Felszólalás adatai

Ennek nagyon örülök, hogy ezt megtalálta, nem áll módomban neki átnyújtani, de egy apró részletre még felhívnám a figyelmet. Sok ilyen apró részlet van, ami szerintem érdekelheti a képviselőtársaimat és adott esetben azokat is, akik nézik online vagy a tévén keresztül a közvetítést, ez pedig a kkv-k és a nem kkv-k adóztatásának a kérdése. A befektetések árfolyam-nyereségadóját 25 százalékról 16 százalékra csökkentették, ezzel egy darab kis- és közepes vállalkozás nem tud élni. Kérdem én, hogy ennek milyen hatása van a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére.

Hogyha csak a tőkeadózást egységesen 20 százalékra módosítanánk - mondom még egyszer, a kis- és közepes vállalkozások gyakorlatilag nem éreznék ezt a terhet, csak azok a legnagyobb vállalatok, amelyek amúgy is egy sor indokolatlan adókedvezményben részesülnek -, ez több milliárddal, számításaink szerint körülbelül hatmilliárddal növelné a költségvetés bevételeit. Ezzel például, nem akarok ötleteket adni, de szívesen megteszem, hogyha van rá lehetőség, úgyhogy egy ötlet: 6 milliárddal például meg tudnák a kétszeresére növelni az eszközkezelőnek a költségvetését.

Egy másik ilyen igazságtalanság szerintem a tőzsdén jegyzett vállalkozások osztalékának járulékmentessége. Miért van az, kérem szépen, hogy egy tőzsdén jegyzett vállalkozás osztaléka után nem kell járulékot fizetni, egy kis- és közepes vállalkozásnak viszont 14 százalékos ehót kell fizetnie? Miért kell a kis- és közepes vállalkozásnak járulékot fizetnie, a tőzsdén jegyzett cégnek pedig nem? Ez lenne a kérdésem.

Nyugodtan ki lehetne terjeszteni (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ezt a járulékfizetési kötelezettséget a tőzsdén jegyzett cégekre, és akkor a 27 százalékos áfa helyett mindjárt lennének olyan területek, ahonnan újabb forrásokat lehetne bevonni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)