Készült: 2024.05.21.09:01:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2004.12.20.), 180. felszólalás
Felszólaló Dr. Katona Tamás
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka kérdés megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 2:15


Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Az ön mindkét kérdése azt sejteti, hogy a hatósági ellenőrzés elnézőbb lenne a nagy nemzetközi kereskedelmi láncokhoz tartozó áruházakban, mint a hazai kis boltokban és vendéglátóhelyeken. (Kovács Ferenc: Így van!)

Nos, a kérdésekre a válaszom egyértelmű: nem, ez nem így van. Az ellenőrzés mindenütt egyazon szabályok szerint zajlik, a követelmények és az ellenőrzés módszerei nem különbözhetnek és nem is különböznek. Amennyiben a képviselő úrnak ezzel ellentétes konkrét tapasztalatai, észlelései vannak, célszerű lenne valamelyik ellenőrző hatóságot akár a helyszínről azonnal értesíteni. Ezt javaslom önnek tisztelettel.

De ha már feltette a kérdést, akkor menjünk egy kicsit a részletekbe. Ami a számlaadással kapcsolatos kérdését illeti: a nagyobb kínálatú áruházakban néha előfordul, hogy a vásárló, ahogy mondani szokták, túlvásárolja magát, és csak a fizetéskor derül ki, hogy nincs nála elég pénz.

A sztornírozás az összeadást és a számla kinyomtatását követően elég bonyolult. A pénztárosok ezért várják meg előbb a szükséges pénz átadását, és csak azt követően nyomtatják ki a számlát, illetve ha letette a megfelelő címletet a vásárló. A jogszabály a fizetés és a számlaadás egyidejűségét írja elő, a két elemből álló eseménysort minden körülmények között néhány másodperc választja el. Tehát ilyen értelemben megfelel a kívánalmaknak.

A Gondűző nevű italhoz még nem volt szerencsém, bevallom őszintén. Az ön leírása alapján nekem sem tűnik különösen márkás italnak, de ami a szabályozást illeti, Magyarországon csak az Országos Borminősítő Intézet engedélyével lehet bort forgalmazni. Az uniós borjog szerint pedig megfelelő az is, ha egy ilyen kódot írnak rá a borra, mert ebből egyértelműen azonosítható.

Ha már karácsony előtt vagyunk, remélem, hogy az ön által említett esetben ez a kód nem azt takarja, hogy ez a nedű valamiféle piacgazdaságon kívüli bor lenne, már amennyire ez a jelző azt jelenti, hogy a bornak nincs köze a tőkéhez.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  180  Következő    Ülésnap adatai