Készült: 2024.09.21.15:15:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2001.11.27.), 380. felszólalás
Felszólaló Dr. Bazsa György (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka kétperces felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 2:09


Felszólalások:  Előző  380  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a miniszter úrnak a korrekciót, valóban a nemzeti kutatási-fejlesztési pályázatokra érvényes az, amit mondtam, nem jól fogalmaztam. A többinél a kiadás megvalósult, természetesen. De azért Révész Máriusz képviselőtársamnak hadd mondjam, hogy a kormány beszámolója 2001. szeptemberi dátumozással azt mondja - nem olvasom az egész mondatot, nem torzítok ezzel -: ahogy az ország kutatási ráfordításai nőttek 0,8 százalékról 1 százalékra; 2001. szeptemberi kormánydokumentum. Tehát nem hiszem, hogy 0,2 százalékot letagadott volna a kormány, ha az, mondjuk, annyi lenne.

Én örülnék neki, szeretném mondani, tehát én is azt gondolom, hogy arról beszéljünk, ami a valóságot tükrözi. Őszintén szólva, vegyes érzelmekkel hallgattam Lezsák képviselőtársunk gondolatmenetét, most eltekintve ennek attitűdjétől, politikai tartalmától. Itt van ez az előbb említett, kezemben levő dokumentum, a 11. oldalon a hallgatói létszám növekedése egészen '90-től 2001-ig. Ez olyan szép egyenletes növekmény, ahol semmiféle radikális ugrás és változás a polgári kormány belépésével nem mutatható ki; onnan is látszik ez a görbemenet. Ez egy normál növekedés, ami politikailag eldöntött, az előző kormány, a mostani kormány által is folytatott gyakorlat szerint semmiféle radikális változás nem történt.

Elmondtam a bizottságban is - nyilván az egyedi példák nem esnek olyan nagy súllyal a latba -: itt szerepelt valamikor a mostani köztársasági elnökünk példája, egy egyszerű bakonyi falu egyszerű családjának hat gyermekéből hat lett diplomás. Ha nem haragszik, miniszter úr, ott is elmondtam, Galvácsról, egy kétszáz lelkes faluból került be egyetemre először hallgatónak, aztán tanszékvezetőnek, aztán akadémikusnak, miniszternek. És ugyanezt lehetne elmondani akár a miniszterelnök úrról is. Eddig senki nem tudta az ő faluja nevét, most már mindannyian tudjuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Szóval, nem egészen olyan volt ez, mint ahogy azt képviselőtársunk mondta.

 




Felszólalások:  Előző  380  Következő    Ülésnap adatai