint, a középvállalkozások már 100 millió forint értékű beruházásaik után jogosultak lehetnek adókedvezményre. A beruházási kedvet az a módosítás is kedvezően befolyásolhatja, amely a fejlesztésiadó-kedvezmény kapcsán megszünteti a létszám- vagy bérköltség növelésére vonatkozó feltételeket.

(10.40)

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kisvállalati adót alkalmazó kisvállalkozások terheit mérsékli a kisvállalati adó kulcsának, a kiva kulcsának 13 százalékról 12 százalékra való csökkentése, szintén 2020. január 1-jétől. Az adócsökkentés várhatóan 5 milliárd forintot hagy az érintett vállalkozásoknál.

Szintén a gazdasági akcióterv egyik elemeként 2020. január 1-jétől megszűnik az eva, az egyszerűsített vállalkozási adó, mivel azt mutatják a tendenciák, hogy a célcsoportba tartozó vállalkozások inkább az újonnan bevezetett egyszerűsített adózási formákat választják. Ezzel a lépéssel is haladunk azon célunk felé, hogy az adónemek számát jelentősen tudjuk csökkenteni a ciklus végéig.

Tisztelt Ház! Az európai uniós jogharmonizációs törvényjavaslatban az általános forgalmi adóra vonatkozó módosítások keretében a jövő évtől egyszerűsödnek a vállalkozások számára az Európai Unióban történő termékkereskedelem feltételei azáltal, hogy több, gyakran előforduló értékesítési konstrukció esetén is sikerült az eltérő tagállami gyakorlatoknak egységes szabályozási keretet adni. A nemzetközi gyakorlattal összhangban lehetővé válik, hogy a behajthatatlan követelésekre jutó áfát az adóalany meghatározott feltételek mellett visszaigényelhesse.

Az uniós jognak történő megfelelés szükségessé tette az utazásszervezésre vonatkozó áfaszabályok módosítását is. Mivel ezek jelentős változást eredményeznek az érintetteknél, indokolt az új szabályokra történő felkészülési idő egy évvel történő meghosszabbítása.

Tisztelt Országgyűlés! Az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás az adózók adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja azzal, hogy lehetőség lesz az Ákr.-bejelentések utólagos módosítására, ha a módosítható adatot hibásan adták meg. A módosítás pótlékköteles lesz, és azt meghatározott határidőn belül lehet csak megtenni.

Ennek a lehetőségnek a megteremtése a vállalkozások régi igénye volt. Adózóbarát intézkedésként tartalmazza szintén az Ákr.-hez kapcsolódóan a javaslat, hogy az adózó kimentheti magát a mulasztási bírság szankciója alól annak igazolásával, hogy a mulasztás elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan általában az elvárható.

A helyiadó-törvény módosítása megteremti azt az eljárásrendet, ami a legegyszerűbben teszi lehetővé a sportvállalkozások helyiiparűzésiadó-kedvezményéről szóló adatok bejelentését az Európai Bizottság számára.

Tisztelt Képviselők! A számviteli törvény módosításának elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása és egyben a hazai előírások további közelítése a nemzetközi IFRS-ek szerinti számviteli előírásokhoz. A javasolt módosítás a több üzleti évet érintően teljesített szerződések, projektek tekintetében az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, illetve annak módjától. A javaslat szerinti új elszámolási szabályok már a 2019. évi beszámolók összeállításakor is alkalmazhatók lesznek.

A könyvvizsgálói törvény módosításának célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság végső felelősségének minél szélesebb körű érvényesítése. Ennek érdekében a törvényjavaslat bővíti a közfelügyeleti hatóság jogköreit, a kamara minőség-ellenőrzési eljárásaival összefüggésben azzal, hogy egyes szabályzatok minőség-ellenőrzési kérdőívek, valamint a módszertani kézikönyv elfogadását a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásához köti. Emellett a törvényjavaslat kibővíti a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenységével összefüggésben a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek titoktartási kötelezettség alóli felmentésének eseteit.

Tisztelt Országgyűlés! Az adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítása létrehozza egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus keretrendszerét, valamint tartalmazza a nem uniós országokkal folytatandó kölcsönös egyeztetési eljárások eljárási szabályait is. Ez a módosítás elősegíti az országok közötti adóviták hatékonyabb rendezését. Ezen túl a törvény módosítása a kapcsolódó uniós irányelv átültetésével az adóhatóságok között megteremti a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókkal kapcsolatos automatikus információcserét is. Ez a típusú információcsere tovább szélesíti az adóhatóság részére rendelkezésre álló információk körét és az adóelkerülés elleni hatékonyabb küzdelmet.

Tisztelt Ház! A társasági adóra vonatkozóan a javaslat az uniós adóelkerülés elleni irányelvnek való megfelelést szolgálja. A javasolt módosítások célja erre tekintettel egyrészről, hogy megakadályozzák a tagállamok eltérő jogi szabályozásából adódó kettős, nem adóztatási helyzeteket, másrészről pedig, hogy megadóztassák a Magyarországról távozó vállalkozások vagy tevékenységek egyes jövedelmeit. A javaslat az adóelkerülés elleni lépések körében továbbá kiterjeszti azon tőkeműveletek körét, amelyek esetén alkalmazni kell a transzferárszabályokat. Az adóelkerülés elleni irányelvvel összefüggésben módosításokra kerül sor a kisvállalati adót illetően is annak érdekében, hogy ezen adónem is megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslatok a kormány által elfogadott családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv céljaival összhangban segítik megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, segítik a további európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést, ezért kérem, hogy szíveskedjenek támogatni a benyújtott törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)