Készült: 2024.04.26.11:32:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

106. ülésnap (2020.02.20.), 55. felszólalás
Felszólaló Dúró Dóra (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:51


Felszólalások:  Előző  55  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy a börtönbizniszt meg tudjuk fékezni, a Mi Hazánk álláspontja szerint nem elég kizárólag a magyarországi jogszabályokat módosítani, hanem ennél sajnos tovább is kell mennünk. (Arató Gergely: Egyesülhettek a KDNP-vel!)A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság fennhatósága alól is ki kell vonni Magyarországot, máshogy nem lehet ezt megfékezni, ugyanis a strasbourgi bíróság egyrészt az önrendelkezésünket is csorbítja, másrészt az elítélteket is védi. Az a kormányhatározat, amely a kártérítések felfüggesztésére vonatkozóan született meg, valójában csak azt tartalmazza a miniszter asszony számára, hogy a jogszabály által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel, de utána, azaz a határidőre ugyanúgy kifizetik ezeket a pénzeket.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát megalapozó egyezményt Magyarország 1993-ban hirdette ki egy törvényben, nevezetesen a XXXI. számú törvényben, de ennek az egyezménynek az 58. cikke lehetővé teszi azt, hogy az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítésben ennek a felmondása bejelenthető, vagy legalább ennek egy részének a felmondása bejelenthető.

Erre van nemzetközi példa is. Nemcsak Oroszország az, amely kimondta azt, hogy az orosz alkotmánnyal nem lehet ellentétes ennek a strasbourgi bíróságnak a döntése  ezért Oroszországban több ilyen, egyébként éppen kártérítésekkel kapcsolatos döntést sem hajtanak végre, amelyet a strasbourgi bíróság hozott meg , hanem Franciaország is kimondta például azt, hogy részlegesen ezt az egyezményt ideiglenesen ugyan, de felfüggeszti, saját magára vonatkozóan ennek egy részét nem tartja kötelező érvényűnek; illetve Törökország is bejelentette már mindezt.

Ezeknek az ügyeknek a politikai háttérszínezetéhez azért hozzátartozik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság például élenjár abban, hogy a strasbourgi bírósághoz forduljon különböző, akár rendőrgyilkossal, akár politikusbűnözővel kapcsolatos esetben, és így harcoljon ki nekik kártérítést. Mi nem tartjuk ezt elfogadhatónak, és nem tartjuk igazságosnak azt, hogy ezek az elítélt bűnözők a különböző körülményeikre hivatkozva több millió forintos kártérítéshez jussanak hozzá.

A kormánypártok nyilatkozatai mind a strasbourgi bírósággal kapcsolatban, mind a börtönbiznisszel kapcsolatban azért egymásnak jelentős mértékben ellentmondtak, főleg akkor került ez napirendre, amikor két bangladesi menekült kapott a magyar adófizetők pénzéből tízezer eurónyi kártérítést fejenként azért, mert a tranzitzónában Strasbourg szerint nem biztosítottak számukra megfelelő körülményeket. Túl azon, hogy önrendelkezési szempontból is rendkívül aggályos, hogy egy strasbourgi bíróság két bangladesi menekültnek magyarországi tranzitzónában való elhelyezésével kapcsolatban hoz ítéletet, azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy a magyar önrendelkezés csorbítása mellett itt a magyar adófizetők pénzéről van szó, amelyből ebben az esetben, ennek a 2015-ös ítéletnek az esetében ki kellett fizetni ezeknek az embereknek ezt a kártérítést, ami mindenképpen aggályos.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az a jogi megoldás, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom javasol a strasbourgi bírósággal kapcsolatban, nem jelenti azt, hogy az egyezmény részeit nem tekintjük magunkra nézve kötelezőnek. Tehát olyan jogi megoldás is létezik, amellyel a nemzetközi szokásjog részének tekintett emberi jogok európai egyezményében foglalt emberi jogokat Magyarország magára nézve (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) kötelezőnek fogadja el, de a magyar bíróságok lesznek azok, amelyek ezeket az ítéleteket meghozzák akár ez alapján az egyezmény alapján is.

Tehát mind önrendelkezési szempontból, mind pedig a börtönbiznisz felszámolásának hatékony megoldásaként azt javasoljuk, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát Magyarország függessze fel, az erre vonatkozó ítéleteket ne hajtsa végre, és ezt a börtönbizniszt ezen a módon is fékezze meg. Nem elég a magyarországi kapukat bezárni, ha Strasbourgban marad erre vonatkozóan egy kiskapu. Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  55  Következő    Ülésnap adatai