Felszólalás adatai

ELNÖK: Következik az utolsó napirend utáni felszólalás. Előre jelzem, mivel a kijelző és a monitor nem működik, figyelni fogom az időt, és jelzem képviselő úrnak, ha letelt az 5 perc.

Balogh József képviselő úrnak adom meg a szót, a felszólalás címe: “Mi lesz a kiskunsági tejtermelő gazdacsaládokkal, ha bezárják a Mizo Rt. kecskeméti üzemét?ö (Balogh József hordozható mikrofont kap.)

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Most, amikor 2005. július 4-ét írunk, és a magyar gazdák súlyos helyzetéről tanácskozunk, a Medgyessy-Gyurcsány-kormány regnálásából már több mint három év telt el, de mondhatnám úgy is, hogy hála a jó istennek, hogy már három év eltelt, mert hosszú és nehéz időszak volt ez a három év a magyar gazdák számára. Káosz vagy némi szándékosság is van a dolog mögött? - kérdezik a vidéken élők. Tény, hogy a kialakult körülmények úgy körbezárták a gazdálkodókat, hogy elveszti szerepét, amire hivatott, amire vállalkozott, amiért falun él, amiért oda született és nem utolsósorban, amiből meg is kellene élnie.

Súlyos megélhetési gondokkal küzd több ezer milliárd értékű földtőke mellett a magyar vidék. A magyar agráriumnak nincs olyan szektora, ami ne lenne válságban. A jó minőségű magyar mezőgazdasági termékek, termelvények nem kellenek, azokat a szocialista-SZDSZ-es kormány semmibe sem nézi. Jön az országunkba a kétes eredetű külföldi áru. Hozzák a dán sertéshúst; hozzák a tejport a magyar tejporhegyek tetejére; hozzák Brazíliából a csirkehúst; Franciaországból, Romániából a tojást; Argentínából, Kínából a mézet; Lengyelországból a zellert; Dél-Amerikából a paprikaőrleményt; más országokból a fehérpaprikát, ami hungarikum, és még sorolhatnám.

A kérdés az: miért éri meg nekik idehozni a termelvényeiket? Nyilván azért éri meg nekik idehozni, mert nem védjük igazán a jó minőségű magyar árut, s nem védjük a magyar termelőket. De hol van ilyenkor a dumakormány? Hol van Gyurcsány Ferenc például, amikor a magyar gazda létéről, a nemzet jövőjéről van szó? Ez esetben olyan kormányzati intézkedéseket kellene sürgősen hozni, ami biztos védelmet ad a magyar mezőgazdasági termelvények piacra jutásához. Ez nemzeti kérdés. Ameddig nem tudja a kormányzat ezt a megoldást elfogadni, addig sajnos a leépülés továbbra is folyamatban marad.

Most egy újabb csapás vár a felső-kiskunsági tejtermelő gazdákra, ugyanis 2005. augusztus 10-én valószínűleg bezár az Új-Mizo Rt. kecskeméti üzeme, ahová a felső-kiskunsági gazdák nagy része el tudja adni a megtermelt tejet. Az rt. összeolvad a szegedi központú Sole Hungária Rt.-vel, és a termelő tevékenységet össze akarják vonni.

(18.00)

A több száz milliós beruházással fejlesztett üzemből a gépeket várhatóan Szegedre viszik, s az üzem valószínűleg megszűnik. A kecskeméti térség egyetlen jelentékeny tejfeldolgozójának felszámolása újabb nagy csapás lesz azokra a gazdacsaládokra, amelyek tejhasznú teheneket tartanak. Sajnálatos, hogy a szocialista-SZDSZ-es kormányzat ezeket az embereket leírta, s nem törődnek az érdekeikkel. Hagyják, hogy egyes nagymenő cégek a még több profit megszerzése érdekében azt tesznek a gazdacsaládok ezreinek rovására, amit akarnak. 1997-ben még csaknem 2,6 milliárd liter tejet termeltünk az országban, ma már csak a felét állítjuk elő. Az EU a belépéskor 1,9 milliárd liter nemzeti kvótát ismert el, napjainkban mégis gondot okoz a gazdacsaládoknak a tej értékesítése. Az egykori falusi tejbegyűjtőknek mára már csak 5 százaléka maradt meg. A kereskedelemben megjelentek a növényi és állati zsírokból gyártott tejimitátumok. A Mizo Rt. a múlt év tavaszán tejporral fizette meg a tejtermelő gazdáktól elszállított teljes értékű tej árát.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ahhoz, hogy a vidék ne ürüljön ki, a gazdacsaládok ne menjenek tönkre, igazán nem kellene a kormányzatnak sokat tennie, csupán oda kellene figyelnie a folyamatra, és a megfelelő intézkedéseket azonnal megtenni, most éppen a Mizo üzem bezárása ellen. Államtitkár úr, ne hagyják, hogy bezárják ezt az üzemet! Ne hagyják, hogy a tejtermelő gazdacsaládok ezrei földönfutóvá váljanak!

Várom államtitkár úr válaszát, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Pásztohy államtitkár úré a szó.

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Nem akarok történelmietlen lenni, de ha ez a hozzászólás 1966-ban hangzik el az akkori parlamentben, akkor lett volna jogosultsága és alapja, de ha nem tévesztem össze az évszámot, akkor most 2005-öt írunk, és 1990-től piacgazdaság alakult ki, 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagja vagyunk, egy 450 milliós nagy piacnak vagyunk a szereplői, amely piacon bizony a versenyképtelenségi problémáink, az elmúlt évtizedek, évtized, évek minden, a stratégia hiányában történt, a politikai széljárásnak kitett mindenféle rissz-rossz döntésnek most isszuk meg a levét, amit a képviselőtársam alátámasztott.

A Mizoval kapcsolatosan engedje meg, hogy röviden válaszoljak. A minisztériumi információ szerint is a Mizo tulajdonosi köre körülbelül egy hónappal ezelőtt kivásárolta a Sole Hungária Rt.-t, ezzel párhuzamosan felállították a Mizo menedzsmentjét, és a két társaság, a Mizo és a Sole vezetésével a szegedi székhelyű vezérigazgatót, egy ír urat bíztak meg. Az új vezérigazgató a Mizo Rt. helyzetének áttekintését követően bejelentette, hogy a társaság kecskeméti székhelyű tejüzemét bezárja, a termelést megszünteti. Tehát piacgazdasági körülmények között, miután magántulajdonban van a tejüzem, a menedzsment előkészítése, javaslata után a tulajdonos dönthet úgy, hogy ő bizony bezárja, mert neki nem éri meg; csak alátámasztásul, hogy milyen a piaci viszony, ez a megátalkodott - sokat mondjuk.

Tekintve, hogy a piacgazdaság működését a kereslet és a kínálat viszonya is meghatározza, és hangsúlyozva, hogy a magáncég működését és intézkedéseit állami eszközökkel nem lehet befolyásolni, a Mizonak a kiskunsági és egyéb tejtermelőkkel kötött termékértékesítő szerződéseit a kecskeméti üzem bezárása nem befolyásolhatja. A termelői tejet az új tulajdonosnak is át kell vennie. Tehát az, hogy most bezárnak egy üzemet, nem azt jelenti, hogy a másik üzemébe a kiskunsági tejtermelő tejét ne vásárolja föl és ne szállítsa be. A tej felvásárlása és elszállítása is az új tulajdonos feladata. A termelőknek pedig teljesen közömbös, hogy a tejet Szegedre vagy Pécsre, esetleg más telephelyre szállítják feldolgozásra vagy egyéb felhasználásra. Amennyiben az új tulajdonos a termékértékesítő szerződésben foglaltaktól eltér, a termelők jogaikat bírósági eljárás keretében is érvényesíthetik.

Hadd mondjam azt, képviselőtársam, hogy 2000-ben, amikor a Mizo megvásárolta a kaposvári Class Tej vállalatot, úgy döntött, hogy megvásárolja, mi is, az Agrária Szövetkezet vele kötöttünk szerződést, és nem fizette ki. 35-40 millió forintját a mi tulajdonosainknak nem fizette ki. Egy másik vállalkozásnak 60 milliót nem fizetett ki. Még a mai napig is megy a pereskedés. Sajnos, azt kell mondjam, hogy a piacgazdaság körülményei között vannak ilyenek, főként akkor, amikor a tejfeldolgozás, az élelmiszer-feldolgozás Európában koncentrálódik, a termelők meg nem veszik még sajnos időnként észre, hogy nekünk is, tejtermelőknek, gazdálkodóknak szerveződni, összefogni kell, hogy egységesen lépjünk fel a tejfeldolgozókkal szemben az érdekeink érvényesítése érdekében. Egyébként a kormányzat a magyar áruk védelme érdekében, az uniós gazdálkodók, az uniós termékek minőség-ellenőrzése szigorításával sokat tesz pont a 2,8-as tejnek a polcról való levételével vagy a tojásnak a bezúzatásával, de természetesen a minőség oldaláról lehet megközelíteni, és a szabályok betartásának elmaradása révén lehet ezt a külföldi terméket korlátozni.

Nagyon fontosnak tartom végezetül még egyszer aláhúzni azt, hogy elsősorban a gazdálkodóknak, a termelőknek ki kell építeni azokat a szervezeteit, érdekvédelmi szervezeteit, termelői közösségeit, amelyekkel közösen tudnak hatékonyan a termelésük fejlesztését is szolgáló beruházásokat megvalósítani, illetve a feldolgozóiparral kapcsolatosan az érdekeiket érvényesíteni. Úgy gondolom, 2005 nyarán egyre inkább előtérbe kerül az, hogy őszintén, világosan, nyíltan kell a termelőkkel, a gazdálkodókkal - magam is 30 évig műveltem a szakmát - beszélni, mert nagyon sok a politikai félremagyarázás, a gazdálkodók félretájékoztatása, és bizony még inkább, ahogy önök mondják, a nagytőke húzza ebből is a hasznot, ha nem tudunk szót érteni egymással, és hatékonyan szolgálni a termelők, gazdálkodók érdekeit.

Köszönöm.