Felszólalás adatai

Ezeknek a változásoknak az összege, eredője 456 milliárd forint adóemelés a 2011-es évhez képest. Ezek között rendkívül komoly tételek vannak az általános forgalmi adó 2 százalékos emelésétől kezdve - amely a legmagasabb lesz egyébként így Európában - egészen az adójóváírás, vagyis az eddigi adómentes személyi jövedelem megszüntetéséig.

Tartalmaznak persze apróbb változtatásokat is. Épp egy képviselőtársam hívta fel rá a figyelmemet, mármint a személyes vonatkozásaira, mondjuk, a baleseti adóra. Ha valaki 40 éve vezet gépkocsit balesetmentesen, mint ahogy ő elmondta nekem, ezután most már ő is baleseti adót fog fizetni.

De van egy másik forrás is, amelyet mérlegelnünk kell, Matolcsy György miniszter úr expozéja, amellyel kapcsolatban nehéz vitatkozni, és amelyre nagyon nehéz reagálni és hivatkozni is, mert olyan megalapozatlan és összefüggéstelen érvrendszert terjesztett a Ház elé, amely önmagával is ellentmondásos volt 2-3 percenként. Ezzel csak egy dolgot lehet csinálni, és én javaslom, hogy a Fidesz- és a KDNP-frakció ezt tegye meg, néhány közgazdászhallgatónak adja oda az írott szöveget, és kérje meg őket, hogy elemezzék azt, ami itt a miniszteri expozéban elhangzott.

Van egy harmadik forrás is, a Fidesz-frakció álláspontja, amit a vezérszónok ismertetett itt, amelyben rendkívül nagy teret kapott a Magyar Szocialista Párt kormányzati tevékenysége, amit én szeretnék meg is köszönni, mert felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon van jelentős alternatívája annak, amit ma a Fidesz csinál. Persze volt egy kis komplexusíze a dolognak, mert talán többet kellett volna foglalkozni azzal, hogy a Fidesz-KDNP-kormány mit terjesztett az Országgyűlés elé.

De hogy nagyon tárgyszerűek legyünk, és ne másokra és ne újságokra hivatkozzunk, szeretném nagyon röviden elmondani önöknek, hogy amit Rogán képviselőtársam a Fidesz mostani adómódosító törvényeivel kapcsolatban mondott, és amelyhez a Magyar Szocialista Párt módosító javaslatokat készített, azok a számok, amiket itt elmondott, nem felelnek meg a valóságnak.

A Magyar Szocialista Párt alternatív adótörvénye, amelyet ma benyújtunk a Házhoz a mai általános vita alapján, konkrétan 173 milliárd forint teljes adócsökkentést jelent az önök által a Ház elé terjesztett javaslathoz képest. Ebben 814 milliárd forint adócsökkentés és 641 milliárd forint adónövelés adja ki az összeget.

Növelést három tételnél javaslunk: a személyi jövedelemadó második kulcsának a bevezetésével, a nem munkából származó jövedelmeknél is egy második kulcs bevezetésével, és az 50 millió forint fölötti vállalatoknál a társasági nyereségadó tavaly lecsökkentett adókulcsának a visszaemelésével. Más javaslatot a Magyar Szocialista Párt nem terjeszt a Ház elé.

Ennek a javaslatsornak a mérlege a másik oldalon az, hogy megmarad a nullakulcsos, vagyis az adómentes sáv. Megtörténik az, hogy a családi támogatást igénybe nem vevők, akiknek nincs olyan magas jövedelmük, a különbözetet megkapják a költségvetéstől gyermekkedvezmény formájában.

A tavalyról az idénre megemelt nyugdíjjárulékot visszacsökkentjük, nem engedjük meg azt a járulékemelést, amelyet önök most a Ház elé terjesztettek. Nem értünk egyet az áfakulcs 27 százalékra emelésével, tehát mindazokkal a lépésekkel, amelyek mind a társadalmat, mind a gazdaságot nehéz helyzetbe hozták volna.

Szeretném elmondani, hogy az a javaslat, amelyet a kormány az Országgyűlés elé terjesztett, és amely tárgyszerűen vitatandó ma az Országgyűlésben, rendkívül nagy kockázatokat jelent, elsősorban a társadalom számára, mert egy nagyon magas szinten beragadó munkanélküliséget vetít előre egy nagyon erőteljes és valószínűleg felpörgő inflációval együtt, és amelyet a kisebb és a közepes keresetűek esetében sem lehet már bér- vagy jövedelemnövekedéssel kompenzálni. Ez azt fogja eredményezni, hogy ezen társadalmi csoportok elszegényedése, a középosztály elszegényedése kezdődik meg, ami egyébként a gazdaságra is visszahat, mert a fogyasztás további csökkenésével kell számolnunk.

Ráadásul az az adójavaslat, amelyet önök a Ház elé terjesztettek, és amelynek a költségvetéssel kapcsolatos vitáját holnap fogjuk megkezdeni, egy rendkívül erőteljesen bevételsúlyos költségvetési javaslat lesz majd - ezt a holnapi vitában nyilván többen kifejtik -, amellyel kapcsolatban nem csupán kilenc adó emelése történik meg, nem csupán ez a bizonyos közel 500 milliárdos adóterhelés-növekedés következik be, hanem előrevetíti a következő 2-3 évben az egyszeri bevételek pótlásának az igényét, amely egyébként - kivetítve az önök által benyújtott adótörvény-javaslatot - 2013-ra már 1200-1300 milliárd forint bevételhiányt fog jelenteni. Szeretném tehát előre jelezni, hogy nem csupán egy évről van szó, hanem arról, hogy egy rendkívül hosszú távú kedvezőtlen folyamatot indítanak el.

Tudom, ez szinte ideológiai vagy társadalmi vitává szélesedett ki, hogy másképpen gondolkozunk a személyi jövedelemadóról. Ismerem az önök érveit. Nem tudom elfogadni és a szocialista képviselőcsoport nem tudja elfogadni azt, hogy Magyarországon olyan adórendszer legyen, amely a kis- és a közepes keresetűek adóterhelését növeli, és ezzel próbálja kiegyensúlyozni az egyébként magasabb jövedelműek számára adott adócsökkentést. Nem elfogadható azért, mert a magyar társadalom nincs abban az anyagi helyzetben, nincs abban a vagyoni helyzetben, hogy egy ilyen átrendeződést végig tudjon vinni. Ezért változatlanul és komolyan szeretnénk felhívni az önök figyelmét arra, hogy gondolják át még egyszer ezt az álláspontjukat, és módosítsanak a beterjesztett törvényen, amely egyébként a személyi jövedelemadó-terhelést az idei évhez képest 109,3 milliárd forinttal - milliárd forinttal - növeli az önök javaslata szerint.

(11.30)

Tehát szó sincs az adóterhelés csökkentéséről, mint ahogyan szó sincs, szemben azzal, amit Rogán képviselőtársam mondott, a bérekre rakódó járulékok csökkentéséről, ilyen javaslatok a kormány által előterjesztett törvényekben nem szerepelnek. Szeretném világossá tenni tehát, hogy mindaz, ami szóban elhangzik és le van írva, köszönő viszonyban nincs egymással, márpedig az Országgyűlésnek nincs módja feltételezett javaslatokról tárgyalni, csak azokról, amelyeket írásban ideterjesztettek.

És egészen más a helyzet egyébként ennek a személyi jövedelemadó-átrendeződésnek a következményeivel is, mert igen, 2010-ről 2011-re a kis- és közepes keresetűek keresete csökkent, mert nőtt az adóterhelés, s amennyiben kivezetik a adómentes sávot, amely egyébként csak bizonyos jövedelemig járt, és nem mindenki számára állt rendelkezésre, akkor ez a terhelés tovább fog nőni, s az itt elhangzott számmal szemben, akkor én is hivatkozhatom egy tegnapi gazdasági szaklapra, amely azt mondja, hogy a kiskeresetűeknél 10 ezer forinttal csökken a havi kereset, a közepes keresetűeknél pedig 5 ezer forinttal csökken egyébként a munkavállalók havi keresete.

Szeretném ezt világossá tenni - különben egyébként miért javasolnának önök kompenzációt? Szeretném megkérdezni: miért terveznek a költségvetésben közel 140 milliárd forintot arra, hogy ezt a keresetkiesést csökkentsék, ha egyébként itt keresetcsökkenés nincsen? A két dolog nyilvánvalóan ellentmond egymásnak! És egyébként ezt a kompenzációt abból a járulékemelésből akarják fedezni, amelyet a munkavállalóktól szednek be. Hogy teljesen világos legyen: pontosan érthető az adótörvények és a költségvetés belső összefüggésrendszere, önök rákényszerülnek egy erős, megszorító költségvetés elfogadására, és ezt kénytelenek részben adóemelésből finanszírozni, részben pedig a költségvetési kiadások csökkentéséből finanszírozni. Sajnos nem felel meg a valóságnak az, amit tegnap a miniszterelnök úr itt a válaszbeszédében mondott, hogy a társadalmi kiadások, a szociális transzferek, tehát azok a tételek nőnek a költségvetésben, amelyek a társadalom számára fontosak, mert ezek a tételek csökkennek a költségvetésben.

Szeretném még egyszer felhívni a figyelmüket arra, hogy ha valaki leül, elővesz egy kockás papírt, és összeírja a számokat, amelyek az adó- és a költségvetési törvényben szerepelnek, rendkívül világos képet kap arról, hogy az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP-kormány azt javasolja, hogy csökkentse a kiadásokat, döntően a társadalom számára fontos kiadásokat, és ezzel együtt növelje az adókat, mert a kettő együtt tud egyensúlyt teremteni. A miniszteri expozéban elhangzott érvelés, hogy ennek a fedezetére a magán-nyugdíjmegtakarítások szolgálnak, pedig úgy értelmetlen, ahogy van, mert egyrészt MOL-részvényeket vettek belőle, másrészt már elköltöttek 570 milliárdot ebben az évben, a többi pedig befektetési jegyben van, és egyébként is ez egy egyszeri bevételnek számít, s még akkor nem is beszéltem arról, hogyha ezek az emberek majd nyugdíjba mennek, és ezt a nyugdíjukat ki kell fizetni, bizony ez akkor fog hiányt teremteni.

Szeretném világossá tenni: mindaz, ami le van írva, ami elhangzik, az egy nagyon egyértelmű, nagyon világos és rendkívül veszélyes tendencia. Tudom, nagyon nehéz megállni egy ilyen folyamatban, tudom, hogy rengeteg kötöttsége van a kormányzatnak, politikai, ideológiai természetű, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez az út rendkívül veszélyessé válik; nem csupán önök számára, ez legyen az önök gondja, ez a kisebbik probléma, hanem az egész magyar társadalom és a magyar gazdaság számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom tehát, hogy azok az adótörvények, amelyeket most vitatunk, mindenképpen korrekcióra szorulnak, és bár az elején a számok tükrében elmondtam azt a javaslatot, amelyet a szocialista képviselőcsoport benyújt, engedjék meg, hogy megismételjem: változatlanul az a véleményünk, hogy méltányos és igazságos jövedelemelosztásra és adózásra van szükség, és ennek az igénynek, amely egyébként társadalmi igény, nem politikai, nem ideológiai igény, az felel meg, ha egy meghatározott jövedelemhatárig nullakulcsos adó, vagyis adójóváírás van, a mi javaslatunk szerint ez havi 16 ezer forint legyen, ez biztosítaná a 2010. évi nettó keresetszintet ezekben a társadalmi csoportokban; és ha van, 2012-ben 5 millió forint éves bruttó jövedelem fölött egy másik 16 százalékos sáv, 16 százalékos kulcs, nevezzük szolidaritási hozzájárulásnak, amely pedig a magasabb jövedelműeket terhelné. Természetesen ez a határ minden évben felülvizsgálandó lesz majd a jövedelmek átalakulásával, és arról is szól a javaslatunk, hogy a nem munkából származó jövedelmek esetében, a kamat, az osztalék és más dolgok esetében is lépjen be ilyen 5 millió forint bruttó bevétel fölött egy ilyen hasonlóan szolidaritási kulcs. 8 százalékot javasolunk, ami egyébként azt jelenti, hogy a kis megtakarításokat, a kis összegű megtakarításokat változatlanul 16 százalékos kulccsal adóztatná az állam, és csak a magasabb megtakarítások esetében, az extrajövedelmek esetében lépne be egy ilyen kulcs.

A harmadik javaslatunk pedig az, hogy mindazok a munkavállalók - és a munkavállalókról beszélek -, akiknek nincs ilyen magas jövedelmük, hogy teljes mértékig igénybe tudják venni a családok számára nyújtott adókedvezményt, a különbözetet családtámogatásként kapják meg. Meggyőződésünk szerint ezzel a három lépéssel nem csupán igazságosabbá tehető a személyi jövedelemadó-rendszer, hanem egy stabil, kiszámítható és korrekt adórendszer alakulhat ki.

Fontos persze, hogy ne csupán a személyi jövedelemadókban történjen ilyen változás, hanem érdemi előrelépés legyen a munkahelyteremtést segítő adóváltozásokban. Kérem, több év kutatásai, ismeretei, vállalati tapasztalatai, akadémiai intézeti tapasztalatai, az elmúlt 10 év elemzése világosan mutatják, hogy a járulékcsökkentés a leghatékonyabb módszere a beruházásösztönzésnek és a munkahelyteremtésnek. Nincs más ehhez fogható módszer a magyar gazdaság körülményei között. Egyébként volt 5 százalékos járulékcsökkentés, amelyet megtettünk, és hatásos volt, de további 3, majd a következő évben 2 százalék járulékcsökkentésre van szükség. Ezzel szemben akár a társasági adó tavalyról idénre csökkentett mértékét is vissza lehet állítani, mert az látható módon nem befolyásolja a beruházási kedvet és a munkahelyteremtést. Tehát van egy világos megoldás: nem több vagy kevesebb pénzről van szó, hanem arról, hogy milyen típusú adót vetünk ki a vállalati szférára. Azt javasoljuk, hogy olyan típusú adót, amely ösztönzi őket a beruházásra és a munkahelyteremtésre.

Végül, azt gondolom, hogy mindazokban az ügyekben, amelyekben több társadalmi csoportot vagy vállalkozói szférát érintő javaslatok születnek, helyes előtte konzultálni, helyes megismerni a szakszervezetek véleményét, bárki bárhová is sorolja őket, mert léteznek, létezni fognak, és helyes a civil szervezetekkel is konzultálni, mert léteznek, létezni fognak - ha más nem, aki vasárnap délután kint volt az Erzsébet hídnál, az láthatta.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)