Készült: 2024.04.29.10:21:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2011.12.01.), 112. felszólalás
Felszólaló Dr. Apáti István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:35


Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Kétségtelen tény, hogy aki megfelelőképpen ismeri a XX. század történelmét, annak csak anatómiai értelemben lehet a szíve a bal oldalon, úgy hiszem, hogy ez egy percig sem lehet vitás azok számára, akikkel normálisan megtanították a magyar történelmet, illetve a XX. század történelmét. Ugyanakkor rá kell hogy világítsak itt a kockázatokra és mellékhatásokra, illetőleg arra a részre, amit a legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy azért a formát, a kereteket illő lenne tartalommal is kitölteni.

Valóban tűrhetetlen az, hogy az elmúlt évtizedekben csak arról hallottunk, hogy csak egyfajta bűn létezik, mindig mi vagyunk a bűnös nemzet, nekünk kell vezekelni olyan bűnökért, amelyeket nem is mi követtünk el, vagy legalábbis nem úgy követtek el évtizedekkel ezelőtt, mint ahogy azt megpróbálták az emberek fejébe beleverni. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy embereket közel a századik életévükhöz is elő lehet rángatni, és büntetőeljárás alá lehet vonni valós, de leginkább csak valósnak vélt, valójában koholt vádak alapján. Ugyanakkor, amikor a baloldalnak, a szélsőbaloldalnak, a szélsőliberális oldalnak vagy éppen a nemzetközi cionizmus nevében vagy érdekében elkövetett bűntettekre kerül a sor, akkor gyakorlatilag el kell hallgatni, el kell tűrni az egészet, nem lehet róla beszélni sem, aki pedig nem így cselekszik, az szélsőjobboldali, fasiszta, náci, rasszista, nyilas és Isten tudja, még milyen bélyegeket kap.

Éppen ezért tehát kifejezetten hiánypótló jellegű ez a javaslat, nagyon régen vártunk már erre, sokkal korábban is be lehetett volna terjeszteni. Éppen ezért ebben a részében, ezekből az okokból kifolyólag a Jobbik-frakció nyilván ezt üdvözli. Ugyanakkor látunk a pályán, illetőleg átlátunk a szitán, és nyilvánvaló, hogy nem lehet véletlen az időzítése. Tehát van azért ennek a javaslatnak egy figyelemelterelő jellege is az egyre súlyosabb gazdasági, politikai, társadalmi és szociális problémákról, azzal együtt természetesen helye van és meg kell tárgyalni. Tehát még ez sem ok arra, hogy ezt elnapoljuk vagy arrébb tegyük, de ugyanakkor igen érdekesen kártyázik itt a Fidesz, és majd ki fogok térni egy olyan részre, amit eddig még nem érintettünk, vagy legalábbis én nem hallottam, hogy bármelyik felszólalásban szerepelt volna, az extraadó vagy különadó kivetésének a lehetősége, amelyet szintén ebbe a törvényjavaslatba szuszakoltak bele, amely semmiképpen nem segíti elő a kompromisszumot, és az oly kívánatos négyötödös vagy még nagyobb többség megtartását és életre hívását.

De mielőtt erre rátérnék, elmondom azt, hogy mire gondolok itt a tartalommal feltöltéssel kapcsolatosan.

Ehhez azonban, ha nem is a XX. század, hanem legalább az elmúlt húsz év történelmére kellene visszatekintenünk. A jobboldal, vagy legalábbis a magát jobboldalnak nevező politikai erők az elmúlt húsz évben folyamatosan futni hagyták a kommunistákat, folyamatosan futni hagyták a szélsőbaloldali és szélsőliberális pártokat. Ez nagy igazság, nagyon el kellett szenvednie az egész országnak azt az alapvető futball alaptételt, hogy mindegyik csapat annyira tud játszani, amennyire a másik hagyja neki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon nagy mértékben hagyták a kommunistáknak meg a szélsőbaloldalnak, hogy játsszanak és bejátsszák az egész játékteret, és ennek "köszönhető" az, hogy háromszor is kormányt tudtak alakítani, méghozzá egy pufajkás Horn Gyula segítségével, egy D-209-es titkosügynök, volt SZT-tiszt vezetésével. Meg kell azt figyelni, hogy micsoda evolúciós folyamatokon képes átmenni a baloldal, és hogy megint a futballból merítsek egy hasonlatot, milyen zseniális érzékkel tudnak a kispadról csapatkapitányokat meg irányító középpályásokat behívni. Emlékezzünk arra, hogy Horn Gyulát milyen sikeresen leváltották, aztán jött Medgyessy, Medgyessyt követte Gyurcsány, Gyurcsányt követte Bajnai, mindig képesek voltak megújulni, és amikor már azt hihette volna a nemzeti oldal, hogy leszámoltunk a vörös sárkánnyal, hogy levágtuk a vörös sárkány fejét, akkor mindig főnixmadárként poraikból is feltámadtak. Leginkább azért, mert a nemzeti oldal elbizakodott volt, sokszor pökhendi, nagyképű, lekezelő, a surranópályán megúsztak, és bizony-bizony, egyszer célfotóval, egyszer pedig még nagyobb fölénnyel képesek voltak megnyerni a választásokat. Itt a 2002-es és a 2006-os választási végeredményekre kívánok utalni.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ez az a hiba, amit még egyszer nem szabad elkövetni. Ez az a hiba, amelyet el kell kerülni, és ezek azok a hibák, a múlt hibái, amelyekből tanulni kellene.

Éppen ezért ez így ebben a formában semmiképpen nem nevezhető kielégítőnek. Az egész törvényjavaslat, bármennyire is jó szándékú és jó irányba mutat, engem arra a vízilabdázóra emlékeztet, aki mindig lóbál, lóbál, de végül soha nem meri ellőni a labdát, holott úgy be kellene vágni már ezt a labdát a kapuba, hogy szétszakítsa a hálót, csak és kizárólag így lehetünk eredményesek, így tudunk eredményesen küzdeni a hazánkban lassan száz éve terjengő vörös mocsok ellen.

Mit kellene tennünk? Először is a Gárda és különböző polgárőrszervezetek vegzálása helyett el kellene indítani a Magyar Szocialista Párt feloszlatása iránti pert. (Taps a Jobbik soraiban.) Úgy gondolom, hogy normálisan gondolkodva, pártállástól függetlenül ennek már rég itt lett volna az ideje.

Aztán, ha már a helyi és megyei önkormányzatok vagyonának államosításánál nem volt túlságosan mértéktartó a kormánytöbbség, és igazából nem is gondolkodott ezen túl sokat, akkor fontolóra lehetne venni a hihetetlen értékű pártingatlan- és ingó vagyontárgyak államosítását vagy valamilyen módon a szocialisták, a baloldal, a szélsőbaloldal kezéből való kiszervezését.

Aztán itt van a lusztrációs javaslat, amely sajnos több fideszes képviselőben is egy furcsa frusztrációt idéz elő. Nem tudom, hogy ennek mi az oka, legfeljebb csak józan paraszti ésszel gyanítani tudom, hogy azért nem merik ezt megszavazni, azért nem merik még a tárgysorozatba-vételét sem támogatni az alkotmányügyi bizottságban, mert önök között is lehetnek olyanok - akinek nem inge, nem veszi magára, megint előrebocsátom -, akik ebben érintettek, és ha a Jobbik javaslata szerint a volt kommunista vezető funkcionáriusokat kizárnánk a közéletből, akkor lehet, hogy éppen a feles többségük még megmaradna, de a kétharmados többségük biztosan ugrana, és menne a levesbe. Ha nem így lenne, akkor biztos vagyok benne, hogy támogatnák ezt a javaslatot. Ha nem így van, akkor választ kérnék arra önöktől, hogy mi az oka annak, hogy ezt a lusztrációs javaslatunkat elutasították már az alaptörvény megalkotásánál, már ott elfektették, és azóta is megakadályozzák minden eszközzel a tárgysorozatba-vételét.

Aztán itt van még a kommunista luxusnyugdíjak csökkentése és megvonása. Ezekről is illő lenne már külön törvényt alkotni, mert így akkor nem fordulhatna elő, hogy a Gyűrűk ura trilógiából vett példát vegyek, hogy a Smeagol-kinézetű Biszku Béla még mindig 600 ezer forintos nyugdíjat élvezzen, tanulja meg ő is, hogy milyen 28 500 forinton tengődni, tanulja meg, hogy milyen érzés olyan reménytelen helyzetbe kerülni, mint amilyen reménytelen helyzetbe ő juttatott magyar embereket, meg magyar családok tízezreit.

Végül, de nem utolsósorban itt van egy nagyon régóta megoldatlan probléma, ez pedig az ügynöklisták teljes körű, feltétel nélküli és azonnali nyilvánosságra hozatala. Ez ellen is tűzzel-vassal tiltakoznak, ezt is elfektették az alaptörvény megalkotásánál. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ott is indítványt nyújtott már be, hogy ezeket a listákat teljeskörűen hozzuk nyilvánosságra, azonban mindenféle indoklás nélkül, külön indokok nélkül ezt egész egyszerűen elutasították.

Itt sem tudunk mást feltételezni, mint hogy kemény érintettségek vannak, és ha kiborulna egyszer a bili, akkor akár az elmúlt húsz év politikai elitjének egy jelentős része ebbe belebukna. Elképzelhető, hogy a jelenlegi kormányban is ülnek olyanok, akár a legmagasabb szinteken, a legmagasabb polcokon, hogy ha ez kiderülne, bizony, egy életre elvágná a karrierjüket, és valami elképesztő lavinát indítana el, földcsuszamlásszerű politikai, belpolitikai változásokat indítana el Magyarországon, ugyanis akinek nincs takargatnivalója, az nyugodtan meg meri mutatni a múltját. Itt sem kérünk semmi mást, csak hogy le tudjuk zárni végre ezt a valóban temetetlen múltat.

De amíg ezeket nem vezetjük végig, amíg nem indul el az MSZP felosztása, vagy nemhogy elindul, nem történik meg az MSZP feloszlatása, nem rendezzük a pártvagyon államosítását, nem rögzítjük törvényben a volt kommunisták közéletből való végleges kizárását, nem faragjuk meg vagy vonjuk meg a kommunista luxusnyugdíjakat, és végül, de nem utolsósorban nem tárjuk fel az ügynöklistákat, addig itt nem lesz igazság. Ráadásul szeretnék rámutatni a törvényjavaslatnak arra az igen farizeus jellegére, hogy semmifajta bosszúálló jellegű megtorlást nem tart elfogadhatónak.

Ha nem is bosszúálló jellegű megtorlásról, de egy kemény, szigorú felelősségre vonásról ideje lenne beszélni a sortüzek levezénylőivel kapcsolatban. Nagyon érdekesnek tartom, hogy a korábbi köztársasági elnök úr, Sólyom László ex köztársasági elnök úr, ha jól emlékszem, az Alkotmánybíróság tagja, vagy talán az Alkotmánybíróság elnöke volt abban az időszakban, amikor a halálbüntetést hatályon kívül helyezték, mindenfajta európai normákra és nemzetközi szerződésekre való hivatkozással az 1990-es évek elején. Szerény véleményem szerint ez összefüggésben állhat akár azzal is, hogy a rendszerváltás körüli zűrzavaros időszakban több volt kommunista, több volt bolsevik vezér alaposan tarthatott vagy félhetett attól, hogy a felelősségre vonásnak esetleg halálbüntetés kiszabása lehet a vége, és úgy gondolták, úgy gondolhatták akkor, hogy legalább ezt a lehetőséget el kell vetni, ezt a veszélyt el kell kerülni. Még mindig könnyebb vállalni - amit sajnos szintén nem kellett vállalniuk - a börtönben vagy a fegyházban letöltött hosszú éveket, nagyon sajnáljuk, hogy ez elmaradt egyébként, mint a kötélre kerülni, mert a fegyházból még van kimenő, a temetőből már sokkal ritkábban.

Éppen ezért hihetetlen zsenialitással és furcsa időzítéssel a halálbüntetést is hatályon kívül helyezték, holott azok, akik a tömegbe lövettek, meg akik 18 éves fiatalembereknek kötelet adtak születésnapi ajándékként, igen-igencsak megérdemelték volna, hogy a hóhért akasztják tipikus esete is bekövetkezzen, de a kisiklatott rendszerváltásnak szerves részét képezte, hogy ezt sem lehetett megejteni.

(1.00)

És hogy kicsit ettől a tárgytól eltérjek, de szintén a törvényjavaslatnál maradjak: nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy milyen érdekes gyalogsági aknát helyeztek itt el. Itt arra gondolok, ha az Európai Bizottság vagy az Alkotmánybíróság - most próbálom egyszerű konyhanyelvre, az átlagember számára is érthetően megfogalmazni - olyan döntést hoz, amely pluszkiadásokat okoz az adott évi költségvetésnek, akkor ezek mértékéig, ezek terjedelméig, ennek megfelelően lehet majd külön adókat kivetni. Gyanús nekem, hogy ezt azért tették bele, ha esetleg a Jobbik Magyarországért Mozgalom emiatt mégsem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, akkor nagyszerűen egybe lehet majd minket mosni azokkal, akikhez pedig semmi közünk nincsen, nevezetesen a szocialistákkal meg az LMP-vel, hogy no lám, kedves jobbikosok, ti sem támogattátok ezt a nagyon fontos javaslatot, miről beszéltek ti, milyen elszámoltatásról, amikor ilyen alapvető javaslatokat sem fogadtok el. Ez egy végtelenül alantas és aljas játék, hihetetlen tisztességtelen eszköz, úgyhogy azt javaslom önöknek, hogy ezeket a passzusokat vegyék ki a törvényjavaslatból, ezt a passzust helyezzük hatályon kívül, ezt rendezzék majd külön törvényben, mert nyilván mi ilyen extraadókat vagy különadókat, amelyek több száz milliárd vagy több ezer milliárd forint erejéig a magyar lakosságot teljesen igazságtalanul aránytalanul sújtják, olyan terhek megfizetésére kötelezik, amelyek az elmúlt nyolc év, az elmúlt húsz év hibáiból fakadnak, vagy ennek az elmúlt másfél év abszolút elhibázott gazdaságpolitikájának az eredményei, ne várják azt tőlünk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy mi ezt jobbikosként jó lelkiismerettel meg tudjuk szavazni. Tehát ennek a kivételét kérjük, és ezt tereljük egy külön törvényjavaslatra, annak érdekében, hogy elháruljon az a veszély, amit sokszor Kontrát Károly államtitkár teljesen alaptalanul a szemünkre vet. Ugyanannak az analógiájára játszanak önök, mint amikor a közbiztonságot érintő javaslatokat több esetben csak azért nem tudtuk elfogadni, mert éppen a Magyar Gárdát meg egyébként társadalmilag meg nemzeti szempontból hasznos és értékes szervezeteket érintett hátrányosan, holott a javaslat 98 százalékával, a büntetőjog szigorításával teljesen egyet tudtunk volna érteni, csak azt az 1-2 százaléknyi, Gárdát sújtó javaslattömeg is belekerült, ami gyakorlatilag kinullázta és lehetetlenné tette, hogy mi ehhez támogató szavazatainkat tudjuk adni.

Tehát az extraadók, különadók kérdését legyenek szívesek végiggondolni, és arra kérnék válaszokat, akár államtitkár úrtól, akár a fideszes képviselőktől, előterjesztőktől, hogy mikor akarják ezt az öt, előbb felsorolt nagyon fontos tartalmi elemet beépíteni, vagy mikor látunk erről külön-külön benyújtott törvényjavaslatokat, különben az aggályaink egyre erősödnek, és addig nem tudunk önöknek teljes mértékben hinni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai