Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Áfatémában szeretnék reagálni. Eddig két bírálat hangzott el az áfatörvény változásával kapcsolatosan. Egy-egy elemét emelik ki természetesen az ellenzéki képviselők, és nem rendszerben tekintik az áfatörvény változásait, illetve magának az áfatörvénynek a lényegét.

Úgy gondolom, ha sokat fogom hallgatni ellenzéki képviselőtársaimat, akkor arra fogok gondolni, hogy a magyar vállalkozások finanszírozását egyetlenegy kérdés oldja meg, az pedig az áfa-visszaigénylés, az áfa-visszautalás kérdése. A figyelmet teljesen ebbe az irányba terelik, sugallva azt az érzést, ami néhány vállalkozóban megvan, hogy ha ő áfát fizet, akkor az azt jelenti, hogy neki visszajár. Önök teljesen ebben a szellemben közelítik meg ezt a törvényi módosítást.

De szeretném felhívni a figyelmüket, hogy rosszul emlékeznek, és elfelejtenek dolgokat. Elfelejtették többek között azt a törvényi változást, amit 1994-ben 1995. január 1-jétől önök fogadtak el, önök szavaztak meg, önök találtak ki. Az pedig arról szól, hogy áfát nem lehet visszaigényelni csak annak a vállalkozónak, akinek az árbevétele eléri a 2 millió forintot; azon túl nem lehet visszaigényelni csak annak a tárgyieszköz-beszerzőnek, akinek a tárgyieszköz-beszerzésén lévő áfa a 100 ezer forintot elérte. Tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, ezt önök szavazták meg 1995. január 1-jétől. Tehát akkor a szigorítással, korlátozással egyetértettek, természetesen most nem értenek vele egyet.

Francz képviselő úr, azt hiszem, félreérti a változás lényegét, amely azt sugallja, hogy csak azt az áfát lehet kiutalni, amelyet pénzügyileg teljesítenek. Ezek szerint ön egyetért azzal, hogy azok a multinacionális cégek, amelyek nem fizetik meg a kis- és középvállalkozónak majd csak öt vagy hat hónap múlva a beszállítói számláját, azt az áfát visszaigényeljék. Úgy gondolom, egyet kell értsünk, hogy ez a mechanizmus így nem helyes.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)