Felszólalás adatai

TÓTH ANDRÁS (MSZP - országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Ebben a vitaszakaszban, a második vitaszakaszban a 29. ponton jelölt, Veres János, Göndör István és Keller László képviselők módosító indítványával kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni, ugyanis ehhez benyújtottam egy kapcsolódó módosító indítványt - a későbbiekben kifejtem, hogy milyen szándékkal.

Elöljáróban azt mondanám el, hogy én nem utasítom el eleve azt a gondolkodást, azt a lehetőséget, hogy valaki fölvesse, hogy az egyéves költségvetési tervezés és a költségvetés készítésének az a módja, amelyet a Magyar Köztársaságban folytatunk, az jó-e, vagy ahhoz képest lehet-e esetleg másként gondolkodni. Én ezt nem zárom ki, mert lehet, hogy egy ilyen gondolkodásnak olyan eredménye lenne, amely előreviszi az eddigi gyakorlatunkat. Ugyanakkor szeretném egyértelműen leszögezni: azt, hogy a most tárgyalt zárszámadási törvényben kívánjuk megalapozni a következő két év törvényhozásának egész technológiáját, metódusát, eleve elutasítom.

Annyiban csatlakozom tehát a korábbi hozzászólókhoz, hogy ha ilyen lett volna a kormány szándéka, tetszettek volna ezt megcsinálni 2000 februárjában, úgy, hogy amikor az első jogszabályi időpont, határidő, feladat megjelenik a kormány előtt, akkor már az államháztartási törvény adott, hatályos passzusai alapján lehessen a dolgot elvégezni.

Önök most azt csinálják - és ezt Bauer Tamás képviselőtársam idézte -, hogy beillesztenek egy 53/A. §-t, amely paragrafus egyébként érdekes módon nem azt mondja ki, hogy a jövőben többéves költségvetés van, hanem ennél, ha úgy tetszik, még rafináltabb, mert azt mondja ki, hogy ahol a jogszabály éves költségvetési törvényről, illetve éves költségvetési törvényjavaslatról rendelkezik, az alatt több évre vonatkozó költségvetési törvényt, illetve költségvetési törvényjavaslatot is érteni kell.

Ez tehát azt jelenti, hogy önök teljes egészében ki kívánják nyitni a szabályozásnak ezt a rendjét. Ez tehát azt jelenti, hogy lehet egyéves költségvetés, két-három- és a jó ég tudja, hogy még hány éves költségvetés. Gyakorlatilag tehát nem szabályoznak, hanem a szabályozás helyett egy parttalan állapotot kívánnak jogszabályi formába önteni.

Nos, azt gondolom, hogy még ha így is gondolják, hogy ez lenne a helyes, akkor is van egy bibi, és erre az egy bibire szeretném felhívni tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét. Legalább két olyan törvény van, amely hatályos, és amely kétharmados törvényként rögzíti az önök által elvetni kívánt éves költségvetésre épülő gyakorlatot. Na már most szeretném felhívni a figyelmet, hogy még ha a legnagyobb toleranciával közelítünk is az önök gondolkodása iránt, akkor is az 53/A. §-ban leírt metódus kétharmados törvényekre nem vonatkozhat. Nem vonatkozhat, hiszen több alkotmánybírósági döntés kimondta ebben a tárgykörben, hogy kétharmados törvényt feles döntéssel nem lehet módosítani. Azt meg nem feltételezem önökről, hogy az 53/A. §-ban lévő gumijogszabályt kétharmaddal kívánnák a parlamenttel elfogadtatni. Én azt hiszem, hogy ilyen szándékuk nincs, de ha van, nyugtassanak meg, és akkor természetesen elállok a csatlakozó módosító indítványomtól.

Mi ez a két törvény? Az egyik törvény, kérem szépen, az 1997. évi LXVII. törvény, amely a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szól. E törvény 103. §-ának (2) bekezdése tételesen kimondja, hogy a legalacsonyabb bírói alapilletményt évenként az állami költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg. Három eleme van tehát ennek a kétharmados törvénynek: évenként kell megállapítani - nem éves költségvetésben, évenként kell megállapítani. Sajnos valami miatt a jogszabályalkotó itt résen volt. Nem tudta még az önök szándékát, de tény az, hogy kiírta, hogy évenként kell megállapítani. (Varga Mihály: Jogi csűrés-csavarás!) Az állami költségvetési törvényben kell, tehát nyilván a forrásoldalt is biztosítani kell - ez volt a másik jogalkotói szándék. A harmadik pedig, hogy az Országgyűlésnek kell megállapítania.

Azt gondolom, hogy ha az önök gondolkodását átveszem, akkor ezt is módosítani kell. Végül is az én csatlakozó módosító indítványom nem szolgál mást, mint azt, hogy felhívjuk az önök figyelmét arra, hogy ezt is el kell végezni, hiszen ezt a kétharmados törvényt az említett módon nem lehet módosítani, tehát tekintsük az én módosító indítványomat egyfajta jószolgálati tevékenységnek. Mindössze erről van szó.

De hogy ne azt mondják, hogy egy pontot találtam, hadd idézzem az 1993. évi CX. törvényt, amely közismerten a honvédelemről szól. A honvédelemről szóló törvény 5. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki: "Az Országgyűlés állapítja meg a fegyveres erők részletes bontású létszámát, fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit, és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat."

Sajnos, képviselőtársaim, itt megint egy olyan korlát van, amely korlát kétharmados törvény formájában jelenik meg, és bizony ebben az esetben is szükségeltetik a mi jogfelfogásunk szerint ezt a kétharmados törvényt legalább ezen az egy ponton módosítani. Abban a csatlakozó módosító indítványban, amit benyújtottam, szintén ezt próbáljuk rendezni és erre próbálunk javaslatot tenni.

Szeretném azért felhívni a figyelmet arra, hogy tételesen két alkotmánybírósági döntés van, amely két alkotmánybírósági döntés kifejezetten tiltja azt, hogy kétharmados törvényt feles törvénnyel módosítsanak. Az egyik a 4/1993. évi II. hó 12-ei alkotmánybírósági határozat, amely a következőképpen fogalmaz: "Minősített többséggel megalkotott törvényt egyszerű többséggel hozott törvénnyel módosítani nem lehet."

Ha ez egyébként nem lenne elég alapos és pontos megfogalmazás, akkor rendelkezésre tudom bocsátani a kormányzati oldalnak az 1/1999. évi február 24-ei számozású alkotmánybírósági határozatot, amely szintén azt mondja ki: "Minősített többséggel elfogadott törvényt egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel nem lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni." Az Alkotmánybíróság itt tehát még arra az esetre is gondol, ha önök azt mondják, hogy ez nem módosítás, hanem hatályon kívül helyezés.

(20.00)

Sem ezt, sem azt nem lehet megtenni.

Tehát összességében a kapcsolódó módosító indítványomban azt vetem fel - feltételezve, hogy önök ezt a gumijogszabályt, mármint az 53/A. §-ban jelzettet meg fogják alkotni -, hogy akkor legalább tegyenek hozzá két bekezdést, amely két bekezdés az említett 1997. évi LXVII. törvényt, a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szólót, valamint az 1993. évi CX. törvény idézett paragrafusát módosítják. Enélkül ugyanis attól tartok, hogy az a kísérlet, amelyet most a kétéves vagy kétszer egyéves költségvetési tervezési metódus kialakítására elképzeltek, nem fog megvalósulni, hiszen ebben az esetben ezt csak alkotmánysértő módon lehet keresztülvinni. Ettől pedig óvnám önöket, nem feltételezem, hogy önöknek ilyen szándékuk van.

Kérem, ennek jegyében fogadják el a módosító indítványomat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)