Felszólalás adatai

Profiltisztítás lett volna, ha a 65 év alatti ellátásokat külön alapba helyezik, és a szabályozás átalakításával ez 10-15 éves időtartam alatt a jogosultságok kifutásával megszűnt volna. Csak a kormány egyszerűen nem hajlandó azt tudomásul venni, hogy vannak olyan rendszerek a gazdaságban - ilyen a nyugdíjrendszer is -, amikbe nem lehet egyik évről a másikra radikálisan és mélyrehatóan belenyúlni, időt kell hagyni a megszerzett jogosultságok kifutására, azért, hogy ne legyenek komoly szociális és jogsérelmek, illetve igazságtalanságok. A javaslat ebben a formában semmilyen szinten nem profiltisztítás, hiszen rögtön azzal kezdődik a törvény, hogy kik azok, akik bár öregségi nyugdíjkorhatár alattiak, de mégis öregségi nyugdíjat fognak kapni.

Költségvetési megtakarítást talán rövid távon fog eredményezni az intézkedés az egyik oldalon, kérdés, hogy az emberek életében milyen változásokat fog okozni, milyen szintű szociális ellátásra fognak szorulni, mennyien, illetve az így is csökkenő fogyasztásnak milyen hatása lesz a gazdaságra. Két-három éven belül már nagyon komoly negatív hatásokkal kell számolni.

A kormánynak elismert célja, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár, tehát 65 év alatt, kevés kivétellel lehetőleg mindenkit visszatereljen vagy a munkaerőpiacon tartson.

(18.30)

Csak az a gond, hogy jelenleg is nagyon komoly munkanélküliséggel küszködik ez a munkaerőpiac, ide akarják visszatoloncolni vagy ott tartani az embereket. Az előtt árasztják el a munkaerőpiacot még több munkakeresővel, hogy hatékony intézkedéseket tennének a gazdaságban a költségvetési bevételt eredményező tartós munkahelyek megteremtésére. Azokat az embereket akarják a munkaerőpiacon tartani vagy visszatérésre ösztönözni, akiknek koruknál, egészségi állapotuknál fogva szinte esélytelen létbiztonságot adó munkahelyet találni. Erre az élethelyzetre találták ki egyébként a nyugdíjat.

De a családok szétesésével és a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésével azt érték el az elmúlt húsz év kormányai, hogy mára az embereknek esélyük sincs a tisztességes, megbecsült időskorra. Hiszen a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése, a kedvezmények megvonása párosul az egyes életkorokhoz kapcsolódva egyre rosszabb életminőséggel, egyre rosszabb egészséggel, köszönhetően a folyamatosan romló életszínvonalnak, a létbizonytalanságnak és a hajszoltságnak.

A korkedvezménynek, a korengedménynek és kisebb mértékben a szolgálati nyugdíjnak is az volt a funkciója, hogy azok számára, akik több évtizedes, az átlag munkakörökhöz képest lényegesen veszélyesebb, egészségkárosító munkát végeztek, és emiatt többségében az átlagnál jóval hamarabb elhasználódnak, az átlagéletkoruk is jóval alacsonyabb, az ő számukra is legyen lehetőség tisztességes nyugdíjas évekre. Most ezt megszüntetik. Alapvető elvárássá emelik azt, hogy egyes emberek szó szerint a halálig dolgozzanak. Így lassan eljutunk oda, hogy valóban megoldódik a nyugdíjkassza problémája, mert bár a járulékot évtizedekig fizetik majd ezek a dolgozó emberek, de pont nekik esélyük sem lesz megélni az öregségi nyugdíjat.

Korábban meg senki nem mehet majd nyugdíjba. Akkor sem, ha senkinek nem is kell már a munkája, mert 64 évesen három-négy évtizednyi munka után már képtelen nyolc órát hatékonyan végigdolgozni. Mi lesz velük? Mennek közmunkára majd vagy munkanélküli-ellátásra? Akinek a munkahelye megmarad, az pedig, akárhogy is nézzük, a fiatal pályakezdőktől veszi majd el a munkalehetőséget. Így azért, hogy az idős, igazából már nem teljes értékű munkavállalók a túlélés érdekében jóval a piaci ár alatt dolgoznak, a fiatalok kilátásai tovább romlanak majd, akik persze majd elmennek az országból, mert itt a munkaerőpiac durva egyenlőtlensége miatt nem lesz olyan állásuk, amiből esélyük lenne a családalapításra és a jövőteremtésre.

Biztos, hogy végiggondolták? Biztos, hogy ez vezet a magyar gazdaság fölemelkedéséhez és a költségvetési hiány problémájának megoldásához? Tudják, nem lenne semmi gond ezzel az intézkedéssel, ha annyi lenne a fizetőképes állás az országban, hogy szükség lenne még a 65 évesek munkájára is, akik erejükhöz mérten dolgozhatnak, és keresnek annyit, hogy méltóságban tudjanak élni. De jelenleg ettől az idilli állapottól nagyon messze vagyunk.

Abban egyetértünk, hogy a korkedvezményes és szolgálati nyugdíjak rendszerét felül kell vizsgálni, meg kell nézni, hogy hol indokolt, hol nem indokolt, milyen munkaköröket kellene kivenni a kedvezményből, illetve miket bevonni. De ez a komplett megszüntetés elfogadhatatlan. Persze lehet azzal érvelni, hogy mindenkinek nehéz 65 éves koráig dolgozni, nem csak a vegyészeknek, bányászoknak, tűzoltóknak. Csak az egész rendszerrel nem az a probléma, hogy egyeseknek van kedvezménye, másoknak nincs, hanem az, hogy aki dolgozik, és munkából akar megélni, annak nem heti 40 órát kell manapság dolgozni, hanem gyakran kétszer ennyit, folyamatos létbizonytalanságban, ezért sokkal jobban elhasználódik mindenki.

Mindenkinek nehéz 65 éves koráig dolgozni, de vannak, akiknek még így is van esélyük megélni a nyugdíjat, míg vannak munkakörök, ahol ez szinte nulla. Ehhez képest nemcsak hogy egyre jobban emelik a nyugdíjkorhatárt, de most még a kedvezményt is elveszik, hogy nehogy bárkinek is jobb legyen. Mind a gazdaság, mind a nyugdíjrendszer koncepcionálisan hibás. És ezt nem fogja megoldani ez az intézkedés, ellenben egyes rétegektől még a minimális esélyét is elveszi annak, hogy legalább pár évet nyugdíjban békében, pihenéssel töltsenek egy munkával eltöltött élet után.

Ezért alapvetően a törvényjavaslat célja már önmagában nem támogatható, még ha valójában ezt a célt a kormány mércéje szerint legkevesebb veszteséggel, bár meglehetősen bonyolultan próbálják elérni. A javaslat jelen formájában nincs összhangban a nemzetközi és uniós joggal, helyenként talán még az alkotmánnyal sem, és bizonyos pontokon diszkriminatív elemeket tartalmaz.

Bár az indoklás szerint visszamenőleges hatályú jogalkotás nem történik benne, azonban a jogalkotási törvény szerint az is visszamenőleges hatályú jogalkotásnak minősül, ha a jogszerzés időpontjában hatályos törvények szerint megszerzett jogot megvonnak. Itt pedig ez történik, hiszen nyugdíjba - akár korkedvezményes, akár korengedményes, szolgálati vagy bányász - csak szerzett jogon, hatályos jogszabályok alapján mehetett valaki. Tehát ezek megvonása, átminősítése visszamenőleges jogfosztás. Különösen idetartozik a hivatásosok szolgálati idővel megszerzett szolgálati nyugdíjidő-jogosultsága is, ami semmi módon nem lesz kompenzálva. Aki nem megy december 31-éig nyugdíjba, annak elvész, hiába dolgozott, mondjuk, húsz évet bizonyos munkakörben.

Gond az is, hogy a járandóság összege a mindenkori szja változásaitól függ. Ez meglehetősen nagy bizonytalanságot hagy azzal, hogy nincs egyértelműen fixálva az elvonás mértéke, és ezzel pont azt a létbiztonságot veszi el, ami az ilyen típusú ellátások sajátja. Ami külön érthetetlen, hogy a korengedményes nyugdíjat miért szüntetik meg. A korengedményes nyugdíjnak - korábbi háttértanulmányok is kiemelik - költségvetési kihatása nincs, ugyanakkor mint foglalkoztatáspolitikai eszköz, ezentúl nagyon fog hiányozni. Hiszen a cégek az idősebb dolgozókat innentől kezdve nem nyugdíjba fogják küldeni, hanem kirakják az utcára.

Mi lesz azokkal az 57 év alatti, most még korengedményes nyugdíjba küldött munkavállalókkal, akiknek egykori munkáltatója a szerződésben kikötötte, hogy a korengedmény ideje alatt csak az egykori munkáltató által engedélyezett állást vállalhatja el, különben kártérítési felelősség terheli őket? Mert ilyenek is vannak. Így például egy 55 éves, amúgy is minimális elhelyezkedési esélyekkel rendelkező korengedményes nyugdíjas lehetőségei még tovább szűkülnek, gyakorlatilag a szakmájában biztosan nem fog tudni elhelyezkedni, hiszen a konkurenciánál nem vállalhat állást. Neki is csökkentik majd a járandóságát?

Az is kérdés, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörök esetén a munkaadók által az elmúlt években befizetett pluszjáradékokkal mi lesz, azok esetében, akik, mivel 2012-től már nem lehet jogot szerezni a korkedvezményre, így csak az elmúlt években befizetett pluszjárulék van, de azt már nem fogják visszakapni járadékként. Mi lesz ezekkel a pénzekkel? Nyilván megy majd az államadósság törlesztésére. Illetve mi lesz azokkal a munkakörökkel, amik elismerten egészségkárosítóak, de 2012. január 1-jétől már ezeknél is megszűnik a korkedvezményre jogosultság szerzése? Tehát például 2012. január 1-jétől a három műszakban, rákkeltő és egyéb veszélyes anyagokkal dolgozó vegyészek munkaköre már kevésbé lesz egészségkárosító. Őket is a társadalom potyautasainak tekintik, ha esetleg 25 év ilyen munka alapján már akár 60 évesen elmehetnének nyugdíjba? Már ha megérik, mert a legtöbbjük a 60 éves kort sem éli meg.

Megértjük, hogy az államháztartás, a költségvetés rossz helyzetben van, de mi lenne, ha nem az egyébként tisztességesen, keményen dolgozó emberektől várnák el mindig, hogy szó szerint halálba dolgozzák magukat, hanem azokon keresnék a hiányt, akik tehetnek róla? Akik az elmúlt húsz év alatt oda juttatták az országot, ahol van, a korrupció és a rossz gazdasági döntések révén.

Nagyon komoly kérdés a szolgálati nyugdíjra való jogosultság megszüntetése. Bár az általános indoklás szerint nem történik visszamenőleges hatályú jogalkotás, de ahogy már említettem is, mivel szerzett jogot vesznek el a szolgálati nyugdíjidő elvételével, ez mégis visszamenőleges hatályú.

Mi lesz azokkal a hivatásosokkal, akik már elmehettek volna szolgálati nyugdíjba, de a munkaadójuk kérésére határozott idejű munkaszerződéssel további öt év szolgálatot vállaltak? Emiatt most elesnek a szolgálati nyugdíjtól vagy járandóságtól - de hívjuk, ahogy gondoljuk, pillanatnyilag -, de még annak az esélyétől is, hogy dönthessenek, hogy az szja-val csökkentett szolgálati járadékot akarják, vagy pedig mennek szenior állományba. Tehát hálából, mivel további öt évre a munkát választották, ezért most 65 éves korukig dolgozhatnak. Nem érzik, hogy megint pont azokkal szúrnak ki, akikkel nem kellene?

Ahogy az is diszkrimináció, hogy aki most 57 éves, az öregségi nyugdíjként kapja tovább a szolgálati nyugdíjat, aki 56 éves, az pedig 65 éves koráig állandó összegű szolgálati járandóságot kap adófizetési kötelezettséggel, munkavégzési korlátokkal és egyéb szigorításokkal. Pedig ugyanannak a jogszabálynak az alapján mentek mindannyian szolgálati nyugdíjba. Bár az általános indoklásban az áll, hogy nincs visszamenőleges hatályú jogalkotás, nem vesznek el szerzett jogot, de a hatályos törvények alapján ez mindenképpen annak minősül.

A szolgálati nyugdíjak megszüntetésénél azért még megjegyezném, hogy a kormány valószínűleg nem mérte fel, hogy ez mennyire kétélű fegyver. Ugyanis ki megy majd ezentúl rendőrnek, tűzoltónak, katonának? Merthogy már mindent elvettek tőlük. Ráadásul az állam részéről ez a szerződésszegés hosszú távra, évtizedekre fogja aláásni az állami ígéretekbe, a törvények által biztosított jogokba vetett bizalmat. Ezzel az állam kormányoktól függetlenül évtizedekre előre elveszíti a neki dolgozók lojalitását, a közszférában ezentúl csak a mának élnek majd, hosszú távra nem terveznek, hiszen ki, mi garantálja, hogy a ma ígért, jövőre vonatkozó kompenzációs juttatásokat majd az állam élén akkor éppen lévő kormány nem törli el vagy veszi vissza?

Ez különösen az állam erőszakszervezeteinél lesz aggályos, ahol jelenleg is komoly létszámhiány van, és jogfosztás, életpályamodell hiánya miatt komoly pályaelhagyásra kell számítani, ami természetesen kontraszelekcióval fog megvalósulni: az marad majd, aki sehol máshol nem kell, de ez már most is folyamatban van, a tűzoltóknál például kiemelten.

(18.40)

Itt jegyezném meg, hogy szolgálati alkalmatlanság esetén közigazgatási szférába teszik majd azokat a rendvédelmi dolgozókat, akik még 65 év alatt vannak. Ennyi munkahelyet fognak teremteni, vagy a semmiből kreálnak majd látszatmunkahelyeket? A tűzoltó az egyik hónapban még a tüzet oltja, a következő hónapban pedig majd bérszámfejt vagy portás lesz? Erről tudnak már a terrorelhárító kommandósai, hogy ilyen megbecsült jövőképet szánnak nekik? Ezt csak úgy külön jegyezném meg.

Egyedi az a koncepció is, hogy a korhatár előtti ellátások, illetve szolgálati járandóság nem emelkedik, hanem majd az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor egyben emelik meg az eltelt évek alatti nyugdíjemelésekkel. Addig marad az állam zsebében, s tekintve az egyre romló létviszonyokat és az egyre magasabb nyugdíjkorhatárt, jó eséllyel ott is marad. Ez is egyfajta morbid módja a költségvetési hiány javításának, illetve a nyugdíjkassza egyensúlyjavításának.

Örömmel láttuk, hogy a felszín alatti bányászok számára egyedüliként továbbra is nyitva az út a bányászjáradék megszerzésére. Ez valóban dicséretes eredmény. Itt megint meg kell jegyeznem, ehhez az engedményhez valószínűleg annak is köze van, hogy alig pár százalékuk éri meg a 62 éves nyugdíjkorhatárt.

A törvényjavaslat komoly szankciókat, gyakorlatilag büntető klauzulákat is tartalmaz, például a feketefoglalkoztatásban való részvétel esetén elveszti az alanyi járandóságra való jogosultságot, és egy évre visszamenőleg akár vissza is fizettethetik vele. Ez is komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, mert kvázi szerzett jogtól való megfosztással büntet olyan bűnért, aminek még csak köze sincs a szerzett joghoz. Olyan, a büntető törvénykönyv tárgyi hatálya alá eső büntetéseket tartalmaz, amelyek kiszabására alkotmányosan csak és kizárólag bíróság jogosult. Nem arról van szó, hogy egy jövedelempótló ellátás mellett végez valaki munkát, és ezért megvonják tőle visszamenőleg, hanem egy munkaviszonnyal törvény alapján szerzett jogot vesznek el büntetésből, olyan jogot, amelynek az elkövetett bűnhöz nincs köze. Egyébként se a magyar, se a nemzetközi jog nem ismeri ezt a joggyakorlatot, tehát nagyon komoly innovációt vittek véghez. Ez a rendelkezés is egy kissé diszkriminatív. Hogy csak a legkommerszebb példánál maradjunk, például a vagyonvédelemnél: miközben ott gyakorlatilag csak feketén foglalkoztatnak vagy látszólag törvényesen, mindenki tudja, hogy csak a minimálbért kapják meg és a többit zsebbe, tehát miközben a munkát végző elveszítheti a szolgálati járandóságát, sőt, még egy évre visszamenőleg vissza is kell fizetnie, ugyanezen vagyonvédelmi bt.-k és kft.-k tulajdonosai, akik osztalék típusú jövedelemben részesülnek, és amúgy jellemzően tudatosan feketén foglalkoztatnak, és szintén jellemzően egykori vezető beosztású rendőrtisztek, ők továbbra is élvezhetik majd a kiemelt nyugdíjellátásukat.

Kérdés az is, hogy mi lesz azokkal az 57 év alatti szolgálati nyugdíjasokkal, akik bár elmennének szenior állományúnak, de fizikailag vagy pszichikailag alkalmatlannak találtatnak. Illetve mi lesz azokkal, akiknél a szolgálati nyugdíj megszerzésekor az egészségkárosodás még nem volt olyan mértékű, hogy alkalmatlannak legyenek minősítve, tehát a törvény szövege szerint nekik is a csökkentett járadékot kell majd kapni, de a nyugdíjba vonulás óta a következményes romlás miatt már nincs lehetőségük a kieső jövedelmet munkával pótolni. Illetve miként fogják kezelni azt a helyzetet, hogy perek tömegeire számíthat majd az állam mint munkáltató a szolgálati nyugdíjasok felől, ugyanis sokan azért nem tudják majd az igényelt minősítő határozatot bemutatni, és azzal bizonyítani a szolgálattal összefüggő egészségromlásukat, mert azt nem kapták meg. Hivatalból el kellett volna készítenie a munkáltatónak, de mivel a gyakorlatban nem volt semmilyen hatás arra, hogy valaki szolgálati nyugdíjba mehet vagy sem, ezért tulajdonképpen csak akkor készült el ez a határozat, ha teljesen nyilvánvalóan olyan baleset történt, amely a szolgálattal összefüggött. Tehát hivatali mulasztás történt, ezért nem tudják majd igazolni, s emiatt bizony perek százaira vagy ezreire lehet majd számítani.

Végül a hatályba léptetésről beszélnék még. Szintén visszatérő probléma a kormány részéről, hogy nem gondolnak bele abba, hogy a nagy, rendszerszintű átalakításokra elegendő időt kell hagyni mind az állampolgároknak, mind az intézményeknek, hogy alkalmazkodni tudjanak hozzá. Ez itt is gond lesz, hiszen egy novemberi elfogadással, január 1-jei hatályba léptetéssel - s közben még jön a karácsony - az érintettek képtelenek lesznek úgymond a feladatot ellátni.

Összességében véve a tervezet túl bonyolult, hosszú, mégis hiányos, diszkriminatív, ellentétes a nemzetközi és uniós jogszabályokkal, helyenként az alkotmánnyal is. A célt, amit a kormány meg akar valósítani, a költségvetési kiadások csökkentését és a nyugdíjkassza profiltisztítását pedig nem fogja megvalósítani, ezért a Jobbik-frakció nem tudja támogatni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)