Készült: 2024.04.29.20:00:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

123. ülésnap (2011.10.25.), 160. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:50


Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslat kapcsán három kérdésről szeretnék szólni. Az első: a személyi jövedelemadó-törvény módosításával sikerült a kormánynak egy olyan javaslatot az Országgyűlés elé terjesztenie, amely javaslatban 210 ezer forintos havi bruttó keresetig, akár gyermektelen, akár egy gyerekkel, akár kettő gyerekkel, akár három gyerekkel rendelkezik az adóalany, csökken a nettó jövedelme. Sikerült tehát egy olyan adójavaslatot összehozni az előterjesztőknek, amely biztosan és garantáltan Magyarországon, döntő többségében a lakosságnak jövedelemcsökkenést fog eredményezni. Sikerült egy olyan javaslatot csinálni, amelynek következtében azon térségeiben az országnak, ahol átlag alatti jövedelemmel rendelkezik nagyon nagy része a lakosságnak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bizonyosan mintegy 90 százaléka az adóalanyoknak azon jövedelemszint alatt van, amelynél biztonsággal veszít nettó jövedelmi pozíciójából, hogyha el fogják fogadni a benyújtott javaslatot. Azt gondolom tehát, hogy ez a javaslat egy rendkívül rossz, rendkívül helytelen, egy elhibázott gondolkodás szüleményeként került az Országgyűlés elé, és mindenképpen korrigálni kell a következő időszakban a benyújtott javaslatot, különben nagyon sok vesztese lesz ennek az adótörvény-változtatásnak.

A második kérdés, amit érinteni szeretnék, az az, hogy összhangban az adótörvény ezen pontjával, mármint a személyi jövedelemadó benyújtott változtatásával, valamint a járulékfizetési kötelezettség másfélszeres minimálbérre történő kiterjesztésével, valamint azzal összefüggésben, hogy a minimálbér-növekedésre vonatkozóan a kormány milyen döntést jelentett be a következő évre, igen-igen nehéz helyzetbe kerülnek azok a vállalkozások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azok a vállalkozások országszerte, akik jövedelmezőségi probléma miatt nem tudnak magas bért fizetni az alkalmazottaiknak, akik nem tudják nagyon magas jövedelemmel honorálni a dolgozóik munkáját. Ezen vállalkozásoknál olyan mértékben fog növekedni a vállalkozásokat sújtó teher, hogy fölmerül a vállalkozások továbbfolytatásának bizonytalansága is, illetve annak a valószínűsége, hogy meg kell szüntetni ezen vállalkozások tevékenységét.

Volt már egy ilyen periódus Magyarországon, éppen tíz évvel ezelőtt. Akkor két év alatt a Fidesz-kormány 50 százalékkal növelte a minimálbért, és ennek eredményeképpen ágazatok szűntek meg Magyarországon. Emlékezzenek vissza az akkori textilipari vállalkozások döntő részének megszűnésére, a cipőipari tevékenységet folytató vállalkozások nagyon jelentős részének a megszűnésére, az élelmiszer-feldolgozó jellegű vállalkozások egy jelentős része szintén megszüntette tevékenységét az elviselhetetlenül magas költségnövekedés miatt.

Elvégeztem egy mintaszámítást egy 15 főt foglalkoztató élelmiszer-ipari vállalkozás példáján. A havi többletteher, amit ezen intézkedések miatt ezen vállalkozásnak fizetnie kell jövő január 1-jétől, az meghaladja az 500 ezer forintot, miközben ezen vállalkozás adózás előtti eredménye az elmúlt években átlagosan 2 millió forintos volt. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem fogja tudni kigazdálkodni ezt a fajta terhet, főleg nem olyan viszonyok közepette, amikor nem számíthat arra, hogy a piaca bővülni fog, hiszen a magasabb áfa miatt vélhetőleg kisebb kereslettel kell számolnia, és egyéb hatások sem fogják javítani a piaci pozícióját ezen vállalkozásnak. Azaz, azt a veszélyt szerettem volna itt elmondani, hogy ezen intézkedések egy nagyon-nagyon kellemetlen helyzetbe fogják hozni azon vállalkozásokat, akiknek a megsegítéséről egyébként önök az elmúlt időszakban rengeteget beszéltek, és rengeteg ígéretet tettek.

Harmadik pontként, amit érinteni szeretnék, az a benyújtott törvényjavaslatnak egy nagyon érdekes módon megfogalmazott változtatási szándéka, ez pedig arról szól, hogy önök a következő időszakban a nyugdíj fedezeteként befizetendő összegeket másként kívánják elnevezni. Az eddigiek során nyugdíjjárulékot fizetett a dolgozó a saját jövedelméből, a munkáltatója a dolgozónak fizetett jövedelem után, ezt követően a benyújtott javaslat ezt a két kategóriát különválasztja.

(15.10)

Azt mondja a javaslat, hogy a dolgozó saját jövedelméből befizetett nyugdíjjárulék valóban nyugdíjkifizetés alapját fogja képezni, de megváltoztatja a munkáltató által fizetendő nyugdíj-hozzájárulás jogcímét, és a benyújtott javaslat - ha jól értjük - ezután azt fogja jelenteni, hogy a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék szolidaritási jogcímen kerül befizetésre, azaz, ha megint csak jól értjük, akkor ezzel a módosítással kívánják megteremteni azt, hogy az önök szándékával és akaratával ellentétesen magánnyugdíjpénztárban maradt magán-nyugdíjpénztári tagok, akik továbbra is magán-nyugdíjpénztári tagok, a munkáltatói befizetés után immáron ne részesedjenek majd nyugdíjjuttatásban.

Azt gondolom, rendkívül veszélyes pontja ez a benyújtott javaslatnak, nem kapott még igazán nagy súlyt ennek a pontnak a kritikája, pedig érdemes rá figyelni, mert ha ez így elfogadásra kerül, akkor nagyon-nagyon sok embert nagyon-nagyon kellemetlen helyzetbe hoznak méltánytalanul. Nyugodtan mondhatom, hogy ezzel is folytatják azt az elfogadhatatlan jogalkotási gyakorlatot, miszerint úgy változtatnak meg adott esetben egy fizetési kötelezettségi jogcímet, hogy ez visszamenőlegesen rengeteg embernek okoz kárt, sérelmet, hátrányt.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai