Felszólalás adatai

Induljunk ki ebből a kérdésből, hogy mi is a nyugdíj. A nyugdíj jövedelempótló ellátás, amely többféle kockázat kezelését teszi lehetővé, a legfontosabb az öregségi. Mindenki egyetért azzal, hogy az idő előrehaladtával az ember teljesítőképessége csökken, és a munkaerőpiacon már nem tudja a megélhetését biztosítani. Az öregségi nyugdíj ebben az időszakban tud jövedelempótló szerepet betölteni.

A jelenlegi nyugdíjrendszer sok olyan pluszelemet is tartalmaz, amelyek semmiképpen nem a rendszerszerűséget erősítik. A kivétel nem a szabályt erősíti, hanem a kivételek adják a szabályt. A nagy ellátórendszerek, így a nyugdíjrendszer átalakítására eddig is voltak javaslatok. A sok részkérdés együttesen százezrek életére hatással lehet, ezért csak részintézkedések voltak, a valódi átalakítás elmaradt, megakadt. A korhatár előtti ellátások átalakítása azonban szükséges lépés, és ezt a társadalom jelentős része elismeri, el is ismeri, és el is várja.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerünk felosztó-kirovó elvre épül, vagyis a mindenkori járulékbefizetéseknek kellene fedezetet nyújtaniuk az esedékes nyugellátások kifizetésére. Amennyiben ez az elvárás nem teljesül, vagyis kevesebb a járulékbevétel, mint a kifizetendő ellátások összege, a központi költségvetés biztosítja a különbözetet. A nyugdíjrendszer pénzügyi folyamatai a Nyugdíj-biztosítási Alapon keresztül zajlanak le, de ha az alap hiánnyal küzd, az költségvetési hiányt is generál, emiatt elengedhetetlen, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap mielőbb egyensúlyba kerüljön. A korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, figyelembe véve azt a közgazdasági elvet, hogy egyharmad rész ellátásbiztosítási időszakot kétharmad rész járulékfizetési időszaknak kell megalapoznia.

A korhatár előtti nyugellátások forrása tehát jelentős részben nem a járulék, hanem a költségvetési forrás. Ahhoz, hogy ez mindenki számára világos és egyértelmű legyen, az ellátás nevében is meg kell jelennie annak a ténynek, hogy az ellátás miből kerül finanszírozásra. A nyugellátások fedezetét mintegy 3,7-3,8 millió járulékfizető, illetve foglalkoztatóik teremtik meg a befizetéseikkel. E kevesebb mint 4 millió járulékfizetőből 1,5 millió körüli azok száma, akik mindössze a minimálbér, sőt néhány százezren annál is alacsonyabb jövedelem alapján fizetnek járulékot. E szűkös bevételek mellett igen kiterjedt és nagyvonalú ellátórendszerré terebélyesedett az eltelt évek alatt a korai nyugdíjak rendszere.

Ebben természetesen a bizonytalan munkaerő-piaci körülményektől való félelem is szerepet kapott, hiszen azzal a kétellyel szemben, hogy valakinek lesz-e még munkahelye másnap, biztos menedéknek látszott a nyugdíj még akkor is, ha az esetleg csökkentett összegű vagy az alacsony kereset miatt eleve kis összegű. Ez a lépés azonban a napi megélhetési gond elől az időskori megélhetési gond felé vezet: a korai nyugdíjba vonulók jelentős számban akarnak a nyugdíj mellett dolgozni, sőt van, aki azért szeretne mielőbb nyugdíjas lenni, hogy kedvezőbb vállalkozási feltételek között dolgozhasson tovább. A jelenlegi nyugdíjrendszer és ezen belül a korai nyugdíjak szerteágazó rendszere számos igényt kezel, csak arról terelődött el a figyelem, hogy mi is az öregségi nyugdíj alapvető célja.

Mindezek előrebocsátása után tekintsük át, hogy a törvényjavaslat hogyan kívánja egy meghatározott átmenettel kivezetni a nyugdíjrendszerből a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségeket. Érthető módon a már korhatár előtti nyugellátásban lévők aggódva figyelik, hogyan fog változni az ellátásuk.

(16.50)

Náluk is jobban érdeklődnek a javaslat tartalma iránt mindazok, akik a közeli hónapokra tervezték, hogy a nyugdíjkorhatár előtt valamilyen típusú nyugellátást fognak igényelni. Ezért is nagyon fontos, hogy a hírek, információk pontosan jussanak el mindazokhoz, akik a döntés előtt állnak. A tervezett javaslatok nem indokolják, hogy bárki elhamarkodott lépéssel, akár csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba meneküljön, s csak később jöjjön rá, hogy helytelen döntést hozott. A törvényjavaslat esetenként eltérő szabályokat tartalmaz a civilekre, illetve a fegyveres szervezetek és a honvédség tagjaira vonatkozóan. Ennek oka, hogy nagyon eltérő jogosultsági feltételek és számítási szabályok közös kivezetését kell megoldani.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először a civileket érintő módosításokat szeretném röviden ismertetni önökkel. Egy mondattal összefoglalva: a javaslat lényege az, hogy a már megszerzett jogokat később is lehessen érvényesíteni. A civilek sokféle korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőséggel élhettek. A leggyakoribb ezek közül az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. E két ellátás eredeti célja az volt, hogy az 1977-es nyugdíjreform során a születési évjáratonkénti nyugdíjkorhatár-emelés hatásait enyhítse. Különösen a nők esetében volt ennek nagy jelentősége, mert az ő korhatáremelésük összességében 7 év volt.

Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének szabályai szigorúbbak lettek 2009-től, vagyis attól az évtől, amikortól egységesen 62 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár. E szigorú feltételek mellett is ígéretet kaptak az 1953-ban született nők arra, hogy 59 évesen előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhatnak. Ez az igény később is megmaradt számukra, és szeretném megnyugtatni az '53-as születésű nőket, hogy a korhatár előtti visszavonulás lehetőségét a törvényjavaslat továbbra is biztosítja. Akik már jogot szereztek előrehozott öregségi nyugdíjra, vagy ez év végéig megszerzik azt, e jogukat a jövő évben is érvényesíthetik korhatár előtti ellátásként.

Másodszor: több mint 40 ezer főt érint a következő, korhatár előtti nyugdíjazási forma, a korkedvezmény. A korhatár előtti nyugdíjazás e formáját azok vehetik igénybe, akik a szervezet fokozott elhasználódásával járó munkát végeznek; a kedvezményért az elmúlt években a foglalkoztatóik már többletjárulékot fizettek. E jogintézmény felülvizsgálatának igénye régóta felmerült, amely a rendszer ellentmondásai miatt valóban elkerülhetetlen.

A hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2012. december 31-éig biztosítja a korkedvezményes jogszerzést. Ennek fenntartására és a már megszerzett jogok korhatár előtti ellátásként történő, időbeli korlát nélküli elismerésére teszünk javaslatot. A szakmai nyugdíjak egyike a bányásznyugdíj, ami korhatárra tekintet nélkül, a szolgálati idő vagy a föld alatt ledolgozott műszakszám alapján jogosít korai nyugdíjba vonulásra. A mélyművelésű bányákban dolgozók számára a bányásznyugdíj helyett a bányásztörvényben bányászjáradék bevezetésére teszünk javaslatot. A bányászok egyébként e tevékenységük után korkedvezményre is jogot szereznek, amelynek érvényesítése a korábban mondottak szerint továbbra is lehetséges.

Szintén szakmai nyugdíj az előadóművészek által igénybe vehető művésznyugdíj. A művészek ez év végéig szerezhetnek jogot e kedvezményre, s azt később is érvényesíthetik.

A polgármesterek és az országgyűlési képviselők külön feltételek teljesülése esetén vehettek igénybe korhatár előtti nyugdíjat, azonban a jövőben erre már nem lesz több lehetőség. Itt szeretném hozzáfűzni, hogy az országgyűlési képviselők nyugdíjából 16 százalékot fogunk levonni, mármint azoktól, akik ezt a kedvezményt eddig kihasználták.

Foglalkoztatáspolitikai céllal vezették be a rendszerváltást követően a mai korengedményes nyugdíj elődjét, amely bevezetésekor a nevében is hordozta a célt, mert foglalkoztatáspolitikai célú, korengedményes nyugdíj volt az elnevezése. A foglalkoztató legfeljebb a nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel vállalhatta a nyugdíj összegének megfizetése mellett, hogy a dolgozót nyugdíjba engedi. A nyugdíj összegét az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig kellett megfizetni. E lehetőségnek 2 évvel ezelőtt meg kellett volna szűnnie az eredeti elképzelés szerint, de két alkalommal meghosszabbításra került. A foglalkoztatási gondok kezelésére a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerén belül egy hatékonyabb megoldás dolgozható ki ilyen esetekre. A megszűnését sok egyéb szakmai érv mellett az is indokolja, hogy a korhatár előtti nyugellátások átalakuló rendszeréhez nem illeszthető.

Azoknak a civileknek, akik 2011. december 31-én már korhatár előtti nyugdíjban részesülnek, azt 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként folyósítják tovább. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalból megvizsgálják, hogy azok a korhatárt még be nem töltött, korhatár előtti nyugdíjban részesülő hölgyek, akik nyugdíjba vonulásukkor még nem igényelhették a népszerű nevén "nők 40" nyugdíjat, jogosultak-e támogatásra, és erre a nyugdíjbiztosító kedvező konstrukció alapján megadja a nyugdíjlehetőséget. Ők továbbra is megőrzik nyugdíjas státusukat.

A korhatár előtti ellátást is emelni kell, a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően, de az ellátás finanszírozása nem a Nyugdíj-biztosítási Alapot terheli, és maga az ellátás nem minősül nyugdíjnak. Nem nyugdíj, ezért bizonyos kedvezmények, amelyek a nyugdíjasok részére járnak, a korhatár előtti ellátásokban részesülőket nem illetik meg. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a korhatár előtti ellátásokban részesülők is jogosultak egészségügyi ellátásra.

A korhatár előtti ellátás mellett dolgozni is lehet, azonban ha a kereset éves szinten meghaladja a minimálbér 18-szorosát, az év végéig szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ezt a korlátozást jól ismerik a korhatár előtti nyugdíjban részesülők, hiszen 2008-tól alkalmazni kell. Eddig azonban mentességet élveztek azok a nyugdíjasok, akik legkésőbb 2007-ben mentek nyugdíjba, és még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárukat. A törvényjavaslat fél év felkészülési idővel, vagyis 2012. július 1-jétől rájuk is kiterjeszti az említett nyugdíj-folyósítási korlátot.

Az indítvány szigorúan javasolja szankcionálni a feketemunkát. A feketemunka végzése az ellátás végleges megszüntetését és annak egyéves összege visszafizetését vonhatja maga után.

A korhatár előtti ellátás a nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá válik. A nyugdíj mellett dolgozó korhatár előtti ellátásban részesülők, mivel nem nyugdíjasok, járulékfizetésre kötelezettek, szolgálati időt és ellátási alapot szereznek a befizetéseikkel. Így a nyugdíjkorhatáruk betöltésekor, ha addig legalább 365 nap szolgálati időt szereznek, kérhetik a nyugdíjuk újbóli megállapítását. A korábbi nyugdíjemelésekkel növelt és a korhatár betöltésekor megállapítandó nyugdíj közül a kedvezőbb összegűt kell részükre folyósítani.

Az eddig bemutatott, korhatár előtti ellátások közös vonása, hogy az összegük kiszámítására, valamint az esetek többségében a jogosultsági feltételekre is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjtörvénytől jelentősen eltérő jogosultsági feltételek és megállapítási szabályok jellemzik a fegyveresek nyugellátására vonatkozó szabályozást. A benyújtott törvényjavaslat az eltéréseket lehetőség szerint átmenettel, a szolgálati nyugdíjhoz közel állók számára egyes kedvezmények megőrzésével kezeli, és a törvényjavaslatban találhatók a fegyveresek hivatás szerinti pályán tartása érdekében az idősebbek számára felajánlható foglalkoztatási lehetőségek, valamint a már szolgálati nyugdíjban lévők tartalékos állományba lépésének feltételei. A szolgálati nyugdíj és ezzel összefüggésben a hivatásos szolgálati viszony speciális felső korhatára megszűnik, így a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira az általános öregségi nyugdíjkorhatár válik érvényessé. A legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezők megszerzett jogait nyugdíjrögzítés garantálja.

(17.00)

Megszűnnek a speciális szolgálatiidő-számítási szabályok is, ezzel párhuzamosan kerül sor a megszerzett szolgálati idő rögzítésére. A rögzített szolgálati idő csak az életpályamodell keretében biztosított kedvezmények tekintetében vehető figyelembe.

A szolgálati nyugdíj átalakításának alapelve, hogy azok részére, akik az 57. életévüket 2011. december 31-éig betöltik, a már folyósított szolgálati nyugdíjat öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani. Azok a már folyósított szolgálati nyugdíjban részesülők, akik 2011. december 31-éig nem töltik be az 57. életévüket, 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságot fognak kapni. A szolgálati járandóság a szolgálati nyugdíjhoz képest csökkentett összegű ellátás lesz, a csökkentés mértéke a hatályos személyi jövedelemadó-kulcsnak felel meg. A csökkentett járandóság sem lehet azonban a minimálbér másfélszeresénél alacsonyabb összegű. A csökkentés nem terjed ki arra, akinek szolgálati nyugdíját szolgálat közben szerzett sérüléssel, megbetegedéssel összefüggésben állapították meg. Arra sem, aki önkéntes tartalékos állományba lép, erre vonatkozóan a szerződést megköti.

Az önkéntes tartalékos szerződés jelentőségének ily módon történő elismerése a honvédelem érdekének kiemelését is jelenti.

A szolgálati járandóság a nyugdíjemelés mértékével megegyezően emelkedik. A civil korhatár előtti ellátásban részesülőkhöz hasonlóan a szolgálati járandóságban részesülők sem minősülnek társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak, de például egészségügyi szolgáltatásra ugyanúgy jogosultak. A törvényjavaslat szerint a szolgálati járandóság folyósítása mellett is lehet kereső tevékenységet folytatni, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a járandóság folyósítását az év hátralevő részére szüneteltetni kell. A folyósítási korlátot a civilekhez hasonlóan a 2008 előtt szolgálati nyugdíjba vonultakra is alkalmazni kell a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig.

A törvényjavaslat a civilekre vonatkozó szabályokkal egyezően szankcionálja a feketemunkát, azaz az ellátás végleges megszüntetésével és annak egyéves összege visszafizetésével kell számolnia, ha valaki be nem jelentett munka mellett korhatár előtti ellátást vesz igénybe.

A szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá. A szolgálati nyugdíj megszüntetésével egyidejűleg a törvényjavaslat elő kívánja mozdítani a fiatal szolgálati nyugdíjasok visszatérését a szolgálatba. Ennek érdekében a rendőrségnél létrehozzák a különleges foglalkoztatási állományt, az úgynevezett szenior állományt. A szenior állományban foglalkoztatott heti 35 órában, fegyver nélkül, könnyített feltételek mellett látja el feladatait, s ezért a személyi jövedelemadó-kulcsnak megfelelő csökkentés nélkül számított szolgálati járandósággal megegyező összegű illetményt kap.

A Magyar Honvédség nem hoz létre önálló szenior állományt, ugyanakkor a törvényjavaslat lehetővé teszi volt katonák felvételét is a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt megvalósuló szolgálati formában.

A hivatásos szolgálati viszony speciális felső korhatárának megszűnésére figyelemmel a szolgálatteljesítés és a nyugállományba vonulás közötti átmenetet a nyugdíj előtti rendelkezési állomány fogja segíteni. Aki legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik a felső korhatár betöltése előtt 5 évvel, kérelmére vagy a munkáltatói jogkört gyakorló döntésére a nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül, ahol az öregségi nyugdíjjal megegyező mértékű illetményben részesül. A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett személy fő szabály szerint csak az alaptörvényben meghatározott különleges jogrend bevezetését igénylő körülmények fennállásakor hívható szolgálatba.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A szolgálatteljesítés és a nyugdíjba vonulás közötti átmenetet segíti a könnyített szolgálat lehetősége is, amelyet a törvényjavaslat a hivatásos állomány azon tagjai számára vezetne be, akik 25 év szolgálati idővel rendelkeznek, és betöltik 52. életévüket. A törvényjavaslat a civil szabályokkal összhangban kötelezővé teszi a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetését, ha azt a hivatásos állomány 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő tagja kezdeményezi, hogy nyugellátást vehessen igénybe.

A törvényjavaslat fegyveresekre vonatkozó szakaszai a szigorító rendelkezéseket a katonai, a rendőri és tágabb értelemben vett közszolgálati életpálya elemeinek bevezetésével egyidejűleg valósítják meg. A szigorító intézkedések hatására a társadalmi igazságérzetnek megfelelően a korábbi évek indokolatlanul korai nyugállományba helyezési gyakorlatának megszüntetése következik be.

A nyugdíjrendszerben a rendszerszerűség erősítése, a kedvezmények átalakítása szükségszerű. Csak így lehet biztosítani az átláthatóságot és a finanszírozhatóságot. A körülbelül 250 ezer érintett személy közül mindössze 36-35 ezer azok száma, akiket a változás a járandóság csökkentésével érint, azonban ők lényegesen hosszabb ideig kapják az ellátásukat, amely ellátás igen kedvező szabályok szerint került kiszámításra.

Bízom abban, hogy a fegyveres szolgálat lényegéből eredő magasabb fokú áldozatvállalás és a többletjogok olyan összhangját tartalmazza a törvényjavaslat, amely hosszabb távon fenntartható, és az érintettek számára is elfogadható életpályát teremt.

Tisztelt Országgyűlés! A korbetöltött öregségi nyugdíjasok számára az átalakítás változást nem jelent, a nyugdíjemelés, a nyugellátás folyósítása melletti korlátlan munkavégzés lehetősége, a munka utáni nyugdíjnövelés lehetősége fennmarad.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)