Felszólalás adatai

BAJNAI GORDON miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallgatva Navracsics frakcióvezető úr hozzászólását, megint nyilvánvalóvá vált, hogy meglehetősen cinikus az a kommunikációs stratégia, amit önök kitűztek mostanában a kormányzati tevékenységgel kapcsolatban. Azért cinikus, mert önök pontosan tudják, és amikor a szakértőik nem újsághirdetést tesznek közzé, nyilván elmondják önöknek, hogy Magyarország helyzete most lényegesen javul gazdasági szempontból, javul a megítélése, javulnak a gazdasági mutatói és javulnak a kilátásai. Önök ezt pontosan tudják.

De önök azt is tudják, hogy a javuló helyzet a lakosságot nyilván némi késedelemmel éri el, mint ahogy minden válság után a foglalkoztatás is késve kezd el javulni, de javulni fog. S mivel önök ezt tudják, most arra játszanak, azt próbálják elmondani az országnak, hogy most minden rossz, de - ahogy önök remélik - ha majd jövőre esetleg önök kerülnek kormányra, akkor majd learathatják annak a gyümölcsét, amit most megcsinálunk. (Moraj a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(13.50)

Ezt, aki foglalkozik közgazdaságtannal (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz padsoraiban.), pontosan tudja, aki nem, az pedig, azt gondolom, jó, ha most megtudja tőlünk.

De nézzük a tényeket! Ön elkezdett a foglalkoztatási adatokkal példálózni, és azt mondta, frakcióvezető úr, hogy Magyarországon a térségben a legmagasabb a munkanélküliségi adat. Nos, hadd mondjam, el, Magyarországon a legutolsó ismert adat 10,4 százalék; Szlovákiában, ami a térségbe tartozik, északi szomszédunk, 12,4 százalék a munkanélküliség (Dr. Navracsics Tibor: Milyen a foglalkozási ráta?), tehát magasabb nálunk, Spanyolországban pedig 19 százalék, de az egész Európai Unió átlagos munkanélkülisége is 10 százalék körül van. Ez tehát ott van, ahol Magyarország körülbelül. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)

Mondott ön más adatot is: hivatkozott az infláció magasságára, és a nyugdíjakat emlegette ennek kapcsán. Tudnia kell, hogy a nyugdíjkorrekciót mindig a nyugdíjasárindex alapján végezzük el, és nem az infláció alapján. Egyébként jövőre 3,9 százalék a várható inflációs előrejelzés - a Nemzeti Bank szerint -, ehhez képest a nyugdíjak emelése 4,1 százalék lesz a költségvetés alapján. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)

Persze azt is tudnia kell, hogy abban is egyetértés van a világ nagy elemzőházai között, hogy Magyarországon 2011-től kezdve a most meghozott intézkedések következtében 3 százalék fölötti növekedés van. Ön az OECD-t idézte 2010-re, de ugyanaz az OECD-tanulmány, amely csütörtökön jelent meg, azt mondja, hogy a mostani politika alapján Magyarországon 2011-ben szerintük 3,1, 2012-ben pedig 4,5 százalék lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy azon jogszabály alapján, amelyet a nyugdíjakról e kormány javaslatára elfogadtunk, amikor 3,5 százalékot meghaladja a növekedés, onnantól kezdve nyugdíjprémiumot lehet majd fizetni a nyugdíjasoknak. Ez is azt mutatja, hogy ez a költségvetés és az ehhez kapcsolódó kormányzati politika megalapozza azt, hogy a terheket igazságosan oszthassuk most szét, de a növekedésből is igazságosan lehessen majd részesedni.

Tisztelt Ház! A Magyarország adósságával kapcsolatos adatok - mert erre is hivatkozott, frakcióvezető úr - minden előrejelzés szerint azt mutatják, hogy Magyarország 80 százalék körüli adósságnál fordítja meg az eladósodás trendjét, a most elfogadott szigorú költségvetési politika következtében. Azon költségvetési politika következtében, amely költségvetésre önök csak elosztást bővítő javaslatokat terjesztettek be. Olyan javaslatuk nem volt, amely a megtakarítást vagy a takarékosságot segítette volna. De ha ön soknak találja Magyarország államadósságát, akkor hogyan érvelhetett olyan javaslatok mellett, amelyek további hiányt és további eladósodást keletkeztetnének ebben az országban? (Többen az MSZP padsoraiból: Így van. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)

Ha önöknek fontos az euró bevezetése, akkor bizonyára tudják - vagy a közgazdászok elmondják önöknek -, hogy 3 százalékos költségvetési hiányt kell majd minimum tartanunk ahhoz, hogy Magyarország az eurót bevezethesse. Önök folyamatosan amellett érvelnek, hogy hogyan lehetne ezt a költségvetési hiányt növelni, tehát távolodni az euró bevezetésétől. Ezért azt látom, jelentős ellentmondás van az önök állításai és szavai között, persze így, kampány elején ez elmegy - elmegy a lecsóba. (Közbeszólások, folyamatos zaj a Fidesz padsoraiban.)

Azt gondolom, hogy amikor önök olyanokat beszélnek, amelyek az ország iránti bizalmatlanságot erősítik, akkor valójában nem csak a politikai ellenfeleiket ütik. Mert az nem lenne baj, erről szól a demokrácia - persze demokrácia és demokrácia között is van különbség a stílusban -, de az a baj, hogy egyre többen kérdezik tőlünk azt, hogy ez a gazdaságpolitika rendben van, de mi lesz itt jövőre. Tartja-e magát a következő kormány a választásokat követően ahhoz a szigorúsághoz, ahhoz a takarékossághoz, amelyet most elkezdtünk? És ha azt látják, hogy nem - és önök erre sok okot adnak -, akkor azzal gyengítik a forintot, és elbizonytalanítanak 1 millió 700 ezer családot abban, hogy képes lesz-e a hitelét törleszteni. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Hargitai képviselő úr a növekedést kérte számon az általunk most csinált gazdaságpolitikán. Azt gondolom, ebben a gazdaságpolitikában a növekedés is benne van. Erről szól például az az OECD-előrejelzés, amire Navracsics képviselő úr is utalt, de erre utal az az adóátrendezés is, amiről ön is beszélt, ami alapján a munkát helyezzük a társadalmi megbecsülés középpontjába, aminek eredményeként jövőre több mint 3 millió embernek lesz alacsonyabb az adója, ezért több fizetés, több bér marad a borítékjában azoknak, akik legálisan dolgoznak Magyarországon. Jövőre a munkavállalók 91 százaléka az alsó 17 százalékos adókulcsban lesz, ezért megéri majd dolgozni, és többet dolgozni, többet keresni Magyarországon. Azt hiszem, abban egyetértünk, képviselő úr, hogy csak a munka lehet Magyarország növekedésének és felzárkózásának az alapja. Ezért van szükség arra az adóátrendezésre, amit ön is felemlített.

Azt hiszem, az sem jogos, hogyha a szolidaritást kéri számon ezen a kormányon. Egy kormány mindig az adott helyzetből indulhat ki, és a realitásokhoz képest alkothat politikát, de ez a kormány, és ez a válságkezelő program az, amely az "Út a munkához" program keretében mintegy 100 ezer embernek - olyanoknak, akik régóta nem voltak munkában - adott most munkalehetőséget és ezzel többletjövedelmet. Ez az a kormány, amely a krízisalap segítségével már eddig mintegy 60 ezer embernek tette lehetővé, hogy a válságban többletbevételhez jusson, hogy visszakapcsolják a villanyt vagy a gázt a lakásában. Ez az a kormány, amely elindította azt a leghátrányosabb helyzetű térségeknek készült programot, amelynek keretében több mint 100 milliárd forint jut azokba a térségekbe - például az Ormánságba vagy Északkelet-Magyarországra -, amiről ön is beszélt.

Így hát, képviselő úr, azt gondolom, hogy az a program, amelyet elindítottunk, egyszerre hozta biztonságosabb helyzetbe Magyarországot és a magyar családokat, teremtette meg a jövőbeni növekedés és munkahelyteremtés alapját, és kezdte el csökkenteni a legeslegszegényebb rétegek kiszolgáltatottságát. Ez a dolga a mindenkori kormánynak; remélem, hogy a jövőben is ezt a politikát fogják folytatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)