Felszólalás adatai

A Nyugdíj-biztosítási Alap az utóbbi években 600-700 milliárd forint körüli költségvetési hozzájárulást kívánt, a tavalyi intézkedések nélkül ez 2011-ben 800 milliárd forint lett volna. A nyugdíjakat alapvetően a befizetett járulékok terhére kell folyósítani, a rendszer hosszú távú finanszírozhatóságát, a bevételek és kiadások egyensúlyát pedig biztosítani kell. Abban az esetben, ha ez az egyensúly megbomlik, és a kiadások finanszírozásához más forrásokat, esetleg hitelt kell felhasználni, akkor 1 forint nyugdíj kifizetéséhez akár 20 fillér államadósság is társulhat.

Az állami nyugdíjrendszer rövid és középtávú finanszírozhatósága érdekében megszüntetésre került az állami nyugdíjalap hiánya. Ennek fenntartására a 2010. és 2011. évi költségvetésben a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjalapba irányítása és a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerből az állami rendszerbe átlépők vagyonának felhasználása nyújt fedezetet. Megszüntetésre került a második pillér kötelező jellege, és lehetővé vált a szabad nyugdíjrendszer-választás. Ez azért is volt fontos lépés, merthogy az ország legnagyobb problémájának tekintett adósságállományt is sikerült mérsékelni, ami a Fidesz-kormány egyik legfontosabb célkitűzése.

A nyugdíjpénztárakból visszalépők vagyona jelentősen csökkenti az államadósság-rátát. Ennek körülbelül a fele azonnal csökkenti a bruttó adósságot, mert a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő állampapírok bevonásra kerülnek, illetve a visszalépő munkavállalók a járulékukkal tartósan hozzájárulnak az államháztartás stabilizálásához.

Milyen környezetben kell biztosítanunk a Nyugdíj-biztosítási Alap biztonságos működtetését? Nemzetközi összehasonlításban nálunk a nyugdíjkiadások szintje a GDP arányában magas és folyamatosan növekvő. Többet költünk szociális kiadásokra, mint a velünk egyfelől együttműködésben, másfelől versenyben lévő visegrádi országok. A népesség Magyarországon az Európai Unió országaihoz hasonlóan elöregedő, 10 év alatt 15 százalékról majdnem 17 százalékra nőtt a 65 éven felüliek aránya a teljes népességen belül. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága és nem elégszer hangsúlyozott fontossága miatt arra is fel kell készülnünk, hogy az eltartottsági ráta a tavalyi, a 2010. évi 24,2 százalékos értékről 2060-ra 57,6 százalékra fog nőni Magyarországon. Túl a nyugdíjrendszer átalakításán, a fenntarthatóság, a foglalkoztatottság hosszú távú szintjétől, a demográfiai helyzet változásától és a népességfogyás megállításától függ.

A foglalkoztatás növelése és a népességfogyás érdekében is számos lépést tett eddig a kormány. Eltörölt számos kisadót, a társasági adót levitte 19 százalékról 10 százalékra a kis- és közepes vállalkozások számára, az EU-támogatásokat átrendezte az Új Széchenyi-terv keretében. A személyi jövedelemadó rendszerébe beépített családi adókedvezmény-rendszer is ezt a kettős célt szolgálja. A gyes visszaállítása, a folyamatos, már a korábbi időszakban is elinduló bölcsődei férőhelybővítések és több más intézkedés a gyermekvállalás ösztönzését hivatott szolgálni.

Mi is az előterjesztés fő célja? A Nyugdíj-biztosítási Alap egyensúlyban tartása, ami fenntartható, és a korábbi évtizedek hamis, álságos gyakorlatától eltérően nem hitelből finanszírozott, azaz a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékokból származó munkáltatói és munkavállalói járulékbevételeket, és a korai nyugdíjazással érintett, de munkaképes és tapasztalt emberek visszatérjenek a munka világába, illetve, ha lehet, el se hagyják azt. A mostani korai nyugdíjak egy része arra ösztönöz, hogy amellett még keresőtevékenységet is folytassanak, jóllehet a nyugdíj alapvető célja, ami ma már többször elhangzott, hogy arra az időszakra nyújtson megélhetést, amikor az adott személy már nincs olyan testi és szellemi képességei birtokában, amikor jövedelemszerző tevékenységre képes lenne. Nyugellátást a jövőben csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérésétől lehet megállapítani és folyósítani. A javaslat biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását és a szerzett jogok érvényesítését.

A törvényjavaslat két fő ellátási formát érint, ahogy a bizottsági, főként többségi előadóktól, valamint az államtitkár úrtól is elhangzott már: a civil korai nyugellátást, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának a szolgálati nyugdíját. A civil nyugdíjak esetében előrehozott és csökkentett összegű előrehozott nyugdíj, művésznyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, országgyűlési és európai parlamenti képviselők, valamint polgármesterek öregségi nyugdíja, a nők 40 év jogosultsági időben igénybe vett nyugellátásának kivételével, tehát az imént felsorolt valamennyi nyugdíjkorhatár alatti nyugdíj megszűnik, és korhatár előtti ellátás néven, valamint föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként a korábban megállapított összegként kerül majd folyósításra. Ezt az ellátást a Nemzeti Szociális Alapból fogják az érintettek megkapni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény lehetővé teszi, hogy a magas szolgálati idővel rendelkező férfiak két, a nők három évvel a korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonuljanak. Idén erre az 1952-ben vagy azt megelőzően született nők és az 1951-ben vagy azt megelőzően született férfiak jogosultak, ha a szükséges szolgálati időt megszerezték. Akik az előrehozott, csökkentett összegű nyugdíjra 2011 végéig jogot szereznek, vagyis a szükséges életkort és szolgálati időt legkésőbb év végéig betöltik, illetve megszerzik, azok ezt a jogukat korhatár előtti ellátásként továbbra is érvényesíthetik. Korhatár előtti ellátásra jogot szerez az is 2012-ben, aki esetében a biztosítással járó jogviszony megszűnése folyamatban van, feltéve, ha a jogviszony 2012-ben szűnik meg, és a megszűnést követő napon előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra, bányásznyugdíjra vagy művésznyugdíjra jogosult lett volna.

(17.40)

Az 1953-ban született nők esetében, akiket a korhatáremelés kétszeresen is érintene, lehetőség lesz korhatár előtti ellátás igénybevételére, ha arra 2012-ben jogot szereznek. Ezzel az intézkedéssel nem kerülnek nehezebb helyzetbe azoknál a hölgyeknél, akik 1952-ben születtek, mert a javaslat mindkét esetben akkor teszi lehetővé a kedvezmény igénybevételét, ha az 59. életév betöltésének évében a szükséges szolgálati időt is megszerzi.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezik a korkedvezményes nyugdíjról is, ami egyes munkakörökben, amelyeknél az egészségkárosodás fennáll, meghatározott évek után a nyugdíjkorhatárnál két évvel korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget biztosít. A korkedvezmény igénybevételének meghosszabbítására tavaly év végén került sor, így a jelenleg hatályos szabályozás szerint 2012. december 31-éig szerezhető ilyen jogosultság.

Szükséges a jövő esztendőben a korkedvezményre alapot adó munkaköri lista áttekintése is, mert abban több helyütt 20-30 éve használatos technológiákra vonatkoztatva állapítottak meg kedvezményeket.

A bányásznyugdíjról és a művésznyugdíjról kormányrendelet rendelkezik. Mindkét esetben életkorra való tekintet nélkül lehetőség volt nyugdíjba vonulni. A bányászok esetében annyival volt szigorúbb a rendelet, hogy az utolsó munkahelynek bányavállalatnál kellett lennie.

A javaslat a 2011 végéig szerzett jogokat elismeri, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén a bányászati nyugdíj helyébe lépő átmeneti bányászjáradékra a továbbiakban is lehet jogot szerezni.

Polgármesterek, országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők esetében semmilyen átmenet nincs, a korhatár előtti ellátást a személyi jövedelemadóval csökkentett módon fogják megkapni.

A korhatár előtti ellátásban részesülők, amikor elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor onnantól öregségi nyugdíjként fogják megkapni az addig is folyósított ellátást, azonban akkortól már a Nyugdíj-biztosítási Alapból.

Azok, akik 2012. december 31-éig a jelenleg hatályos szabályok szerint jogot szereznek valamely korai nyugdíjra, már korhatár előtti ellátásként fogják megállapítani számukra. Ez az ellátás feljogosít egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, és évente az infláció mértékével emelkedik az összege. Ezen ellátás után, kivéve az országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, valamint polgármestereket, nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Feketemunka esetén, ahogy ez már szintén többször elhangzott, az ellátást végleg megszüntetik, és a jogosulatlanul felvett korhatár előtti ellátás egyéves összegét, rövidebb idő esetén időarányos részét vissza kell fizetni az érintettnek.

Suttogó propagandában előszeretettel terjesztették az elmúlt hónapokban, hogy nem marad meg a hölgyek 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, sőt az özvegyi nyugdíjak vagy az árvasági ellátás elvételével is riogattak. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy mindkét ellátási forma megmarad, és mindkettő öregségi nyugdíjnak minősül a jövőben is, és öregségi nyugdíjat fognak kapni azok is, akik a nyugdíjkorhatárt már betöltötték, illetve az 57. életévüket betöltött, jelenleg még szolgálati nyugdíjban részesülő személyek.

A szolgálati nyugdíj esetében az előterjesztés a hosszú egyeztetések eredményét tartalmazó javaslatot fogalmazta meg, az életpályamodell egyes elemeit is beemelve. A szolgálati nyugdíj 2011. december 31-ével szintén megszűnik, új szolgálati nyugdíjat megállapítani nem lehet. Helyette szolgálati járandóság néven kell tovább folyósítani azoknak, akik 2011. december 31-éig betöltik az 57. életévüket. Ezt követően náluk is öregségi nyugdíj lesz az elnevezés, ahogy erre már utaltam is, és 2012. január 1-jétől a hivatásos állományúak részére is a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény szerint kell majd az öregségi nyugdíjat megállapítani.

25 év szolgálati idő után továbbra is lesz lehetőség a nyugdíjrögzítésre, ami azt jelenti, hogy határozatban állapítja meg az igazgatási szerv a nyugdíj összegét, amit a tényleges nyugdíjba vonuláskor kell majd folyósítani. Az érintett a tényleges nyugdíjba vonuláskor választhat az akkor megállapításra kerülő társadalombiztosítási nyugdíj és a rögzített szolgálati nyugdíj között.

Az 57 év alattiak esetében a szolgálati járandóságot a személyi jövedelemadó-kulcsnak megfelelő összeggel kell folyósítani, ami nem csökkenhet a 2011. decemberi minimálbér másfélszerese alá. Azok az 57 év alatti, fegyveres testületeknél szolgáltak, akik tartalékos állományba visszalépnek - jelenleg 2 ezer fős tartalékos erővel rendelkezik az ország a kívánatos 8 ezer fős helyett -, mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól éppúgy, mint a szolgálatteljesítés közben balesetet szenvedettek vagy megbetegedettek.

A szolgálati járandóság évenkénti emelésére az öregségi nyugdíj emelésére vonatkozó szabályokat kell majd alkalmazni. A szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezményt a szolgálati járandósággal szemben is érvényesítheti, ha az összevont adóalapjába tartozó jövedelemmel szemben nem vagy nem teljes mértékben tudja érvényesíteni. Megszűnik a hivatásos szolgálat speciális felső korhatára és a speciális szolgálatiidő-számítási szabályok, és a fegyveresekre is érvényes lesz az általános öregségi nyugdíjkorhatár.

A fegyveres testületek tagjainak életpályamodell nyújtásával kell biztosítani a hivatásukból eredő sajátos helyzetek kezelését. Azoknak, akik szolgálati jogviszonyban már nem alkalmazhatóak, a közszolgálatban kell felajánlani állást. Ennek elfogadása esetén kormány-tisztviselői kinevezést kapnak, és rájuk a kormány-tisztviselői szabályok vonatkoznak úgy, hogy esetükben nincs próbaidő, és meghatározott ideig a munkáltató érdekkörébe tartozó okból felmentésre nem kerülhet sor.

Nyugdíj előtt rendelkezési állomány és könnyített szolgálat biztosítása az idősebb korosztálynak, illetve a régebb óta szolgáló fegyvereseknek és különleges foglalkoztatási állomány biztosítása a szolgálati járandóságból visszatérőknek.

Összefoglalóan: mindkét ellátás folyósítása mellett keresőtevékenység folytatható, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, ez 2012-ben várhatóan 1 millió 656 ezer forint, akkor az év hátralévő részében a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Mindkét ellátási forma az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul át, az érintett azonban kérheti nyugdíjának újraszámítását. Ha az érintettek az ellátás folyósítása alatt feketemunkát végeznek, akkor az ellátást véglegesen elvesztik, és annak egyéves vagy időarányos összegét vissza kell hogy fizessék.

A vitában különböző gondolatok és érvek fognak elhangozni pró és kontra. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy mi zajlik körülöttünk, az Európai Unió országaiban, különösen azokban, amelyek a csőd szélén táncolnak. Drasztikus nyugdíjelvonások várhatóak Portugália és Görögország esetében, ez valószínűleg 15 százalék lesz, és a közalkalmazottaktól is számos juttatást fognak elvenni. A korábbi jólétnek Európa gazdagabb részein is alig van már nyoma. Mi pedig ezekhez a nehéz sorban lévő államokhoz képest, bármilyen nehéz is a helyzetünk, az ígéretünkhöz híven biztosítani fogjuk a nyugdíjak értékálló növelését.

A hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer, az államadósság csökkentése és a foglalkoztatás növelése érdekében megfogalmazott törvényjavaslat támogatására kérem a Fidesz-frakció nevében képviselőtársaimat. Azt gondolom, mindannyiunk közös felelőssége, hogy ez a rendszer jól működjön. Ezáltal lehetővé tesszük azt is, hogy a mintegy 2 millió, már öregségi nyugdíjban részesülő magyar nyugdíjas biztonságban megkapja hónapról hónapra megérdemelt nyugellátását.

És egy félmondatban szeretném érinteni a Harangozó képviselő úr által elmondottakat, illetve a Varga képviselő úr által elmondottakat. Az MSZP-sek rendszeresen megpróbálják elfelejteni, hogy nyolc évig kormányozták az országot (Göndör István nevet.), és azt szeretném mondani, hogy Gyurcsány Ferenc távozásával (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Svindler!) az önök felelőssége nem csökkent a 2002-2010 között történtek miatt.

(17.50)

Külön köszöntöm a bohócforradalmárokat az MSZP szakértői páholyában - azt gondolom, hogy mindig összenő, ami összetartozik.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)