Felszólalás adatai

Ez az előttünk lévő javaslat szabályozni tervezi a jelölést, hogy mi számít szennyezettnek, mi nem számít szennyezettnek, GMO-val szennyezettnek. Itt a definíciók vonatkozásában szeretném felhívni arra a figyelmet, ha az európai uniós jogszabályokat figyelembe vesszük, akkor más jogszabály vonatkozik az ökológiai gazdálkodás körébe tartozó vetőmagokra és más a konvencionálisra.

(12.40)

Nem tudok arról, hogy az Unió ezt megváltoztatta volna. Az ökológiai gazdálkodás területén az számít GMO-mentesnek, ami teljesen mentes, tehát amiben a legkifinomultabb kutatási, mérési eszközökkel sem lehet kimutatni a GMO-nak a maradványait, szermaradványokat. A konvencionálisban viszont ennek létezik egy alsó határértéke, ezért zavart okoz a gazdálkodók körében a GMO-mentesség, tehát az, hogy a két kategóriában, az ökológiaiban és a konvencionálisban más számít GMO-mentesnek. Az ökológiai természetesen sokkal szigorúbb; csak ennek a tisztázásával lehet a biztonságot megadni az ökológiai gazdálkodást folytatóknak.

Nem ebbe a tárgykörbe tartozik, de azért amikor a GMO-król beszélünk, akkor mindig fontos hangsúlyozni, hogy lépni kellene a kormánynak legalább az élelmiszerpolcokon lévő, állati termékekben lévő GMO-knak a jelölésével kapcsolatban. Erre nem térek ki, mert ez nem ennek a javaslatnak a része.

Egy másik kérdés, amire szintén szeretném felhívni az előterjesztők figyelmét, az, hogy az Európai Unió bizonyos farizeus álláspontot képvisel a GMO kérdésében, mert kénytelen-kelletlen elfogadta azt, hogy hazánkban, Magyarországon összpárti konszenzus van a tekintetben, hogy zárjuk ki a GMO-val szennyezett vetőmagokat a termesztésből, ugyanakkor viszont a szabad forgalomból nem zárhatjuk ki ezeket. Tehát itt egy olyan hibalehetőség vagy olyan veszélyforrás van, amelyből fakadóan akár egy gazdaboltnak a polcán meghúzódhat olyan vetőmag, akár kicsi, akár nagy tételben, amelyik GMO-val szennyezett. Hiszen a szabad kereskedelmet nem korlátozhatjuk, és ha az országunkon átszállítanak, mondjuk, Romániába GMO-val szennyezett vetőmagot, az valahogy valahol leakad, valamelyik gazdaboltnál, egyszerűen azért, mert esetleg olcsóbban adják, teljesen mindegy, hogy miért, de tudjuk, hogy az élet milyen, ez egy veszélyforrás. Tehát továbbra is küzdenünk kell az Európai Unióban, hogy mi mint egy olyan tagállam, amelynél akceptálta az Európai Unió azt, hogy a GMO-kat kizártuk a köztermesztésből, ezeknek a szállításkori szabad forgalmát is hadd korlátozzuk, ellenőrizzük, bejelentéshez kössük, tehát különböző szigorításokat itt szükséges végrehajtani.

A másik tématerület az, hogy a javaslat a vetőmagtermesztőknek igyekszik kedvezményeket biztosítani, illetve a vetőmagtermesztés fontosságát hangsúlyozva segíti őket. Azzal is teljes mértékben egyetértünk, hogy azok a számok, amiket az államtitkár úr felsorolt, fedik a valóságot, és mutatják is tényleg ennek az ágazatnak a rendkívüli fontosságát. Azonban egy ponton egy picit talán túlmegy a vetőmagtermesztőknek a védelme, és ez pedig az, hogy a termesztési szándékot ki kell függeszteni az önkormányzatnak a szokásos módon, ahogy ezt írja a törvény, a hirdetőtáblán vagy a kormányhivataloknak a hirdetőtábláján. Én azt gondolom, hogy egy picit meg kellene ezt fordítani, vagy konkrétabbá kellene tenni, hogy hogyan tudja meg az a gazdálkodó, aki a védőtávolság körzetében, tehát a védőtávolságon belül gazdálkodik, hogy ott vetőmagtermesztés zajlik. Hiszen nem lehet az a célunk, hogy - ahogy a javaslat mondja a jelenlegi állapotában - kifüggeszti, 30 napon belül lehet rá reagálni, ha nem reagált, akkor tudomásul vettnek tekintendő, de ugyanakkor viszont amikor mégis gyomnövény - vagy az árvakelés is gyomnövénynek számít - előfordul bárhol, a szomszéd termesztőnek a területén olyan növény, amelyik a vetőmagtermesztést veszélyezteti, akkor különböző szankcióknak van kitéve, a teljes növényzetének a kiirtását is beleértve. Tehát ez egy komoly dolog, és ez jelentős konfliktusnak lehet a forrása - nem állítom azt, hogy mindenütt az is lesz.

Tehát úgy kellene megfordítani ezt, hogy nem olyan nagyon nagy dolog az, hogy a védőtávolságon belül gazdálkodókat a vetőmagtermelő legyen köteles konkrétan is értesíteni. Tehát ne elégedjünk meg a kifüggesztéssel, mert ha csak a kifüggesztéssel elégszünk meg, akkor egy olyan, nem behatárolható, nem konkretizálható követelményt, kötelezettséget rovunk rá, hogy azt sem tudja igazán, hogy a szomszédságában van-e vetőmagtermesztő, de esetleg lehet, és mivel esetleg lehet, ezért neki rendszeresen be kell a hirdetőtáblához látogatnia, legalább 30 naponta. Nem azt állítom, hogy ez teljesen lehetetlen, de azt szeretném érzékeltetni a képviselőtársaimmal, különösen az előterjesztővel, az államtitkár úrral, hogy ez nem volna olyan nagyon nagy teher a vetőmagtermesztő számára. Hiszen a földhasználati lapot hozzáférhetővé vagy akár közérdekűvé lehet tenni, és akkor minden további nélkül tudja azt az 5-6-10 vagy akár 20 szomszédot értesíteni, de ezzel az akcióval ez 20 darab vagy annyi levél, ahányan gazdálkodnak, de később ez sokkal nagyobb összegű kárhoz vagy problémához vezethet, viszont a probléma mögött meghúzódó konfliktus még súlyosabb ennél.

Én azt gondolom, hogy ha ezeket a módosításokat esetleg át tudjuk vinni ezen a törvényen, akkor egy kiváló törvény lesz az, amit a záróvitán elő tudunk terjeszteni.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik és a Fidesz soraiban.)