Felszólalás adatai

Azt gondolom, hogy itt a frakcióvezető úr egyértelműen mondta azt, hogy az alkotmánymódosításra azért van szükség, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár kérdéséhez a kormány megfelelő módon... Bocsánat, inkább én is idézek: "Az alkotmánymódosítás arról szól, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár az, amelyik rendezni hivatott a nyugellátáshoz való jogot Magyarországon." Innen már nem folytatom, mert az önök félremagyarázásai innen következnek. Tehát azt gondolom, hogy helyezzük már kontextusába a szöveget, és ne kiragadva beszélgessünk erről.

A másik pedig, néhány pluszinformáció, vagy talán tereljük vissza egy kicsit ezt a vitát abba a mederbe, ahonnan elindultunk, bár valóban így van, ahogy államtitkár úrnak az előterjesztői expozéja elég régen volt már, és szerintem kellőképpen leamortizálódott itt a csapat, s azon sem csodálkozom, hogy itt a kétperces viták hevében szocialista képviselőtársaink időnként elragadtatták magukat. Azt gondolom, hogy volt miért, bár én azt tanultam, hogy ha igazam van, akkor azért nincsen jogom kijönni a sodromból, hogyha pedig nincs igazam, akkor azért kéne megőrizni a nyugalmamat. Ez nem jött össze itt az elmúlt időszakban, mert ami a nyugdíjtörvénnyel történt a rendszerváltás óta, az jogalkotás szempontjából és a végrehajtás szempontjából is mondhatjuk azt, hogy katasztrófa.

Gyakorlatilag nem történt más, mint alakítgattuk egy aktuális aktuálpolitikai rendszerhez, most pedig az történik, hogy a rendszer egy elemében a rendszert egészében módosító jogszabály-változtatásokra kerül sor, ami jelen pillanatban a nyugdíjkassza kiadásainak jelentős részét adja, és a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának is az oka. A '90-es rendszerváltással kialakult egy olyan munkaerő-piaci helyzet, ahol a rendszerváltást követően nem volt más út, mint a megszűnő állami vállalatok privatizációja. Nem megyek vissza Ádámig-Éváig, de jó, ha felidézzük ezt a rendszert is. Nem volt más út, mint bizonyos kedvezményekkel és a nyugdíjrendszer kedvezményelemeivel be kellett avatkozni az akkori munkaerő-piaci helyzetbe, azonban ez a helyzet a '90-es évek végére sem tudott megváltozni, nem volt korrekt nyugdíjkoncepciója az akkori kormányzatnak.

Én nagyon jól emlékszem, volt módom a nyugdíjtörvényt és a nyugdíjellátásokat tanítani, és egyáltalán nem volt rendszerben, hiszen megpróbált nagyon sok olyan kedvezményt életben tartani, amelyet az aktuális gazdaságpolitika már nem is használt, hogy a jelen pillanatban érvényes és még működő kedvezményeket vagy jogosultságot biztosítsa. Csízi Péter képviselőtársam a bányásznyugdíjra vonatkozó ellátásoknál idézett, vagy néhány olyan külön jogszabályban rendelt kedvezményt is tudnánk még citálni, amelyek már a jelenlegi szférában nem alkalmazott munkakörökre vonatkoznak. Magyarul, még a racionális tisztítása sem történt meg az elmúlt időszakban a nyugdíjtörvényhez kapcsolódó kedvezmények rendszerének, de most itt koncepcionálisan másról van szó, és azt gondolom, hogy nem szeretném már megismételni képviselőtársaimat, hiszen elhangzott, hogy melyek a főbb célok, amelyek azon túl, hogy a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatóságának a biztonságát szolgálják, valamint azt, hogy az öregségi nyugdíjak, amelyek valóban a korhatár utáni ellátásként járnak, azok biztonságban legyenek.

Valóban át kell rendezni a nyugdíjkassza alapvető logikáját és a korhatár előtti ellátásokat, a nyugdíjat a társadalombiztosítási rendszertől el kell választani annak érdekében, hogy fekete-fehér legyen, hogy melyik miért van. Nem szeretnék ilyen társadalombiztosítási jog órát tartani, de a nyugdíj az az ellátás, amely főként a keresőképtelen tevékenységnek a korral összefüggő időszakára jár, illetve vannak olyan típusú ellátások, amelyek természetesen a munkavégzés közben vagy munkavégzés folyamán szenvedett egészségkárosodás miatt járnak, de az, hogy átlagosan 55-40 év alatti nyugellátás folyósítására, és nem egy-két esetben kerüljön sor, az az európai rendszerben nem annyira bevett, mint amennyire itt a különféle utcai viták során hallottuk.

Csak néhány példát mondanék, és nem gondolom, hogy össze kéne hasonlítani Magyarországot és az európai tagállamokat, bár miért ne hasonlíthatnánk össze akkor, amikor az Európai Unió tagállamai vagyunk, és egyébként is Európa gazdagabb országai - hogy bizonyos körök szófordulatait használjam - rákényszerülnek arra, hogy úgy nyúljanak hozzá bizonyos közalkalmazotti juttatásokhoz, illetve a nyugdíjszerű ellátásokhoz, hogy egész egyszerűen megvonják, iksz százalékkal csökkentik. Mi azt az eszközt választottuk ezzel szemben, hogy a jövőre nézve a nyugdíjkassza fedezetét garantáljuk oly módon, hogy az eddigi, egyébként példátlan számú kedvezmények rendszerében rendet vágunk. Nem történik más, mint rendet kell tenni a kedvezmények rendszerében, hiszen a jövőre nézve ez adja az öregségi nyugdíjak biztonságát.

Egyébként csak úgy félmondatban mondanám azt, hogy módom volt, különösen a bányásznyugdíjak miatt - de erre vissza fogok még térni - a választókerületemben hosszas egyeztetéseket folytatni a bányászszakszervezetekkel.

(21.10)

Bevallom hősiesen, hogy azért megkérdeztem, rendben van, minden kvázi szerzett jog érvényesíthető, mindenkinek az eddigi fennálló kedvezménye maximálisan kiszolgálható, de ha a nyugdíjkasszában nem lesz pénz, akkor a jogosultságért 2016-ban, 2018-ban nem adnak már kenyeret a boltban. Elmehetünk ilyen demagógiáig is, de azt gondolom, hogy önök nagyon jól tudják, hogy nem erről van szó, nem szükséges olyan demagógiába menni, aminek semmi értelme nincsen. Arról van szó, hogy hosszú távon ez a rendszer akkor fenntartható, ha előrevetítve nem aprózzuk el a nyugdíjkassza kiadásait.

Most mi történik? Most azt történik, hogy egyébként magában a nyugdíjtörvényben foglalt kedvezmények rendszere is meglehetősen széles körű, valamint ágazati szabályozásban rengeteg olyan nyugellátásként folyósított ellátás kerül kifizetésre, amely a korábbi politikai időszakokból, rendszerváltásból áthozott, vagy rendszerváltáskor áthozott, vagy azóta egyéni vagy kollektív politikai hasznok miatt hozzányúlni nem akartunk módon megmaradt a rendszerben. Azokban kell egy kicsit rendet vágni, és politikai érdek nélkül végre egyszer azt szem előtt tartva, hogy a nyugdíjkassza az ország költségvetésének, illetve magának az öregségi nyugdíjak kifizetésének a fedezetét kéne hogy elsősorban biztosítsa, jól megérdemelt munkával eltöltött évek után, mert szeretnénk, ha a magyar társadalom a munkára mint értékre építene. De ha nyugdíjba hajtjuk 32 évesen, 36 évesen, 42 évesen az embereket, mert a kiskapuk és a kedvezmények tára lehetőségként ott kopogtat be az ajtaján, és arra szakosodott ügyvédi irodák vannak, hogy hogyan tudunk elrejteni a munka világán kívül és állami ellátásra, akkor kezit csókolom, itt nem lesz semmi sem két év múlva, sem öt év múlva.

Bertha képviselő asszonynak mondom, hogy igen, azt gondolom, ezt egy éles vágással kell megtenni, mert ha teret és helyet adunk azoknak az alkuknak, amelyeknek a során még mindenféle egyéni politikai érdek bekopog, akkor nem csinálunk semmit, akkor viszont nem kell hozzányúlni, mert akkor a későbbiek öregségi nyugdíja, sőt mi több, néhány év múlva a már jogosultak öregségi nyugdíja is veszélybe kerülhet.

S jönnének az európai példák, mert azért azt mondtam, hogy nem kéne Európa gazdagabb országaihoz hasonlítani minket, mégis azt mondom, hogy nem árt, mert ők most nyírják meg a nyugdíjakat, ők most szorítják a nadrágszíjat, náluk eddig sokkal jobban ment, és a korábbi szabályozás is eltérő volt. Ausztriában az öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65 év, nőknél 60 év, a korai nyugdíjazáshoz szükséges életkor 63, a nőknél 58.

Hogy is vagyunk ezzel Magyarországon? Valaki tudja, hogy melyik az a legkorábbi életkor, ami akármilyen Hszt. vagy egyéb jogszabályban biztosított korkedvezmény és korengedmény igénybevételével nyugdíjjogosultságot mutat? Tegye fel az a képviselőtársam a kezét, aki fel tudja sorolni, hogy melyik kedvezményhez melyik az a legkorábbi életkor, amivel nyugdíjba lehet menni? Nem fogom megismételni az előttem szólókat, mert valóban elképzelhető a magyar nyugdíjrendszerben, hogy 32 éves korában valaki felpufferolva nyugdíjjogosultságot szerez. Jelzem, hogy én már közel egy évtizede nyugdíjas nagymamaként kötögethetnék, baromi jó lenne, csak nem látom értelmét. Ez volt a nem ideillő kifejezés, ezért elnézést kérek.

Belgiumban 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, a korai nyugdíjazáshoz is 60 évesnek kell lenni. Természetesen nem minden feltételrendszert idézek ide, de azért itt függő feltételrendszerekről van szó, nemcsak így szólóként magában állnak a jogosultságok. Csehországban is 62 év 2 hó a férfi, a nőnél 60 év 8 hónap, és 3 évvel lehet a betöltés előtt legkorábban nyugdíjba menni. Cipruson 65 év, 63 év a nők esetében, és nincsen korábban nyugdíjba vonulási lehetőség. Próbálnám sorolni, nagyon sok van, de mindenhol bőven a 60 fölött vagyunk az öregségi nyugdíjkorhatárban, és nagyon kicsi a különféle kedvezményekkel korábban nyugdíjba vonulásnak vagy nyugellátás megállapításának a lehetősége.

Abban is rendet kéne egyébként már úgy gondolkodás szintjén tenni a fejekben, hogy most mi egy társadalombiztosítási rendszerről beszélünk, amely összefüggően kapcsolódó törvénymódosításként beterjeszti itt a korai ellátásokkal összefüggésben más törvények módosítását is. Igen, összemosni nem nagyon illik, képviselőtársak, a fejekben azt, hogy mi a nyugdíj, és mi az egyéb korai nyugellátás, merthogy itt is ma az történik, hogy gyakorlatilag a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény a jogosultságokat, a szolgálati időt és a megszerzés módját tartalmazza, és ehhez kapcsolódóan kiegészül bizonyos, a szolgálati nyugdíjra vagy egyéb kedvezményekre vonatkozó jogszabályokkal, amelyek többek között a bányásznyugdíj, illetve az átmeneti bányászjáradék tekintetében is megadják vagy cizellálják ezeket a jogosultsági feltételeket.

Azt gondolom, hogy azoknak az embereknek a fejében, akiket egyébként május óta, amióta az alkotmánymódosítás beterjesztésre került, azzal riogatnak, hogy elvesszük a nyugdíjakat, talán mára már világossá vált, hogy az történik, hogy a terminus technicusokat rendbe téve a kor előtti ellátásokat nem nyugdíjnak hívjuk, és nem is a nyugdíjkasszából kerülnek egyébként kifizetésre, teljesen rendben van így.

A másik része pedig az, hogy a már megállapított nyugdíjszerű ellátások tekintetében együtt mozognak a nyugdíjak jogi sorsával, ami azt jelenti, hogy mit vettünk el és kitől, teszem fel a kérdést. Az eddigi riogatásaik a pánikkeltésen túl semmire nem voltak jók, arra voltak alkalmasak, hogy az egyébként is bonyolult, összetett és a szakma számára is néha nehezen értelmezhető jogszabályok dzsungelében eltévelyítik a választókat; tökéletesen alkalmas volt arra, hogy például becsületes emberek százait megtévesztve pánikot keltsenek, és ebből a pánikból egyébként lettek ezek a már a szakszervezetek útján kicsit előretolt érdekérvényesítési akciók.

Gyakorlatilag szerintem még fogok élni más módon időkéréssel, mert még néhány dolgot, ami így kimaradt, el szeretnék mondani a hátralévő két percemben. Megismételném azért azt, hogy a szolgálati járandóság esetében valami félreértés történt, hiszen az 55 év alattiak, akik tartalékos állományba visszalépnek, mentesülnek a személyi jövedelemadó alól. Ezeket is úgy megismételném, mert itt furcsa összemosás volt az elején.

Aztán az is fontos, hogy a szolgálati járandóságként tovább folyósított ellátás az "öregségi nyugdíj" elnevezésben marad, ha betöltik az 57. életévüket. Tehát nem arról van szó, amit itt az államtitkár úr expozéja után kétpercesekben egy kicsit nem utánanézve vagy talán a jogszabály tervezetét nem előkapva hoztak elő, illetve van még néhány olyan megállapítás, ami azért érdekes a csökkentett járandóságok esetében, illetve az egészségkárosodást szenvedett szolgálati járadékosok esetében. A csökkentésnél, illetve azoknál, akik tartalékos állományba vonulnak, nincsen 16 százalékos adó, ha egészségkárosodás volt a csökkentett járadékosok esetében.

És van még egy furcsa számadat, nem tudom, hogy ezt megnézték-e, vagy amikor a vitára készültek, elővettek-e statisztikai adatokat a nyugdíjfolyósítótól: 86 ezer forint az átlagnyugdíj, 95 ezer forint a nők 40 éves munkaviszonya után kijött átlagnyugdíj. Egyébként pedig ha a 2011. december 31-ei minimálbér másfélszeresét veszem, ami ebben az esetben a csökkentett szolgálati járandóság, akkor is bőven differenciált az ellátás.

Köszönöm szépen, majd élek még a szó lehetőségével. (Taps a kormánypártok soraiban.)