Készült: 2024.05.17.17:58:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2004.12.20.), 1. felszólalás
Felszólaló Dr. Szili Katalin (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Az ülésnap megnyitása
Videó/Felszólalás ideje 6:25


Felszólalások:  Előző  1  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket mai parlamenti ülésünkön. Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat, a kormány jelen lévő tagjait, s köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunkat itt, az ülésteremben és a rádió és a televízió, valamint az internet nyilvánossága előtt.

A kormány az alkotmány és a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján kezdeményezte az Országgyűlés téli rendkívüli ülésének összehívását. A megtárgyalásra javasolt előterjesztések felsorolását valamennyi képviselőtársam az elektronikus futárpostában megkapta.

Az Országgyűlés téli rendkívüli ülését megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Kis Zoltán és Vincze László jegyző urak lesznek segítségemre. Kérem képviselőtársaimat, hogy a csipkártyájuk olvasóban történő elhelyezéséről ne feledkezzenek meg.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy munkánk megkezdése előtt a házbizottság felhatalmazása alapján is megemlékezzek egy jelentős eseményről, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 60. évfordulójáról. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy tíz évvel ezelőtt ellenszavazat nélkül, törvényben örökítette meg ennek a történelmi aktusnak emlékét az Országgyűlés. A kortárs Bibó István szükségesnek tartotta megvédeni a korabeli fanyalgókkal szemben a Debrecenben összesereglett testületet, amely bizony összetételében meglehetősen különbözött minden korábbi Országgyűléstől, különösen a Szálasit követő igencsak csonkává vált, s csupán az 1939-ben megválasztott törvényhozás szélsőjobboldalát reprezentáló parlamenttől.

Milyen célok érdekében, milyen program jegyében valósult meg ez a széles nemzeti koalíció? Az többé-kevésbé minden résztvevő előtt világos volt, hogy el kell határolódni attól a politikai rendszertől, amely bevitte hazánkat a második világháborúba, aminek következtében 1944 végére szinte a végpusztulás közelébe jutottunk, mert hosszú hónapokra hadszíntérré vált az ország. Meg kellett teremteni egy új, demokratikus Magyarország kibontakozásának jogi, intézményi kereteit. Hozzá kellett fogni a lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez. Meg kellett alkotni a magyar parasztság évszázados vágyát kielégítő földreformtörvényt, amit aztán példátlanul rövid idő alatt végre is hajtottak. Vissza kellett szerezni nemzeti becsületünket, meg kellett szabadulni a “náci Németország csatlósaö megbélyegzéstől. Ennek érdekében fegyverszünetet kellett kötni a szövetségesekkel, és új, demokratikus hadsereget szervezve a lehetőségekhez képest részt kellett vállalni az antifasiszta koalíció küzdelméből.

Mindennek megvalósulását csak a magyarság egyesült ereje biztosíthatja - hangsúlyozta az Ideiglenes Nemzetgyűlés politikai szózata. Történelmi távlatból visszatekintve úgy tűnik, nemzetünk életében sajnálatosan ritka csodaként ez az erőforrás rendelkezésre állt. Így írt erről Bibó István: “Egy olyan méretű morális és materiális összeomlás után, ami 1944. október 15-én történt, s olyan politikai és fizikai feltételek mellett, melyek akkor Magyarországon a hadak országútján uralkodtak, két hónap alatt nemzetközi tárgyalásokra képes kormányt és egy hét alatt komolyan vehető népképviseletet a szó legszorosabb értelmében vett semmiből előteremteni olyan komoly teljesítmény, amely a pillanat nyomorúsága és a látható politikai változások külsőségei mögött egy mélyebben fekvő egészségnek és felszabadulásnak a tünete.ö - írta Bibó.

Ennek az egészségnek a valóságát igazolta vissza mindaz, ami 1945-től a fordulat vészterhes évéig történt. A bipolárissá váló világban hazánk - nem jószántából - a Szovjetunió által befolyásolt blokkba került, annak minden ismert következményével, de bármi történt is utóbb velünk, nincs okunk másként látni a debreceni újrakezdést, mint ahogy azt a fentiekben Bibó István is látta, aki, mint tudják, szomorú-tréfásan ezt a sírfeliratot javasolta magának: “Élt 1945-től 1948-igö. Bizonyára nemcsak magára, tisztelt képviselőtársaim, hanem a demokratikus kibontakozásra is gondolt.

Köszönöm képviselőtársaim megtisztelő figyelmét ezen megemlékező pillanatokban. (Taps a kormánypártok, szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, “2004 végén, Brüsszel utánö címmel. Öné a szó, miniszterelnök úr.




Felszólalások:  Előző  1  Következő    Ülésnap adatai