Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak jogalkalmazói visszajelzései, a mindenki által tapasztalható jelenségek, kéretlen, megtévesztő üzenetek, informatikai visszaélések alapján megállapítható, hogy az utóbbi időszakban jelentős mértékben megnövekedett az online csalások volumene. Mind az ilyen módon megvalósult bűncselekmények elkövetési értéke, mind azok elszaporodottsága, illetve az érintett sértettek száma olyan emelkedést mutat, amely felelős kormányzati fellépést, a jelenséggel szembeni eredményes küzdelmet támogató újabb és újabb eszközök bevezetését igényli.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ennek keretében az érintett szervezetek működésének hatékonyabbá tétele, a közöttük szükséges koordináció támogatása mellett jogalkotási feladatok elvégzése is szükségessé vált. A probléma megfékezése érdekében széles körű és többszintű együttműködési mechanizmusok működnek.

(Z. Kárpát Dánielt a jegyzői székben Bakos Bernadett váltja fel.)

A Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség által koordinált számos jogalkalmazó szerv és kormányzati résztvevő közreműködésével működő KiberPajzs munkacsoport elsősorban a gyakorlati, jogalkalmazói problémák azonosításában és a megoldás keresésében jár élen.

(13.00)

Emellett az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére, a Nemzetgazdasági Minisztériummal történő szoros szakmai együttműködésben a tavalyi év végén egy olyan kormányzati kezdeményezés indult, amely a szakmai szervezetek széles körű bevonásával, egyben a KiberPajzs munkacsoporttal is együttműködve célozza a tárgykör és a szabályozás átfogó, több jogágat is érintő felülvizsgálatát és a szükséges jogalkotási megoldások kidolgozását. Ennek keretében került sor a soron kívül megtehető kormányzati lépések azonosítására, a rövid távon orvosolható jelenségek kezelésére az alkalmazható jogintézmények bevezetése érdekében.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődleges célja tehát az online csalások elleni hatékony fellépés érdekében azon jogszabályok módosítása, amelyek már rövid távon, a jelenlegi szabályozási keretrendszerben is képesek megoldást nyújtani. A kormányzati feladat végrehajtása ugyanakkor ezzel természetesen nem fejeződik be, az az érintett kormányzati és nem kormányzati szervekkel történő szoros együttműködésben folytatódik. Emellett az új, a büntetés végrehajtása során alkalmazni kívánt hatékony műszaki megoldások bevezetése okán szükséges egyes büntetés-végrehajtási tárgyú törvények módosítása. Végül egyes uniós kötelezettségek és a jogalkalmazó szervek visszajelzései időről időre szükségessé teszik, hogy a büntetőjogi tárgyú és egyes, ezekhez kapcsolódó törvényeket a jogalkotó felülvizsgálja, pontosítsa.

Tisztelt Ház! A következőkben a javaslat legfontosabb elemeit mutatnám be egy kissé részletesebben.

Az online csalások elleni fellépés erősítése terén a büntetőeljáráson belüli hatékonyabb humánerőforrás-felhasználás érdekében a javaslat megszünteti az elsőfokú bíróságokra vonatkozó kizárólagos illetékességi szabályokat az online csalások kriminológiai jelenségébe sorolható bűncselekmények tekintetében. Az informatika fejlődésével a jelenséghez társuló korábbi különleges szaktudás, szakértelem lényegében a mindennapi életünk részévé vált, így annak külön kezelése szükségtelen, ami egyúttal lehetővé teszi a felesleges hatásköri és illetékességi viták elkerülését, valamint a jelenség elszaporodottságából fakadó ügyteher egyenletesebb elosztását az igazságszolgáltatás rendszerén belül.

A módosítás emellett a büntetőeljárási vagyonvisszaszerzési tevékenység gyorsítása érdekében  szem előtt tartva ugyanakkor a garanciális követelményeket  szűkíti az ügyészségi engedélyhez kötött adatszolgáltatás-kérések esetkörét. Ezzel a módosítást követően a nyomozó hatóság önállóan is elvégezheti a bűncselekmény útján szerzett vagyont érintő pénzügyi tranzakciókban részes személyek azonosításához szükséges cselekményeket. A tárgykört érintő uniós és nemzetközi szabályozási trendeknek megfelelően megmarad a fokozott garanciális követelményrendszer a tartalmi kérdéskörökben, amelyek az érintett személy magánszféráját közvetlenül is érinthetik. Ezzel szemben a csupán azonosítást biztosító felhasználói adatok tekintetében lehetőség van a mindennapi működést elnehezítő adminisztratív terhek csökkentésére.

A módosítás jogalapot teremt arra is, hogy a büntetőeljárásban adatszolgáltatás érdekében megkeressenek és önkéntes adatszolgáltatásra hívjanak fel például egy közösségi médiaszolgáltatót, ennek pedig nem feltétele, hogy a szolgáltató hazai honosságú legyen. A módosítás nem kizárja a jelenlegi eszközök használatának lehetőségét, hanem azok alternatíváját teremti meg. Az informatikai térben működő szolgáltatók többsége széles körben vállalja a hatóságokkal történő önkéntes közreműködést, amely elsősorban a nemzetközi bűnügyi együttműködés eszközrendszerének lehet hatékony alternatívája. Természetesen továbbra sem lesz kizárt az együtt nem működő szolgáltatókkal szembeni hatósági fellépés lehetősége, kikényszeríthetősége.

Szintén a módosítás által nevesített új alternatív lehetőség, hogy különféle jogalanyok felé a  nem feltétlenül  büntetőjogi jogsértés megszüntetése érdekében szükséges bejelentéseket a hatóságok megtegyék. Ennek jogi lehetősége az úgynevezett szignalizáció, egy ma is létező jogintézmény, ugyanakkor annak kiterjesztése még hatékonyabb és gyorsabb fellépést tesz lehetővé az informatikai térben, különösen pedig a külföldön működő szolgáltatók elérése érdekében, hogy például egy csalásra felhasznált közösségi médiaprofil tiltása megtörténhessen.

Emellett elengedhetetlen és a törvényjavaslat központi eleme a bűncselekménnyel megszerzett vagyoni előny azonnali azonosítását, biztosítását és a sértettekhez történő mielőbbi visszajuttatását lehetővé tevő új intézményrendszer. Az új jogintézmény organikusan illeszkedik a jogrendszerbe, és kifejezett célja, hogy ne egy új, eltérő eljárásrend alkalmazását írja elő a jogalkalmazó szervek, elsősorban a pénzügyi szektor számára. Ennek megfelelően a módosítás a pénzmosás elleni fellépést biztosító hatékony intézményrendszer alkalmazhatóságát terjeszti ki az online csalások területére is. A jogintézmény kiterjesztő alkalmazását a kezelni kívánt jelenségek közötti nyilvánvaló átfedés teszi lehetővé.

A módosítás eredményeképpen a pénzügyi szolgáltatók számára a továbbiakban lehetőség nyílik arra, hogy az online csalással megvalósult pénzügyi tranzakciót követően a pénzügyi szektoron belüli hatékony informatikai együttműködéssel még a pénzügyi szektoron belül azonosítsák és blokkolják az elvont bankszámlapénzt, azt megelőzően, hogy az elkövetők azt a pénzügyi szektoron kívülre juttathatnák. Ismét ki kell hangsúlyozni, hogy a szabályozás és a működőképesség az érintett szakterületek, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Bankszövetség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nyomozó hatóságok és az Igazságügyi Minisztérium szoros együttműködésének eredményeképpen jött létre, ahogy ugyanilyen további szoros együttműködésre lesz szükség az új intézményrendszer hatékony gyakorlati működésének biztosításához is, amelyben a kormányzat felelős szerepet kíván vállalni.

A javaslat másik fontos, a terjedelem szempontjából is meghatározó eleme a Csengeren épülő új büntetés-végrehajtási intézet miatt szükséges, a büntetés-végrehajtást érintő törvénymódosítások. Az új intézmény a korábbi évek biztonságtechnikai fejlesztéseit is meghaladva, a legmodernebb büntetés-végrehajtási intézetként kezdheti meg működését 2024 őszén. A személyi állomány feladatellátását jövőbe mutató technológiai megoldások támogatják majd, továbbá a végrehajtás rendjének és a fogva tartás biztonságának fenntartását is korszerű műszaki, informatikai, biztonságtechnikai megoldások biztosítják, egyaránt szem előtt tartva a fogvatartottak jogait és a személyi állomány biztonságát.

A személyi állomány tagjainak, valamint a fogvatartottak és a kapcsolattartóik elsődleges azonosító eszköze  a büntetés-végrehajtási intézeten belül  az arcképfelismerő rendszer lesz, amely alkalmas az intézet területén tartózkodó személyek nyomon követésére, tiltott helyen tartózkodásának azonosítására, az ezzel összefüggő biztonsági intézkedések kezdeményezésére. Mindez  elsősorban az adatkezelés, az őrzés, a felügyelet, az ellenőrzés szabályai és a biztonsági intézkedések tekintetében  szükségessé teszi a büntetés-végrehajtási szervezetről, illetve a büntetések végrehajtásáról szóló törvények módosítását.

Végezetül a büntetőjogi tárgyú törvények legutóbbi módosítása óta eltelt időben  elsősorban a jogalkalmazói visszajelzések alapján  felmerült néhány olyan jogalkotási igény, amely miatt a jelen módosítás is időszerűvé vált. Az első helyen a magánvádas eljárás szabályozásának módosítása érdemel említést. A hatályos szabályozás alapján  a közvádas eljárás keretei között a vádemelést követő bírósági eljárás szabályozásához igazodóan  a magánvádas eljárások esetén is csak korlátozott körben biztosít lehetőséget a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére. A hatályos szabályozás azonban ebben a körben figyelmen kívül hagyja, hogy a magánvádas eljárást nem előzi meg nyomozás, amelynek a keretei között bizonyos jogkérdések eldöntése az ügyben eljáró szervek számára már biztosított. A javaslat megszünteti ezt az indokolatlan eltérést, a magánvádas eljárásban is kiterjeszti a feljelentés elutasításának lehetőségét a büntethetőséget kizáró és megszüntető esetekre, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

A Btk. módosítása a normaszöveg szintjén is elhatárolja az elítéléshez fűződő büntető anyagi jogi és a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezményeket, ezzel egyértelművé téve, hogy minden, a büntető anyagi jogi szabályozásból fakadó jogkövetkezmény  így például a visszaesői minőséggel kapcsolatos jogkövetkezmények, a felfüggesztett vagy feltételes szabadságra bocsátás alatt történő elkövetéshez fűződő jogkövetkezmények  mindaddig alkalmazható, amíg arra a büntető anyagi jog lehetőséget biztosít.

(13.10)

E jogkövetkezmények alkalmazhatósága nem függhet attól, hogy a korábbi elítélést a bűnügyi nyilvántartás még tartalmazza-e. Ezzel szemben az alkotmányos és törvényes követelményeknek megfelelően a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának legfeljebb addig lehet helye, amíg a korábbi elítélés a bűnügyi nyilvántartásban szerepel.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosításának a célja, hogy megteremtse az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-ai 2022/584/IB-kerethatározat 18. cikkében foglalt és eddig a törvényben nem szabályozott ideiglenes átszállítás jogintézményét.

A csődtörvény javaslat szerinti módosítása egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásban zár alá vétellel biztosított vagyonra elrendelt kényszerintézkedés nem szűnik meg azáltal, hogy a vagyon a felszámolási vagyonba beolvad. Azzal, hogy a kényszerintézkedés tárgya változik, a kényszerintézkedés  külön határozat nélkül, törvényi rendelkezés alapján  mindvégig fennmarad. Szükséges, hogy a hatályos szabályozás e tekintetben jogértelmezési nehézséget eredményező rendelkezéseinek módosításával a jogalkalmazók egységes gyakorlatot alakíthassanak ki a bűncselekményből származó vagyon hatékony biztosítása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján önök is láthatják, hogy a javaslat elsődleges célja, hogy reagáljon az elmúlt időszakban a társadalmat egyre szélesebb körben érintő online csalásokra és a hozzá kapcsolódó bűnözésre. Mind az ilyen módon megvalósult bűncselekmények elkövetési értéke, mind azok elszaporodottsága, illetve az érintett sértettek száma jelentős emelkedést mutat, ami közvetlenül a kormányzat fellépését szükségessé tette. Az e körben a közelmúltban megindult munka halasztást nem tűrő megoldásait tartalmazza a javaslat.

A javaslat másik meghatározó részének is köszönhetően a Csengeren épülő új büntetés-végrehajtási intézet hamarosan a legmodernebb bv-intézetként kezdheti meg működését. Az ott bevezetésre kerülő modern technikai megoldások miatt szükséges módosítások lehetővé teszik azt is, hogy ezek a módszerek egyre bővülő körben is alkalmazhatók legyenek.

Végül a joggyakorlat, a jogalkalmazói visszajelzések folyamatos nyomon követésének eredményeként tartalmazza a javaslat a büntető jogszabályok kisebb pontosításait, kiegészítéseit. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)