Felszólalás adatai

És hogy ezt mennyire igazolja az a kormányzati intézkedés is, amely korábban már megtörtént éppen az adózások reformálásánál, hiszen ez évi adópolitikánk is arról szólt, hogy bankadó, valamint a multik megadóztatásából keletkezett bevételi forrásokból stabilizáltuk az ország helyzetét, és ezeknek a bevételeknek még ma is szükségeltetik az úgynevezett új kialakítása, azoknak az adónemeknek a bevezetése vagy azoknak az adónemeknek a megreformálása, amelyek eddig nem szolgálták igazán az ország helyzetének változását.

Éppen ezért az adóváltozások fókuszában a következő célok kell hogy álljanak: az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány tartása, az Egészségbiztosítási Alap bevételének a növekedése, az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer megszilárdítása, a gyermekvállalás ösztönzése az adórendszeren keresztül, az egységes adórendszer kialakítása, a vállalkozói környezet, a versenyképesség javítása, a befektetések ösztönzése, az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentése, az adómorál erősítése, az adónorma hatékonyságának, egyértelműségének a javítása.

Éppen ezért minden területen, ahol adó létezik, és ahol valamilyen forrásra tehet szert nemcsak a kormány, a magyar állam, erre oda kell figyelni, és hatékonyan javítani kell ezeket, van, ahol nyilván csökkentéssel, van, ahol emeléssel. A személyi jövedelemadó is egy olyan dolog, amiről beszélünk - itt már nagyon jól elhangzottak az előttem hozzászólók szájából -, hogy ugye itt az egykulcsos adórendszernek megvan a maga előnye: aki többet dolgozik, az többet keres, többet is adózik. Éppen ezért rendbe kell tenni, és most az egykulcsos adórendszernél ki kell vezetni az úgynevezett szuperbruttót is az adójóváírás szempontjából, és itt most először ez a 202 ezer forintos jövedelemhatár alatt lehetséges. Az adóelőleg-szabályok pontosítása folyamatosabbá, egyetemesebbé teszi az adóbevételek beérkezését, tehát biztos vagyok benne, hogy jobban lehet tervezni, ha számíthatunk arra, hogy milyen adóbevételek mikor érkezhetnek meg akár az önkormányzati, akár az állami szférába.

Egyszerűsödnek a külföldi pénznemről forintra történő átszámítási szabályok, a családi kedvezmények szabályai egyértelműbbé válnak. Az ingatlanügyletekben elért kirívó jövedelmek a jövőben magasabb adó alá esnek, ez szinte természetes, és bízom benne, hogy ez így is lesz. A béren kívüli juttatásokat, a reprezentációt és az üzleti ajándékokat is nagyon ideje volt már, hogy a társaságiadó-alapból a személyi jövedelemadó hatálya alá kell hogy helyezzük.

Nagyobb hangsúlyt kap a Széchenyi-pihenőkártya. Bízom benne, hogy ez ténylegesen meghozza a várt eredményt, és átalakulnak az étkezési utalványok formájában megvalósuló juttatások is. A társasági adónál a fejlesztési adókedvezményt érintő javaslat alapján a 100 millió eurót meghaladó beruházások esetén a kormány hoz döntést a miniszter helyett, hogy a különböző adópolitikában milyen kedvezmények nyújthatóak. Szigorodnak a veszteséges vállalkozások szabályai, hiszen azt hiszem, nem lehet az, hogy tíz vállalatból kilenc veszteséges legyen. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében visszaállításra kerül az adomány fogalma a társasági adóban.

Ezek mind olyan lépések, amelyek énszerintem biztonságos gazdálkodást tesznek majd lehetővé a következő évi költségvetés elkészítésénél, hiszen nem lehet az, hogy minden egyes költségvetés úgy szülessen, hogy forráshiányos legyen. Tudom, és biztos vagyok abban, hogyha már a helyi adóknál az önkormányzatok nem tehetik meg azt, hogy tartalékalapot képezhessenek - habár megtehetik, de tudjuk, hogy ez csak papíron létezik -, és nem jut ténylegesen megtakarításra, akkor a helyi adóknál legalább arra adjunk lehetőséget, amit itt most megállapítunk, hogy saját magunk tudjunk olyan adókat kivetni, amelyek ténylegesen növelik a bevételeinket.

Itt meggondolás tárgyává tenném egyes esetekben a 3 százalékos plafont, ugyanis a multiknál itt majd vizsgálni kell, hogy ha négyzetméterben adóznak a multik, ez nem kedvezőbb-e a számukra, és ha ez kedvezőbb, akkor itt bele kell tenni az adóalapba olyan dolgokat, az adótörvénybe olyan törvényrészeket, olyan paragrafusokat, amelyekkel esetleg helyben lehet felülbírálni, és a 3 százalékos eltérést biztosítani vagy magasabb százalékban, vagy négyzetméterben való adóztatásra.

A gépjárműadónál a kombinált árufuvarozáshoz kapcsolódó adókedvezmény megszüntetése; évek óta nem vesznek ilyet igénybe, tehát teljesen felesleges, hogy ez legyen. A külföldigépjármű-adó megszüntetésére pediglen azért van szükség, mert 10 ezer darabnál kevesebb adóköteles engedélyt használtak eddig fel. A céges autóknál az adó kivetése, remélem, nem fogja érinteni azokat a cégeket, amelyek veszteségesek. Az illetékek kivetésénél a gépjárműszerzéshez kapcsolódó vagyonszerzési illeték újraszabályozása: kilowattban kifejezett teljesítmény alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű életkorához igazodó differenciálással.

Tehát ha ezeket az adónemeket vesszük, és ha ezeket az adónemeket ténylegesen járulék formájában való megfizetésben is úgy állítjuk a költségvetés szolgálatába, hogy a bevételeink megnőjenek, és a bevételeink biztosak legyenek, akkor átalakulhat teljes mértékben, és a jövő évre javasolt adóváltozások biztosítják hazánk pénzügyi stabilitását, szolgálják az államháztartási hiány kordában tartását, csökkentik az államadósságot, valamint helyreállítják hazánk versenyképességét, elősegítik a munkát és a családokat támogató adórendszer kiépítésének befejezését, általánossá téve az arányos adózást; a vállalkozóknak átlátható, kiszámítható, számos esetben egyszerűbb adókörnyezetet biztosít az adminisztrációs terhek csökkentése mellett. Bízom abban, hogy ez így lesz, és ezért kérném, hogy támogassák az adótörvények változását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)