Felszólalás adatai

Egy új alaptörvény egyértelmű velejárója az, hogy a jogszabályi hierarchia alsóbb szintjein lévő jogszabályok módosítására sor kell hogy kerüljön.

A jogszabályok és az új alaptörvény közti összhang megteremtése érdekében a T/5001. számú törvényjavaslat három típusú változásnak tesz eleget. Az első az alaptörvény számos tartalmi újítása miatti átfogó törvénymódosítások. Ilyen módosítás például az, hogy az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény elfogadása óta eltelt időben az Európai Unió alapító szerződései módosultak, és a lisszaboni szerződés tovább erősítette a nemzeti parlamentek szerepét az EU-s döntéshozatalban.

A javaslat az alaptörvénnyel való összhang megteremtését célzó technikai módosítások mellett az Európai Unió alapszerződéseinek változásaira is reagál, és a nemzeti parlamenteket azok alapján megillető jogosultságok gyakorlásának az Országgyűlés és a kormány viszonyát érintő egyes vonatkozásaira is kiterjed.

A második típusú változás alapvetően technikai szempontú, jogrendszerszintű módosítások, így például az új megnevezésnek megfelelően valamennyi törvényben az alaptörvény kifejezés kerül az alkotmány fordulat helyébe. Hazánk új hivatalos megnevezésének megfelelően az alaptörvény A) cikke alapján a törvénytervezet valamennyi esetben lecseréli a Magyar Köztársaság kifejezést a Magyarország elnevezésre. Ugyanakkor a nemzetközi szerződések tartalmát csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha nemzetközi szerződésnek a nemzetközi jogi szempontból történő módosítására is sor kerül. Tehát ennek megfelelően fontos hangsúlyozni, hogy a tervezet nem módosítja a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvényeket.

A harmadik típusú módosítás pedig az, hogy az alaptörvénynek a kormányra vonatkozó cikkei, illetve az alkotmányosan kiemelten kezelt központi államigazgatási szervekre vonatkozó szabályai is számos szempontból átformálták a kormányzat közjogi kereteit és szabályrendszerét.

Összességében tehát megállapítható, hogy a benyújtott törvényjavaslat az új alaptörvény hatálybalépése miatt megfelelően módosítja az új alaptörvényre épülő jogszabályokat. Az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésekor ugyanis a magyar jogrendszernek összhangban kell állnia a jogrendszer alapkövének számító jogforrással.

Eddig az időpontig az Országgyűlésnek el kell fogadnia mindazon törvénymódosításokat, amelyek az új alkotmányos szabályoknak való megfelelést biztosítják. Ennek elmaradása esetén az alaptörvényben megnyilvánuló alkotmányozó hatalom akaratnyilvánításának az érvényesülése kerülne veszélybe, gyakorlati szempontból pedig az új alaptörvényi rendelkezésekkel ellentétes törvényi szabályok alkotmányellenességének a megállapítására kerülhetne sor.

Mindezeket szeretnénk megelőzni, ezért mindezek alapján a KDNP támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)