Felszólalás adatai

(2.30)

A 2004. évi LIII. törvény 2-6. §-ai tartalmazzák az egyeztetési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. Ez a törvény határozza meg az európai ügyek bizottságának munkáját, hiszen annak felhatalmazása alapján folynak le a bizottságunkban a kormánnyal az egyeztetési eljárások, az uniós intézmények napirendjén szereplő egyes jogszabálytervezetekről szóló eljárás.

A tisztelt Ház napirendjén lévő törvényjavaslat az alaptörvény és különösen annak 19. cikkének végrehajtása érdekében néhány technikai jellegű módosítást is előirányoz az egyeztetési eljárást szabályozó törvényben.

A javaslat előterjesztője az alaptörvény hatálybalépéséhez szükséges technikai módosításokon túl a lisszaboni szerződés bizonyos rendelkezéseit beilleszti az LIII. törvénybe. A lisszaboni szerződés számos egyéb rendelkezése mellett a nemzeti parlamentek számára is új lehetőségeket teremtett az európai uniós döntéshozatalban való közvetett részvételre. A szerződés mindenekelőtt elismeri, hogy a nemzeti parlamentek tevékenyen hozzájárulnak az Unió jó működéséhez, ennek keretében egyebek közt a nemzeti parlamentek - a vonatkozó jegyzőkönyvvel összhangban - az Unió intézményeitől tájékoztatást kapnak, és kézhez kapják az uniós jogalkotási aktusok tervezeteit. Ezenkívül a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvekben meghatározott eljárással összhangban figyelemmel kísérik a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. A parlamentek a szerződés rendelkezéseivel összhangban részt vesznek az Europol politikai ellenőrzésében, az Eurojust tevékenységének értékelésében, valamint részt vesznek a szerződések felülvizsgálati eljárásaiban. A tagállami törvényhozó testületek a szerződés 49. cikkével összhangban értesítést kapnak az Unióhoz való csatlakozási kérelmek benyújtásáról. Látható, hogy a lisszaboni szerződés hatálybalépésével jelentősen kibővültek a parlamentek jogosítványai az uniós ügyekben. E jogosítványok gyakorlati érvényesüléséhez néhány esetben a hatályos törvény módosítása szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat a 160., 162. §-ok vonatkozásában néhány helyen pontatlanul fogalmaz, ezért korrigálásra szorul, és ezért képviselői módosító indítványt fogunk benyújtani. A pontatlanságok az alábbiak. A 160. § (2) bekezdésében a 2004. évi LIII. törvényben rossz helyre kíván új rendelkezéseket beiktatni. A módosítás célja, hogy egy egyeztetési eljárástól mind célját, mind tárgyát tekintve különböző nemzeti parlamenti kifogás a törvényben új, önálló paragrafusban kerüljön szabályozásra.

A 160. § (4) bekezdése nem helyesen veszi át a második jegyzőkönyv terminológiáját, mert e jegyzőkönyv szerint az eljárás csak jogalkotásiaktus-tervezetekre alkalmazható. A módosítás célja, hogy a második jegyzőkönyv által használt terminológia kerüljön alkalmazásra a törvényben.

A 162. § egy már hatályon kívül helyezett rendelkezés hatályon kívül helyezését javasolja, ezért szükségtelen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném még egy dologra felhívni képviselőtársaim figyelmét. Az együttműködési törvény új rendelkezései is csak akkor lesznek alkalmazhatók, ha módosítjuk az Országgyűlés Házszabályát is. Miért van erre szükség? A 2004. évi LIII. törvény felhatalmazza az európai ügyek bizottságát, hogy a plenáris ülés helyett folytassa le az egyeztetési eljárásokat. Ennek részletszabályait a Házszabály európai uniós ügyekre vonatkozó 5. fejezete tartalmazza. Az együttműködési törvényt az Országgyűlés vonatkozásában a Házszabály teszi alkalmazhatóvá. A lisszaboni szerződésre tekintettel e törvényjavaslatban szabályozott új eljárásoknál is a Házszabályban szükséges rögzíteni, hogy melyik esetekben jár el plenáris ülés vagy illetékes állandó bizottság, ezzel biztosíthatjuk az alaptörvény és az együttműködési törvény maradéktalan végrehajtását.

Tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)