Felszólalás adatai

GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Az Új Magyarország fejlesztési terv tervezési és társadalmi vitája során sok-sok kérdés tehető fel, vissza-visszatérő kérdés, hogy képesek leszünk-e a 2007- 2013-as évek során lehívni a forrásokat az Európai Uniótól. A másik kérdés pedig az, hogy a fejlesztések valóban a gazdaságunk hajtóerejévé válhatnak-e vagy sem, ez számunkra rendkívül fontos.

Ismert, hogy a 2004-2006-os első nemzeti fejlesztési terv teljes nominális kerete 2006 júniusára elfogyott, 17 400 pályázó kapott vagy kap támogatást, melyet a 2008. év végéig kell felhasználnia. A források 31,4 százaléka vállalkozásoknak jutott, 50 ezer új munkahelyet biztosított, teremtett, és 140 ezer munkahelyet segített megtartani. Ez többszöröse annak, mint ami az egész Széchenyi-terv volt. Szakemberek mondják, hogy az I. nemzeti fejlesztési terv várhatóan 10 százalékkal megnöveli 2004 és 2010 között a magyar bruttó nemzeti összterméket, ez 2000 milliárd forint, a generálberuházások növekedési üteme pedig 17,5 százalékos várhatóan, 293 milliárd forint magántőke-befektetés valósult meg, és ami a lényeg: minden egy forint közösségi támogatás további másfél forint magántőkét vont a fejlesztésekbe. A gazdasági versenyképességet célzó programok közvetlen pénzügyi támogatásban részesítettek 3500, tanácsadásban 21 ezer hazai kis- és középvállalkozást.

Ez az időszak tanulóidőszak volt. Megtanultuk a forráskoordinációt, és azt is, hogy komplex programokban gondolkozzunk, így szűkebb hazámban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ezzel a forráskoordinációval 3 ezer pályázatot nyertek önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek. Így fordul elő 2002 és 2006 között az, hogy az érkező 99,4 milliárd forint forrásból - melyből 40 milliárd európai uniós forrás volt - 80 településen, minden harmadik településen javultak az általános oktatás feltételei, 54 településen, minden negyedik településen óvodák épültek és korszerűsödtek, 55 egészségügyi terv közül 47, minden ötödik településen az építések révén javultak az egészségügyi alapellátás feltételei. A megyei és regionális decentralizált forrásokból - ez 13,6 milliárd forint volt - 1138 mikro-, kis- és közepes vállalkozás fejlesztésre, műszaki-technológiai hátterének korszerűsítésére kapott lehetőséget. Ezt nevezik a másik oldalon kiszáradásnak. Megtanultunk pályázatot írni, pályázni, nyerni, megvalósítani, forrást koordinálni, komplex programokban gondolkodni.

Tisztelt Ház! Az Új Magyarország fejlesztési terv 2007 és 2013 között - nekem ez meggyőződésem - a gazdasági hajtóereje lehet. A terv kimondott stratégiai céljai: a foglalkoztatás bővítése és a növekedés biztosítása, a horizontális célok, a fenntarthatóság és a kohézió. Amennyiben a fejlesztéspolitika mozgósítani és nem helyettesíteni kívánja a társadalomban és a gazdaságban meglévő energiákat, rugalmas és kiszámítható kereteket teremt, a végrehajtás pedig átlátható és számon kérhető rendszerben zajlik, ezt biztosítani fogja.

És miért ne tudnánk együtt megvalósítani a fejlesztéseket? Miért ne tudnánk munkahelyeket teremteni? Miért ne tudnánk biztosítani azt, hogy versenyképességünk vállalati és térségi szinten egyaránt nőjön, azaz az egyes térségekben működő vállalkozások versenyerőit tartósan tudjuk biztosítani, miközben vállalati szinten a piaci versenyben való helytállásunk egyre sikeresebb legyen?

A fejlesztések célja egy fenntartható, fejlődésre képes gazdasági struktúra megteremtése, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése lehet a logisztikai potenciál egyidejű emelésével. És emellett nagyon fontos az, hogy a nagy- és közepes vállalkozások növekedése mellett a mikro- és kisvállalkozásaink erősödjenek, a vállalkozások technológiai korszerűsítései megvalósuljanak, és amit a legfontosabbnak tartok, hogy a széles értelemben vett innováció folyamatosan jelen legyen; ezek alkalmazása, kihasználása biztosítsa versenyképességünk növelését, a tudásbázis fejlődését, a foglalkoztatás bővítését, és segítse elő a fenntartható fejlődést.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)