Felszólalás adatai

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A szocialista képviselők egy csoportja pár hete a sokadik közoktatási törvényjavaslatot nyújtotta be. Ehhez Arató Gergely, a szaktárca politikai államtitkára olyan módosító javaslatokkal állt elő, amelyek szembementek az ön és a kormány lépéseivel. A szocialista képviselők, elvetve a saját eredeti elképzeléseiket, először támogatták, majd leszavazták az államtitkári javaslatot, majd pedig egy azzal egybecsengő bizottsági indítványt tettek le az asztalra, amiért Magyar Bálint, pestiesen szólva, leüvöltötte a fejüket a bizottsági ülésen, és beavatta őket a folyó kormányzati munka finom részleteibe. Ebben az ellenzéki szabad demokrata képviselő ugyanis tájékozottabbnak mutatkozott, mint a minisztériumban dolgozó Arató úr, illetve a szocialista frakció, bár arra is gondolhatunk, hogy a szocialista frakció és Arató úr küzd a kormány, Hiller miniszter úr és az oktatásügyet talán máig irányító Magyar Bálint ellen és viszont.

Ha ennek alapján úgy vélné, hogy mindössze az volt a baj, hogy hozzá nem értő képviselők szakmai háttér nélkül barkácsoltak rossz, alkotmányosan vitatható törvényjavaslatokat, hadd hívjam fel a figyelmét a szakképzési törvény napjainkban elfogadott módosítására. A tervezetet a munkaügyi tárca nyújtotta be, és a szocialista képviselők, illetve a kormány, amelyik előzőleg rábólintott, később ezen önök döbbentek meg a legjobban, az iskoláknak meg még erre sem volt idejük, mert mindez a hátuk mögött történt. A munkaügyi miniszter egy alig észrevehető változtatással egyszerűen piacosította volna az állami vizsgának számító szakmai vizsgát, sőt megengedte volna, hogy gazdálkodó szervezet iskola nélkül is oktathasson tankötelezett tanulókat. Ha az ellenzék nem veszi észre a munkaügyi miniszter trükközését, a kormány úgy támogatja, a szocialista többség pedig úgy szavazza meg a törvényjavaslatot, hogy azt sem tudja, mi van benne. Megjegyzem, talán még most sem tudja.

A felsőoktatásra párhuzamosan több törvényjavaslatot nyújtottak be. Most akarják a felsőoktatással való egyeztetés nélkül, sőt tiltakozása dacára törvénybe iktatni mindazt, amit eddig nem mertek. A jogalkalmazási összevisszaság, hozzá nem értés, a heti-havi gyakorisággal történő változás teszi mind zűrzavarosabbá és betarthatatlanabbá a törvényeket.

Miniszter Úr! Hogyan lehetséges, hogy a kormány úgy tárgyal és bocsát a parlament elé törvényjavaslatot, hogy a jelek szerint maga sem tudja, mi van benne, vagy ha tudja, félrevezetni igyekszik a polgárok által választott parlamentet? Ön szerint ki a felelős ezért a káoszért? Alkalmas-e a feladatára ez a kormány, mely sorozatos rögtönzésekkel, bújtatott szándékokkal szétveri a törvényeket és végső soron a magyar oktatásügyet?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)