Készült: 2024.04.29.21:45:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

123. ülésnap (2011.10.25.), 4. felszólalás
Felszólaló Németh Zsolt (Fidesz)
Beosztás külügyminisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:30


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A kollektív bűnösség jogelve a második világháború terméke, nem véletlen, hogy képviselő úr is szóba hozta itt a beneši dekrétumokat. De nemcsak a beneši dekrétumok alkották a kollektív bűnösség jogi kifejeződését, így például Jugoszláviában az úgynevezett AVNOJ-dekrétumok voltak a kollektív bűnösség kifejeződésének a jogi keretei. Ez a jogelv a kollektív bosszú ideológiája, és mindenféleképpen az európai jogfejlődésnek egy torzszülöttje.

A modern európai jogfejlődés fokozatosan ment el az egyébként premodern jogrendszerben jelen lévő kollektív bűnösség elvétől, és haladt az egyéni felelősség elve irányába. Olyannyira, hogy maga a második világháború igazságtételével foglalkozó nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék is kifejezetten, amikor a háborús bűnről beszélt, akkor az egyéni felelősség-megállapítást tartotta gondolkodása vezérlő elveként. Noha voltak a kollektív bűnösségre utaló elemei a nürnbergi katonai törvényszék működésének, hiszen azonosított bűnös szervezeteket, amelyhez való tagság önmagában is az ítélet alapját képezhette, így például az SS egy bűnös szervezetnek minősült, de itt nyilvánvaló, hogy oly módon érvényesült ebben az összefüggésben az egyéni felelősség elve, hogy itt az adott szervezethez való önkéntes csatlakozás volt ilyen értelemben a bűncselekmény elkövetési módja.

(8.10)

Való igaz, képviselő úr, hogy egy nagyon szomorú aktualitást adott a kollektív bűnösségről való gondolkodásunknak. Már az elmúlt időszakban, hiszen nincs az olyan régen, két éve történt, hogy Szlovákiában a beneši dekrétumokat megerősítette a szlovák nemzeti tanács, ilyen értelemben a kollektív bűnösség bélyegét újra rányomta a felvidéki magyarság arcára a szlovák törvényhozás. Nem véletlen, hogy akkor is föl kellett emelni ez ellen a hangunkat, mint ahogy az elmúlt napokban Szerbiában is egy olyan jogszabály született a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény formájában, amely indirekt módon a kollektív bűnösség elvére épült akkor, amikor gyakorlatilag a vajdasági magyarságot kirekesztette a kárpótlási folyamatból, olyan feltételrendszerben, ahogy az a közösség nagyon drámai sorsot tudhat maga mögött. Ebből idézett képviselő úr is. De nincs talán még egy olyan tragikus történelem, ami a XX. század elején, a XX. század közepén, a XX. század végén is olyan tragédiákkal lett volna tarkított, mint a délvidéki magyar közösség történelme.

Ebben a helyzetben - és itt szeretném hangsúlyozni a magyar kormány álláspontját, mindig a magyar kormány fogalmaz meg álláspontokat, nem egy-egy tárca - a magyar kormány fontosnak tartotta rögzíteni, hogy elfogadhatatlannak tartjuk ezt a jogszabályt, és nagyon súlyos következményei lehetnek a magyar-szerb kapcsolatokra nézve, ha erre a problémára nem talál megoldást a szerb fél.

Szeretném üdvözölni, hogy megkezdődött a tárgyalás a VMSZ, a vajdasági magyarok legitim képviseleti szerve és a szerb kormány között, és ígéretesen halad ez a tárgyalás. Úgy tűnik, hogy az egyéni felelősség alapján állapítják majd meg a háborús bűnösséget, és az államra fog terhelődni a bizonyítási teher, természetesen minden modern jogállamban ennek így kell lennie, és a rehabilitációs törvény (Az elnök csenget.) keretei között fog megvalósulni ez a módosítás, a probléma kezelése.

Én bízom abban, elnök úr, hogy Magyarország, a magyarság és Szerbia viszonylatában még nem szalasztottuk el az esélyét annak, hogy egy megbékélési modellt meg tudunk valósítani, és talán az a (Az elnök csenget.) magyar-szlovák kapcsolatokra is pozitívan hathat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai