Felszólalás adatai

DE BLASIO ANTONIO (Európai Néppárt - Európai Demokraták): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelenleg nehéz lenne azt mondani, hogy minket irigyelnek belga, francia vagy német kollégáink. A magyar makrogazdasági helyzetet érintő hitetlenkedésük ellenére kollégáimmal együtt azon vagyunk, hogy ne érje hazánkat szankció, vagyis a kohéziós alapból érkező pénzek felfüggesztése, hiszen ez esetben meghiúsulnának tervezett beruházások. Mostantól, azaz a konvergenciaprogram elfogadása óta azonban nincsen pardon. A hiány 1000 milliárddal történő túllépésének tolerálása helyett Brüsszel választhatja egy-egy kohéziós nagyprojekt felfüggesztését is.

A kialakult gazdasági helyzet miatt középtávon a stabilizációt is segíteni kell, ezért a közvetlen gazdasági versenyképesség fejlesztését, illetve a vállalkozások alapítását vagy letelepedését kellene ösztönözni. Ezzel szemben az államháztartási rendszerek reformját nem az uniós fejlesztési pénzekből kellene megoldani, ez nemzeti feladat. Csak a közvetlen gazdasági versenyképességet és vállalkozásindítási kedvet javító részeket fogadhatjuk a fejlesztési tervbe.

Az Európai Parlament és az EU Tanácsa az elmúlt hetekben fogadta el a közösségi stratégiai iránymutatásokat, amely leírja, mely területekre szánja a fejlesztési pénzeket az EU a következő költségvetési időszakban. Ez a dokumentum ad iránymutatást a tagállamoknak, hogyan állítsák össze a 2007-13-as fejlesztési tervüket, milyen stratégiák mentén tervezzék a kohéziós pénzek elköltését. Ezért a határozat három fő iránymutatást jelöl ki: Európát és a régiót vonzóbbá kell tenni a beruházások és a munka szempontjából, a növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése, valamint több és jobb munkahely.

Sajnálatos, hogy ez a három prioritás nem kézzelfogható az Új Magyarország fejlesztési tervben, nem látszik, hogy ezek lennének a legfontosabb fejlesztési célok. Hol vannak a gazdaság felpörgetésének eszközei? Hogyan lehetne a régiókat vonzóbbá tenni a beruházások szempontjából? Hol van a több munkahely? Brüsszelből is tisztán látszik azonban, hogy az EU tíz legelmaradottabb, legszegényebb régiója között három magyar régió is szerepel, ráadásul ezek a régiók az egy főre eső GDP tekintetében statisztikailag nem fejlődtek az elmúlt években. Az elmúlt évek fejlődése kizárólag a lényegesen jobb rajthelyzetből induló régiók kiváltsága volt. A területfejlesztési politika éppen arra irányul, hogy mind a fejlett, mind a fejletlen régiók elérjék az uniós átlagot. Most adott erre a történelmi lehetőség az uniós források segítségével.

A közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló határozat egyértelműen megfogalmazza a felelősségteljes kormányzás követelményét is, amely az Európai Unió számára azt jelenti, hogy az uniós támogatások valóban Magyarország fejlődését szolgálják, ne pedig a Szocialista Párt gazdagodását, mint ahogy arra legutóbb Lamperth Mónika miniszter asszony ígéretet tett.

Az Európai Parlamentben és az uniós intézményekben sokan megdöbbenten és értetlenséggel fogadták a miniszter kijelentésének a hírét, ami nem csupán Magyarország hitelét veszélyezteti az Európai Unióban, hanem az európai szellemiség magyarországi megvalósulását is, mely szerint uniós pénzek a kohéziót, a magyar polgárok felzárkóztatását kell hogy szolgálják, a demokrácia és az átláthatóság alapelveinek érvényesülése útján.

Az Európai Unió egyik legsikeresebb programja a határon átívelő együttműködések, hiszen lebontja a határokat, a közös Európát közelebb hozza az állampolgárokhoz. Legfőbb célkitűzése, hogy integrálja azokat a nemzeti határok által elválasztott térségeket, melyek közös megoldást igénylő közös problémákkal szembesülnek. Mi sem lenne kézenfekvőbb ennél, hiszen a határ másik oldalán is sokszor magyar településekkel kellene együttműködni. Megmagyarázhatatlan ezért, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervből miért hiányzik teljes egészében egy egységes Kárpát-medencei fejlesztési elképzelés, hogyan lehetséges a Kárpát-medencei gazdasági övezetben rejlő növekedési lehetőségek ilyen módon való elszalasztása.

A Brüsszelben elfogadott európai stratégia egyértelműen a gazdaság egyik fő alappillérének tekinti az egészséget is. Az öregedő társadalom és a népesség rossz egészségi állapota megkívánja, hogy az Unió lépéseket tegyen annak érdekében, hogy növekedjen a munkavállalók egészségesen eltöltött éveinek száma, és a gazdasághoz való hozzájárulásuk minél tovább fennmaradjon. Az előttünk lévő Új Magyarország fejlesztési tervben nemhogy ilyen stratégiai hangsúlyt nem kap az egészségfejlesztés, hanem még másodlagos szerepet sem tölt be, jelentéktelen töltelék csupán a szövegben. Az egészségügy átalakításának kaotikus elképzelései helyett Magyarországnak egy egészségközpontú fejlesztési stratégiára lenne szüksége.

További alapvető problémája a fejlesztési tervnek az "Európa kulturális fővárosa - 2010" program, amely nem pécsi, hanem magyar ügy; ezért annak is kellene kezelni. A dél-dunántúli regionális operatív programot csak 16 milliárd forinttal emeli meg a terv, amely azonban nem fedezi a költségeket, hiszen közel 35 milliárdot tesznek ki ezek a költségek. Felmerül a kérdés, hogy nevesítve van-e az Európa kulturális fővárosa program fejlesztése az ágazati programokban, vagy egy nemzeti programért regionális szinteken kell megküzdeni, csökkentve ezzel a régió többi fejlesztési lehetőségét. Kérem a kormányt, hogy nemzeti ügyként kezelje az Európa kulturális fővárosa programot, és ne teremtsen olyan állapotot, mellyel ez a program ellentéteket szül a régióban.

Az Európai Parlamentben minden magyar politikus azért küzd 2009-ig és nem 2008-ig, ahogy ezt miniszterelnök úr tudni véli -, hogy Magyarország minél több uniós forráshoz jusson, amit a számunkra leglényegesebb célokra költhetünk. A magyar belpolitikai események híre a sajtón keresztül eljut Brüsszelbe is, ezért külföldi kollégáink kérdéseire gyakran reagálnunk kell.

(14.50)

Kérem a szocialista politikusokat, vegyék tudomásul, hogy Magyarországot nem azok járatják le Brüsszelben, akik kritikával illetik a magyar kormány ballépéseit. Ha a demokrácia, a becsület és az átláthatóság elveit nem tartja be a magyar kormány, ezzel nemzeti hitelünket rontja. Kötelességünk időnként rámutatni arra a tényre, hogy ez nem nemzeti, hanem szocialista sajátosság.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)