Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy a Magyar Szocialista Pártnak ma azon kellene elgondolkodni, hogy hol vannak az MSZP-s országgyűlési képviselők. Hétről hétre fogy az MSZP-s képviselők száma (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Te ne aggódj ezen!), és föltehetjük azt a kérdést, hogy egy ilyen fontos szociális vitánál, mondjuk, hol van Szűcs Erika, aki több éven át volt a szociális minisztere a Gyurcsány-kormánynak, majd azt követően a Bajnai-kormánynak (Közbeszólások a Jobbik és a Fidesz padsoraiból.), akinek köszönhető többek között az az állapot, az a rendszer, ami miatt ma itt vagyunk, ami miatt ezt a törvényt tárgyalnunk kell.

Nem szeretnék itt a Magyar Szocialista Párt frakciójával foglalkozni, ma már csak hárman maradtak itt az MSZP-ből, hárman védik az elmúlt 8 évet. Abból Gúr képviselő urat megértem, hiszen több cikluson keresztül kiszolgálta Gyurcsány Ferencet, Horn Gyulát; a két fiatal képviselőt nem tudom megérteni, hogy hogy tudja védeni a Gyurcsány-kormányt és Gyurcsány Ferencet. (Dr. Harangozó Tamás: Mindjárt elmondom.) Gondolom, majd erre választ fogok kapni.

Sajnálom, hogy nincs itt Szűcs Erika, hiszen, tisztelt képviselőtársaim, több mint egy évtizeden keresztül hallottuk fiatal munkavállalók, hogy a hazai nyugdíjrendszer válságban van. Több mint egy évtizeden keresztül hallottuk, hogy a magyar állami nyugdíjrendszer nem képes majd ellátni a mai fiatalokat, semmilyen nyugdíjra vagy nagyon kevés nyugdíjra számíthatnak a mai fiatal munkavállalók.

Sokan hangoztatták ezekben az időkben, hogy az állami nyugdíjrendszert csak úgy lehet kiegészíteni, hogyha a nettó jövedelemből az ember megtakarít, ha a nettó jövedelmet megtakarítás formájában odaadja a piacnak. Sokan gondolkodtak úgy, hogy csak a piac az, amely az állami rendszer egyenlőtlenségét ki tudja majd egyenlíteni, hogy a piac az, amely az egyénnel és az állammal ellentétben megvédi, értékállóvá teszi és biztos alapokra helyezi az emberek megtakarítását.

Miközben egyébként nem láttunk 8 éven keresztül semmilyen intézkedést az irányba, hogy megszüntessék a nyugdíjkassza forráshiányát, hiszen nem volt ilyen intézkedés, ha lett volna ilyen intézkedés, akkor ma nem lenne itt előttünk ez a törvény, az elmúlt időszak kormányai arra biztatták az embereket, hogy a megtakarításukat vigyék ki a piacra, nemcsak önkéntes alapon, hanem rá is kötelezték arra, hogy a megtakarítást forgassák meg a tőzsde világában.

A nyáron sokan átvehették azt a pénzösszeget, ami megtakarítást eredményezett nekik a kötelező magánnyugdíjpénztár, hiszen nem kellett senkinek sokat azon gondolkodnia, hogy azt a pár tízezer forintot, amit nehéz évtizedek alatt összegyűjtött, mire fordítsa.

Tisztelt Képviselőtársaim! A válság óta jól tudjuk, hogy bár vannak olyan pillanatok, amikor a piacalapú biztosítási rendszer előnyös, ugyanakkor azt korántsem lehet mondani, hogy ez az előny állandó, hiszen kedvezőtlen pillanatok beüthetnek, ahogy a válságban tapasztaltuk, és a kedvezőtlen pillanatok veszteséget hoznak. A piaci magatartás korántsem kiszámítható, lehet, hogy pont a nyugdíjba lépés pillanata az, amikor olyan mélypontra kerül a tőzsde, a piac világa, hogy egyébként az éveken át összegyűjtött pénz nem segít a mindennapos, nyugodt, biztonságos élethez.

Pontosan a válság az, a gazdasági válság, ami fölhívta a figyelmünket arra, hogy nem az állam hibáit kell a piaccal kijavítani, hanem pont ellenkezőleg, a bizonytalan piaci magatartásokat kell egy kiszámítható, erős állami nyugdíjkasszával egyensúlyozni, ami nincs kiszolgáltatva a pénzpiac napi ingadozásainak, és akkor is nyújt támogatást, amikor pénzügyi befektetők ezt nem szeretnék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már azt is tudjuk, hogy a válságot sajnos válság követi. A világgazdasági válság után ma már euróválságról beszélünk, euróválságról, amit a hatalmas méretű államadósságok okoztak. Éppen ezért mondjuk azt, hogy a kiút az államadósság csökkentésében van. Véleményünk szerint azok az államok fognak majd hamar elrugaszkodni a válságzónától, amelyek idejekorán megkezdik az államadósságukat csökkenteni, és nem engedik, hogy új területen, új tételekben növekedjen az államadósság.

Ilyen államadósság-csökkentő intézkedés a nyugdíjkassza rendbetétele is, hiszen pont egy évvel ezelőtt, kicsivel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt beszéltünk az idei évi költségvetésről.

(20.30)

Már akkor láttuk, hogy forráshiányos a nyugdíjkassza. 2010-ben lehetett tudni, hogy az idei esztendőre, a 2011. évre a nyugdíjkassza kiadási oldalához 3000 milliárd forintra van szükség, s ugyanebben a vitában már akkor tudtuk, hogy az idei esztendőre várhatóan mindösszesen 2100 milliárd forint a bevétel. A nyugdíjkassza egyharmada hiányzott az idei esztendőben, 900 milliárd forintot kellett hozzátenni államadósságból.

Ezért a Széll Kálmán-terv megteremtette a Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyát, úgy, hogy az államadósság csökkentése érdekében, célul tűzte ki, hogy a nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani. Ma, amikor már ismerjük a 2012. év költségvetését, elmondhatjuk, hogy a jövő évre a nyugdíjkassza kiadási oldala és a bevételi oldal egyensúlyba került.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már nem úgy kezdjük majd meg a 2012. évet, hogy tudjuk, a kiadások mögött nincsen egyharmadnyi forrás, hanem úgy kezdjük, hogy a nyugdíjak biztonságban vannak, és a nyugdíjak kifizetéséhez megvan minden forrás. Azért van meg minden forrás, mert kikerültek az oda nem illő elemek.

Elég régen volt már az államtitkár úr expozéja, ezért megismétlem, hogy kikerült a nyugellátásból az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának nyugdíja. De az rossz szó, hogy kikerült, hiszen arról beszélnek a kormánypárti képviselők, s ez az, amit önök nem fogadnak el, hogy nem kikerült a rendszerből és eltűnt, hanem átkerült, hiszen ezek a tételek azoknak az embereknek, akiknek az előbb említett nyugdíjból volt meg a mai napon is a jövedelmük, átkerültek a költségvetésbe, és mindenki 2012. január 1-jétől ugyanúgy meg fogja kapni a járandóságát, csak éppen onnan, ahonnan kell kapniuk, hiszen nem nyugdíj volt, nyugdíjba csak azok kerülhetnek, akik elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt. Pont ez az a törvényjavaslat, amely itt van most előttünk, és biztosítja, hogy ne legyen igazuk az ellenzéki képviselőknek, pont ez a törvényjavaslat biztosítja, hogy megmaradjanak a folyósítások, s ami a legfontosabb, hogy a nyugdíjemeléssel azonos mértékben emelkedjenek.

Itt álljunk meg egy szóra, tisztelt képviselőtársaim: ma az euróválságban azt tapasztaljuk, hogy sorra csökken a nyugdíjak reálértéke. Erős gazdaságú országokban stagnál, vagy ma már azt is tudjuk, hogy például Görögországban jelentős mértékben, 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat. Ma Magyarországon, igaz, bent van a költségvetési törvényjavaslatban, hogy a novemberi emeléssel együtt reálértéken tartjuk, azaz 4,8 százalékkal megemeljük a nyugdíjakat. Ma az európai átlaggal ellentétben nem csökkenni fog Magyarországon, hanem emelkedik, és reálértéken biztonságban maradnak a nyugdíjak.

Vissza szeretnék térni az előbb említett sorrendre, és ki szeretném emelni a bányásznyugdíjakat. Pécsi képviselőként különösen fontosnak tartom azt, hogy azok a bányászok, akik hosszú éveket töltöttek lent a föld gyomrában, akik kemény fizikai munkát végeztek, miközben szénporos vagy uránporos levegőt szívtak be, igenis kapják meg a járandóságukat, s igenis, békés idős életet éljenek. Ezt egyébként pont Gyurcsány Ferenc szerette volna megszüntetni 2007-ben, pont az idei évtől tűnt volna el a bányásznyugdíj, a bányászjáradék, és pont ez az a kormány, aki ezt nem engedte, és most ezzel a törvényjavaslattal biztosítja, hogy megkapják azok a bányászok a járandóságukat, akik valóban a föld alatt voltak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ugyanakkor itt is volt egy nagy igazságtalanság, amiről sokkal kevesebbet beszélünk, mint a rendvédelmi dolgozók esetéről, hiszen nemcsak a bányászok, hanem a bányánál dolgozók is felvehették ezt a kedvezményes nyugdíjat, a bányánál dolgozóknak is voltak különböző járandóságaik, és ez az, amit ez a törvényjavaslat most rendbe rak, hiszen csak a föld alatt dolgozó bányászról beszél, arról nem, aki a föld felett jó levegőben, napsütésben gépészként vagy éppen irodai munkatársként dolgozott. Úgy gondolom, ez az igazságtétel már régóta hiányzott a bányászok világában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy megteremtse a Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyát, hogy a nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésével lehessen megállapítani és folyósítani. A törvény alapelve, hogy meg kell különböztetni a korhatár előtti és a korhatár utáni nyugdíjakat egymástól. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a rémhírekkel ellentétben a már megállapított ellátásokat tovább fogják majd folyósítani 2012. január 1-je után, csak nem nyugdíjnak fogjuk majd hívni, hanem korhatár előtti ellátásnak vagy az előbb említett bányászoknál átmeneti bányászjáradéknak, illetve a fegyveresek esetén szolgálati járandóságnak.

Úgy gondolom, ez a törvényjavaslat rendet teremt a nyugdíjrendszerben, biztonságot ad a nyugdíjak kifizetésére.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)