Felszólalás adatai

A javaslat többek között módosítja az általános tételű eljárási illeték mértékét 2200 forintról 3 ezer forintra. Ezen módosításnak az az egyszerű indoka, hogy az általános tételű eljárási illeték 2005 májusától hatályos, így a korrekció mindenképpen időszerű volt.

A javaslat néhány fogalmat definiál, így például a méltányosság fogalmát, és ezzel is megkönnyíti a jogalkalmazók dolgát.

A javaslat egyes bírósági eljárási illetékeket módosít, illetve meghatározza a csődeljárás és felszámolási eljárás során alkalmazott illetéket, illetve a végrehajtási kifogás illetékét.

A javaslatban meghatározott, csőd- és felszámolási eljárásban alkalmazandó illetékek további emelésének a kérdését vetette fel a frakció, illetőleg ezt javasolni fogjuk, hiszen a gyakorlatban látjuk, hogy a felszámolási eljárások alaptalan kifogásokkal elhúzódnak, és erre tekintettel a jogosultak igen nehezen és későn jutnak hozzá a felszámolásban bejelentett követelésükhöz. A bírósági eljárási illetékek egyes emelése egyfelől a jogorvoslati eljárásokhoz kapcsolódó illetékmértékeket érinti, annak érdekében, hogy az elsőfokú bírósági döntés elleni fellebbezésre és a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemre csak alapos ok esetén kerüljön sor.

(13.30)

Megjegyezni kívánom, hogy a fellebbezési eljárás illetékének emelése a felső határt érinti, nem pedig annak alsó értékét. Ezen túlmenően egyes tételes illetékek emelése is indokolt, mivel a jelenleg hatályos összegek alacsony volta az eljárás elhúzására sarkallja a feleket.

A magyar tudvalevőleg pereskedő nemzet, ezért az alaptalan pereskedésnek, a bíróság munkaterheinek minden alapot nélkülöző növekedésének egyik gátja lehet az eljárási illetékek mérsékelt emelése. Így például a házassági bontóperek illetékének emelését is javasoljuk. Ez a tény önmagában is megfontolásra inti a feleket, hogy feleslegesen ne pereskedjenek. Egyébként is az úgynevezett házassági bontópereket ügyvédi körökben úgynevezett ijesztési pereknek is szoktuk nevezni, ezzel is utalva arra, hogy a meggondolatlan pereskedéstől óvjuk egyrészt a feleket, másrészt a bíróságokat is. Egyébként az illetékmentesség megadásának lehetősége továbbra is nyitva áll, tehát senki sincs elzárva attól, hogy jogait bíróság előtt érvényesítse.

Tisztelt Ház! Két dologról szeretnék még szólni a javaslatban szereplő és az illetékhez kapcsolódó változásokról. Egyrészt az illetékelőleg intézményének átalakításáról, másrészt az ingatlanszerzéshez kapcsolódó illetékkedvezmények, illetékmentességek igénybevételéről szóló nyilatkozattételi határidő egységesítéséről. Azért tartom fontosnak kiemelni a javaslatból ezt a két területet, mert a jogkereső közönség ingatlanszerzés esetén nap mint nap találkozik az előbb említett kérdésekkel.

A hatályos szabályozás alapján ingatlanok tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának ajándékozási, valamint visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése esetén a bejelentett érték alapján illetékelőleget kell fizetni. Ennek eredeti célja az volt, hogy a költségvetés minél hamarabb illetékbevételhez jusson.

Az adóhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges iratok megérkezését követően vizsgálni kell, hogy a bejelentett érték és az ingatlan tényleges forgalmi értéke megegyezik-e. Ezt követően dönt és bocsát ki fizetési meghagyást az általa megállapított forgalmi érték alapján számított illetékről, megjelölve az illetékelőleg és az illeték közötti különbözetet. Ez igen hosszadalmas eljárást jelent.

Annak érdekében, hogy az illetékelőleg minél hamarabb érkezzen meg a központi költségvetésbe, a javaslat szerint a NAV az illetékelőlegről egy önálló fizetési meghagyást adna ki a földhivatalhoz benyújtott iratok hozzá történő beérkezését követően szinte automatikusan. Amennyiben az illetékelőleg-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló bejelentett érték a forgalmi értékkel megegyezik, az illetékről és az illetékkülönbözetről nem kellene kiadni egy újabb fizetési meghagyást. A módosítás az adminisztrációs terhek jelentős csökkentését eredményezné az adóhatósági munkában.

A másik kérdés, amiről röviden szólni szeretnék, az ingatlanokhoz kapcsolódó illetékkedvezmények, illetékmentességek igénybevételéről szóló nyilatkozattételi határidő egységesítése. A hatályos illetéktörvényben nevesített kedvező szabályok igénybevételéről szóló nyilatkozat megtételére nyitva álló határidők jelenleg nem alkotnak egységet. A szabályozás átláthatatlansága és nem utolsósorban az adóhatósági munka megkönnyítése érdekében a javaslat általános jelleggel rögzíti, hogy a nyilatkozatot az ingatlanszerzés földhivatalhoz történő bejelentésével egyidejűleg kell megtenni. A szabályozás módosulásával a függő illetékügyek száma nyilvánvalóan csökkenne, a NAV illetékkiszabási munkája egyszerűsödne.

Végezetül a javaslatban szereplő egyetlen módosítást emelnék ki kuriózum, illetőleg érdekesség gyanánt. A javasolt törvénymódosítás expressis verbis rögzíti, hogy a forgalmi érték egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a vagyonszerző által bejelentett értéknél. Ezt a módosítást csak azért említem meg, mert ügyvédi praxisomban, de úgy gondolom, a kollégáim ügyvédi praxisában sem fordult még elő olyan eset, hogy alacsonyabb forgalmi értéket állapított volna meg a NAV a vagyonszerző által bejelentett forgalmi értéknél.

Az adótörvények és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosítására benyújtott javaslatot támogatom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)