Felszólalás adatai

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elektronikus kereskedelem és a távértékesítés szabályozásáról 2002 szeptemberében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65. EK irányelvet. Az irányelv átvételi határideje sürgető; egy alapos egyeztetés után került elénk ez a törvényjavaslat, amely a hazai szabályozást hozza összhangba a közösségi irányelvvel, biztosítva az annak való teljes megfelelést.

Az értékesítés új módszereinek, eszközeinek - mint például a telefax, internet, videotelefon, egyéb elektronikus eszközök - megjelenésével, amely, én is úgy gondolom, pozitív része a kereskedelem korszerűsödésének és bővülésének, szükségessé vált a fogyasztók helyzetének megerősítése. Ez indokolta az uniós irányelv és így a hazai szabályozás megalkotását is.

A szabályozás célja, hogy megerősítse az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalmat. Önmagában ugyanis nem biztos, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó távközlő eszközök alkalmazása eredményezi az alapvető fogyasztói jogok sérelmét, de fordítva, a jogok biztosítását sem.

A javaslat hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekre terjed ki, de értelemszerűen ez a távértékesítésnek az egyik legfajsúlyosabb, legkeményebb, legnagyobb horderejű területe. Az ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi szabályokat szükségszerűen tartalmazza, és működése révén erősítheti a fogyasztók védelmét is.

Az előterjesztés pontosan meghatározza a szerződéskötés előtti tájékoztatás körét. Természetesen ilyen tájékoztatás korábban is volt, a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettsége a törvény által viszont bővül, szabályozottá válik, ezáltal védi a fogyasztó információhoz való jogát.

A legjelentősebb újítás, illetve a törvényjavaslat egyik jellemző eleme, hogy a fogyasztók részére lehetővé teszi az elállási jogot, a felmondás lehetőségét a kizárólag távközlő eszközök útján kötött ágazati szerződések esetén is, abból a célból, hogy a fogyasztók a szerződéses kötelezettségvállalásaikat és annak következményeit ismételten átgondolhassák.

A javaslat kizárólag a természetes személyekről szól, rájuk vonatkozik, ezt a pénzügyi ágazati jogviszony jellege indokolja.

A javaslat kizárólag a távértékesítéssel történő forgalmazást kívánja úgy szabályozni, amikor az ügyletkötés nem a felek együttes fizikai jelenléte mellett történik. Természetesen a pénzmosás elleni 2003. évi XV. törvény szabályozása itt is érvényes: egyes pénzügyi ágazati szolgáltatások megkötésére csak azt követően kerülhet sor, ha a szolgáltató a fogyasztót már korábban, egy másik ügylete során azonosította. Tehát az internetes bankszámlakezelés csak azt követően lehetséges, ha a pénzintézet a fogyasztót, az ügyfelét már korábban személyesen a pénzmosás elleni törvény szabályai szerint regisztrálta.

A távközlő eszközök, a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány és szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés, a megrendelőlap, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex, az internetes honlap, az e-mail, a telefax és a televízió - az egyre gyorsabban terjedő digitális televíziózás révén - egy része kimeríti az írásbeliség követelményét, és így alkalmazhatóak rájuk a Ptk. szabályai is. Más részük viszont nem, emiatt szükséges a jelen szabályozás.

Bővül tehát a tájékoztatás köre a szerződés megkötését megelőző időszakban, hiszen a fogyasztó csak így kerülhet abba a helyzetbe, hogy a felajánlott pénzügyi szolgáltatásról, annak igénybevételéről megfelelő felelősséggel a saját javára dönteni tudjon.

A szerződéskötés után, hogy a fogyasztók újra tudják gondolni a kötelezettségvállalásukat és annak következményeit, amely elég gyakori az úgynevezett lehűlési időszakban, amikor lecsillapodik egy-egy ajánlat kivételes pozitívuma, és egyéb következményei is átgondolásra kerülnek a fogyasztó részéről, lehetőség van a visszalépésre és az elállásra.

Az európai irányelv lehetővé teszi az elállási jog kizárását bizonyos esetekben, például ingatlan tulajdonjogának megszerzése, ingatlanon fennálló jelzálogjog megkötése és hivatalos személy szolgáltatásának igénybevétele esetén. De a magyar szabályozás ezt a részt nem vette át, mert ezen esetekre vonatkozóan a magyar szabályozás közvetlen kapcsolatfelvételt ír elő, így értelemszerűen nem beszélhetünk távértékesítésről, ezért nem tárgya a jelen előterjesztésnek.

A magánélet védelme alapvető fontosságú a távértékesítés területén is. A fogyasztót védeni kell az általa nem kezdeményezett szolgáltatásoktól, hogy erre vonatkozóan a szolgáltatók kapcsolatba lépjenek vele. A távközlő eszköz a fogyasztó kifejezett tiltakozása esetén való alkalmazásának előírásai, illetve ennek szankcionálása összhangban van a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) számú kormányrendelet előírásaival. Ennek a megsértése lehetőséget ad a kormányrendelet alapján a szankcionálásra.

A fogyasztói jogviták elintézésére a fogyasztóvédelmi törvény, a békéltető testületek és a választott bíráskodás alkalmazhatók a távértékesítés területén is.

A törvényben rögzített szabályozás betartása a PSZÁF feladata lesz, és ez remélhetően növelni tudja a fogyasztói bizalmat egy olyan perspektivikus kereskedelmi területen, amelyen a jogi szabályozás egy működő kereskedési formát szabályoz, és a jogi háttér biztosításával a fogyasztók védelmét szolgálja.

Mindezek alapján a szocialista képviselőcsoport általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja a törvény elfogadását.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)