Felszólalás adatai

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Úgy mondom el, mintha a miniszterelnök urat interpellálnám.

D-209-es Miniszterelnök Úr! (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Az előző alkalommal, amikor ezt a kérdést feltettem, ön sietve elhagyta az üléstermet. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Egy perccel ezelőtt, miniszterelnök úr, szintén sietve elmenekült az ülésteremből. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ön helyett akkoriban László Csabának kellett volna válaszolnia, de ő mindössze annyit közölt, hogy ezek régi események, és a történészek feladata ezeket elemezni.

Mint köztudott, a politikai élet vezetői a rendszerváltozás előtt az IMF-et hamis adatokkal vezették félre, és az akkor felhalmozott óriási adósság terheit a mai napig nyögjük. Önnek mint felelős beosztású vezetőnek, jelentős ebben a felelőssége. Mivel ön még nem mondott le, már ezért sem csupán a történészek feladata ezeket a kérdéseket vizsgálni. Ráadásul még arra is hivatkozott, hogy az IMF-kapcsolat érdekében mint titkosszolgálati tiszt oroszlánként harcolt a KGB ellen. Ezért kell tisztázni a nyilvánosság előtt, hogy önök akkoriban miért vezették éveken keresztül félre az IMF-et, miért hazudtak folyamatosan a magyar pénzügyi és gazdasági helyzetről nekik majd' egy évtizedig.

Miniszterelnök Úr! Bizonyára emlékszik 1989. november 21-ére, hiszen ekkor miniszterelnök-helyettes volt; Németh Miklós ekkor szót kért a parlamentben, és a következőt mondta: Tájékoztatni szeretném önöket és a közvéleményt az ország valós adóssághelyzetéről. A teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén meghaladja a 14 milliárd dollárt. Az államháztartás összes adóssága ez év végére 1100 milliárd forint. A mi pénzügyi helyzetünk lényegesen rosszabb volt annál, mint amit éveken keresztül a nyilvánosság elé tártak.

Az IMF, hölgyeim és uraim, a bejelentés után azonnal felmondta az érvényben levő hitelszerződést, amit később az Antall-kormány sokkal rosszabb körülmények között tudott újra megkötni.

Miniszterelnök Úr! Önnek pontosan tudnia kellett az egész folyamatról, hiszen '78 és '82 között a Pénzügyminisztériumban titkosszolgálati tiszt, '82-től pénzügyminiszter-helyettes, '86-87-ben pénzügyminiszter, majd '97-től '90-ig miniszterelnök-helyettes volt. Németh Miklós miniszterelnök szavaiból kitűnik, hogy a magyar pénzügyi vezetők és a titkosszolgálatok az IMF-et és nem a KGB-t vezették félre. Vagy talán azért hazudtak az IMF-nek, hogy a KGB-t megtévesszék?

Miniszterelnök Úr! Ön rendszeresen azt állítja magáról, hogy őszinte ember. Egy ilyen őszinte embernek, mint ön, nem jelentett-e súlyos lelkiismereti konfliktust, hogy éveken keresztül hamis adatokkal tévesztették meg a hazai és a nemzetközi közvéleményt?

Miniszterelnök Úr! Nem gondolja, hogy abba kellene már hagyni ezt a KGB-s dajkamesét? (Taps az ellenzéki padsorokban.)